Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. Bedőházi Beáta, a rendezvény főszervezője lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, napjainkban egyre nagyobb szükség van a közvetlen emberi kapcsolatokra: az élőszavas mesemondás erre ad lehetőséget. Jelen van benne ugyanis az együtt alkotás öröme, a hallgatóság is passzív alkotója az akkor és ott elmondott történeteknek. A második alkalommal megvalósuló találkozó céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.
2023. október 20., 10:102023. október 20., 10:10
Nagy ereje van a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek a Szóperencia Egyesület elnöke szerint. Bedőházi Beáta, a hétvégén Kisbaconban rendezendő Erdélyi Népmesemondó Találkozó főszervezője lapunknak elmondta, a mesemondás mindig közösségi tevékenység volt: szórakozás, találkozás, vagy a kényszeres együttléteket tette könnyűvé. Régen a fonóházakban, munkatáborokban, csoportos munkák végzése közben (tollfosztó, kukoricabontó), katonaság alatt, hadifogságban, fakitermelésen meséltek.
„Rendezvényünk célja az újjáéledő hagyomány, az élőszavas mesemondást alkalmazó irányzatok, iskolák követeit összegyűjteni, közös programokat biztosítani. Továbbá kapcsolatot tartani anyaországi és külhoni társainkkal, emellett szakmai betekintést nyújtani érdeklődő óvoda- és iskolapedagógusok, magyar, történelem, filozófia szakos tanárok, szülők, nevelők, szociális munkások és pszichológusok számára. Ugyanakkor várunk mindenkit szeretettel, aki szereti a meséket” – hangsúlyozta Bedőházi Beáta.
Bedőházi Beáta szerint a közösségben elmondott és meghallgatott történeteknek nagy ereje van
Fotó: Facebook/Bedőházi Beáta
Az október 20-21 között a háromszéki településen rendezendő esemény társszervezője, Bíró Boróka Júlia a magyar mesekincs megőrzésének, éltetésének és továbbörökítésének fontosságát emelte ki, amelynek egyik nagyon fontos színtere az élőszavas mesemondás.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Rámutatott, a rendezvény péntek délutáni része mindenkit megszólít: mesekedvelőket, mesehallgatókat, felnőtteket, gyerekeket. A szombati nap szakmai programokat tartalmaz azok számára, akik munkájuk során „használják” a mesét: óvoda- és iskolapedagógusok, gyerek- és felnőttképzéssel foglalkozó oktatók, pszichológusok. Szombat este pedig felnőtt meseesttel zárul a nap, amely nyitott a tizennyolcadik életévüket betöltött érdeklődők számára.
A szakmai programrészben szó lesz Benedek Elek hagyatékáról a mesereneszánsz tükrében, ezt a témát Bíró Boróka Júlia húgával, Bíró Bíborka Eszterrel közösen járja körül egy előadás keretében. Agócs Gergely néprajzkutató a népmesék régi és mai életéről tart előadást, majd műhelymunkát a mesemondás gyakorlatáról.
A részletes program a Facebook-eseményen érhető el, ugyanitt lehet regisztrálni az ingyenes eseményre: https://rb.gy/9erlr
Bedőházi Beáta és Hideg Anna néni
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
„A Bedőházi Beáta által kezdeményezett és szervezett rendezvény hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben. A találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek – határon innen és túlról – konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak. Örülünk, hogy partnerei, illetve idén társszervezői lehetünk” – tette hozzá Elek apó ükunokája.
Egyébként a Kovászna megyei Kisbaconba igyekezve „megpihennek” Kézdivásárhelyen a messzi földről érkező mesemondók. Csütörtökön gyerekek tanulhattak füzesi dalokat a kézdivásárhelyi Jazz bisztróban, ezt követően felnőtt mesekocsmát tartottak, amikor a vendég mesemondók egymásnak adták a szót, ízesebbnél ízesebb történeteket cserélve (javarészt felnőtt füleknek ajánlott módon).
Bíró Boróka Júlia: a találkozó alkalmat ad arra, hogy a mesével foglalkozók, a mesevilágban érintett magyar szakemberek konstruktív szakmai eszmecserét folytassanak
Fotó: ismeretlen
Az est folyamán – a meghirdetett program szerint – az Ördöngösfüzesről érkező, Népművészet Mestere-díjas népmesemondó és népdalénekes Hideg Anna néni „felügyelte a lépéseket”, miközben Bakó-Fazakas Vajk és zenésztársai húzták a talpalávalót. Pénteken délelőtt pedig a Vigadó Művelődési Központban (Kézdivásárhely) óvodás és iskolás csoportok számára nyújtanak betekintést a népmesék világába.
Fotó: Facebook/Szóperencia Egyesület
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
szóljon hozzá!