Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. Bedőházi Beáta, a rendezvény főszervezője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, napjainkban egyre nagyobb szükség van a közvetlen emberi kapcsolatokra: az élőszavas mesemondás erre ad lehetőséget. Jelen van benne ugyanis az együtt alkotás öröme, a hallgatóság is passzív alkotója az akkor és ott elmondott történeteknek. A második alkalommal megvalósuló találkozó céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.
2023. október 20., 10:102023. október 20., 10:10
Nagy ereje van a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek a Szóperencia Egyesület elnöke szerint. Bedőházi Beáta, a hétvégén Kisbaconban rendezendő Erdélyi Népmesemondó Találkozó főszervezője lapunknak elmondta, a mesemondás mindig közösségi tevékenység volt: szórakozás, találkozás, vagy a kényszeres együttléteket tette könnyűvé. Régen a fonóházakban, munkatáborokban, csoportos munkák végzése közben (tollfosztó, kukoricabontó), katonaság alatt, hadifogságban, fakitermelésen meséltek.
„Rendezvényünk célja az újjáéledő hagyomány, az élőszavas mesemondást alkalmazó irányzatok, iskolák követeit összegyűjteni, közös programokat biztosítani. Továbbá kapcsolatot tartani anyaországi és külhoni társainkkal, emellett szakmai betekintést nyújtani érdeklődő óvoda- és iskolapedagógusok, magyar, történelem, filozófia szakos tanárok, szülők, nevelők, szociális munkások és pszichológusok számára. Ugyanakkor várunk mindenkit szeretettel, aki szereti a meséket” – hangsúlyozta Bedőházi Beáta.
Bedőházi Beáta szerint a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek nagy ereje van
Fotó: Facebook/Bedőházi Beáta
Az október 20-21 között a háromszéki településen rendezendő esemény társszervezője, Bíró Boróka Júlia a magyar mesekincs megőrzésének, éltetésének és továbbörökítésének fontosságát emelte ki, amelynek egyik nagyon fontos színtere az élőszavas mesemondás.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Rámutatott, a rendezvény péntek délutáni része mindenkit megszólít: mesekedvelőket, mesehallgatókat, felnőtteket, gyerekeket. A szombati nap szakmai programokat tartalmaz azok számára, akik munkájuk során „használják” a mesét: óvoda- és iskolapedagógusok, gyerek- és felnőttképzéssel foglalkozó oktatók, pszichológusok. Szombat este pedig felnőtt meseesttel zárul a nap, amely nyitott a tizennyolcadik életévüket betöltött érdeklődők számára.
A szakmai programrészben szó lesz Benedek Elek hagyatékáról a mesereneszánsz tükrében, ezt a témát Bíró Boróka Júlia húgával, Bíró Bíborka Eszterrel közösen járja körül egy előadás keretében. Agócs Gergely néprajzkutató a népmesék régi és mai életéről tart előadást, majd műhelymunkát a mesemondás gyakorlatáról.
A részletes program a Facebook-eseményen érhető el, ugyanitt lehet regisztrálni az ingyenes eseményre: https://rb.gy/9erlr
Bedőházi Beáta és Hideg Anna néni
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
„A Bedőházi Beáta által kezdeményezett és szervezett rendezvény hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben. A találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek – határon innen és túlról – konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak. Örülünk, hogy partnerei, illetve idén társszervezői lehetünk” – tette hozzá Elek apó ükunokája.
Egyébként a Kovászna megyei Kisbaconba igyekezve „megpihennek” Kézdivásárhelyen a messzi földről érkező mesemondók. Csütörtökön gyerekek tanulhattak füzesi dalokat a kézdivásárhelyi Jazz bisztróban, ezt követően felnőtt mesekocsmát tartottak, amikor a vendég mesemondók egymásnak adták a szót, ízesebbnél ízesebb történeteket cserélve (javarészt felnőtt füleknek ajánlott módon).
Bíró Boróka Júlia: a találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak
Fotó: ismeretlen
Az est folyamán – a meghirdetett program szerint – az Ördöngösfüzesről érkező, Népművészet Mestere-díjas népmesemondó és népdalénekes Hideg Anna néni „felügyelte a lépéseket”, miközben Bakó-Fazakas Vajk és zenésztársai húzták a talpalávalót. Pénteken délelőtt pedig a Vigadó Művelődési Központban (Kézdivásárhely) óvodás és iskolás csoportok számára nyújtanak betekintést a népmesék világába.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!