Ezúttal nem a csángómagyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul” – írták a közleményben.

Felidézték, hogy a Naputánjáró (napraforgó) Lakatos Demeter, az első jelentős csángó költő születésének 100. évfordulójára, 2011. november elejére készült el Iancu Laura költő és néprajzkutató tudományos közreműködésével, Albert Zoltán Máté ötletére és megalkotásával. Az önkéntes munkával elkészült játék a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös kiadásban jelent meg. A társasjátékot a nagy sikerre való tekintettel 2012 februárjában utánnyomták.

A közlemény szerint a 12 éves kortól ajánlott játék egy „csángós” mesével kezdődik. A játékosok ezután a keménytábla stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi részét, útközben 100 könnyű és 100 nehéz kérdés segítségével ismereteket szerezhetnek a moldvai csángómagyar szavakról, kifejezésekről, valamint különböző témakörökből (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, irodalom, művészetek).

A készítők célja, hogy a játékosok minél jobban megismerhessék Csángóföldnek a játékban szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét.

Mint a közleményben olvasható, a felajánlás időpontja üzenetértékű, a moldvai magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15., mivel hosszú ideje évente csak ezen a napon van az egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise Kácsikán.

Hozzátették azt is, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok által hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban feldolgozott területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti kérdésekhez.

Ez azért is kiemelkedő a közlemény szerint, mert a néprajzi gyűjtés feltételei hosszú ideig nem voltak kedvezőek. A kezdeti néprajzi kutatások elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángómagyarok iránti érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos tárgyat, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában, közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.

A gyűjtések az 1910-es években kezdődtek. A korai időszakból a legértékesebb anyag a Bartók és más gyűjtők által fonográfra rögzített népzenei anyag. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka, amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította.

Az intézmény több tucat kéziratot őriz, főleg folklóradatokat, de fellelhető a Kézirattárban Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület névadójához köthető tanulmány is. A Hangtárban 400 feletti dallam került eddig nyilvántartásba, valamint jelentős fotóanyag, több sorozat színes dia van a Fotótárban. A Néprajzi Múzeum kiállításaiból sem hiányoznak a moldvai tárgyak: a Kerámiatérben jelenleg gorzafalvai kerámiákat tekinthetnek meg a látogatók.

A most beérkező társasjáték ugyanakkor nem a múzeum műtárgygyűjteményébe, hanem a demonstrációs gyűjteménybe kerül. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy múzeumpedagógiai célok mentén továbbra is betöltse eredeti funkcióját. A közlemény szerint a múzeum a későbbi digitális fejlesztés jogát is megkapta. A Néprajzi Múzeum várja azon önkéntesek jelentkezését, akik elkészítenék a játék internetes változatát.