Fotó: Facebook/Szentegyházi meteo állomás
Nem hivatalos, saját időjárás-megfigyelő állomást működtet, és egy közel tízezres követőtáború Facebook-oldalt kezel Nagy István időjós. A szentegyházi meteorológiai állomás „atyja” felidézte a Krónikának, hogyan szerette meg a meteorológiát – bájos, régies nevén légtüneménytant –, és miként igyekszik megszerettetni másokkal is.
2021. március 14., 18:142021. március 14., 18:14
2021. március 14., 19:182021. március 14., 19:18
Az időjárás-előrejelzés életünk, mindennapjaink része. A sportkommentátort csak egy-egy meccs idején látjuk és halljuk, a tévés sztárséfet csak akkor, ha kedvünk támad főzőműsort nézni, a kormányszóvivőt pedig abban az esetben, ha érdekelnek a politikai hírek. Ám az időjárás mindig és mindenkit érint, az előrejelzés pedig ott szól minden rádióban, tévében a hírek után – egy nap sem marad el a mindenkit érdeklő tájékoztatás. Megszokott hangok, arcok tájékoztatnak az átvonuló frontokról és légáramlatokról, arcok és hangok, amelyek többnyire közömbösek, hiszen „csak” az időjárásról beszélnek. De ha valaki egyszer megnézi Nagy István (Pityu) egyik videóját, meghallja ízes székely beszédét, elolvassa frappáns és humoros Facebook-bejegyzéseit, attól fogva másként tekint a meteorológusokra.
Nagy István bár természetszerető családban nőtt fel, vakációit falun, a felső-háromszéki Ozsdolán töltötte, gyerekként nagyon félt a viharoktól, dörgéstől, villámlástól. Nagyapjától kapott egy „lelki terápiát”: a viharban kivitte az udvarba, hogy nézze vele, ahogy villámlik, így szépen, lassan megbarátkozott a természet erejével.
Jelenleg a csíkszeredai meteorológiai állomás meteorológus-megfigyelője, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársa. Saját, nem hivatalos meteorológiai állomása – mely Szentegyházán, Hargita megyében található, ahova felesége révén került – évek hosszú munkájának eredménye.
Már gyerekként, az ozsdolai udvaron épített hőmérőházat, végzett méréseket. Édesapja akkor a Környezetvédelmi Őrség torjai megfigyelőállomásán dolgozott, így szakirodalommal ő segítette a kíváncsi gyereket, a 9-10 éves Nagy Istvánt. A kilencvenes évek végén járt először hivatalos meteorológiai állomáson Sepsiszentgyörgyön egy családi ismerős által, ahol még inkább beleszeretett az időjárás-megfigyelésbe. Lassacskán gyűjtögette össze a specifikus műszereket.
– meséli tréfálkozva.
Amikor Szentegyházára költözött, 2013-ban megemlítette a helyi alpolgármesternek, a barátjának, hogy érdemes lenne mérni a helyi értékeket, mivel Szentegyháza adatai nem passzolnak se a székelyudvarhelyi, se a csíkszeredai számokkal. Így indult az állomás, mely azóta fejlődött: ma egy automata állomás méri a legfontosabb adatokat, és küldi azokat Nagy Pityu számítógépére.
Az állomáshoz tartozó Facebook-oldal mondhatni poénból, heccből indult. „Úgy gondoltam, hogy ha a sarki turkálónak és »aprozárnak« van Facebook-oldala, akkor ennek miért ne legyen” – idézte fel a meteorológus. 2014 áprilisában született meg az első, komolytalannak mondható Facebook-bejegyzés, melyet akkor még csak a barátok lájkoltak. Ugyanabban az évben nyáron lefotózott egy szakmai szemmel „gyönyörű” viharfelhőt, amit a közösségi médiában közel 30 ezren értékeltek. Azóta sokan, egyre többen érdeklődnek Nagy Pityu oldala, bejegyzései iránt. Nem csoda, hiszen ilyen és efféle felütésű előrejelzések olvashatók Facebook-oldalán: „Nosza. Sokak kérdik: – Mikó’ lesz tavasz? – ...márciusban! – Jójó!”
Szerinte a nagy nyilvánosság több értelmet adott munkájának. Arra a kérdésre, hogy azért szeretik-e az oldalt az emberek, mert Nagy Pityu frappánsan, köznyelven, székelyesen ír, a válasz röviden annyi: „Ejsze igen”.
Az oldalon nemcsak helyi előrejelzéseket tesz közzé: igyekszik interaktív lenni, egyfajta didaktikai szerepe is lett. Láthatunk bejegyzést az Etna vulkán kitöréséről is, de arról is, hogy befőttesüvegben hogyan „csinálhatunk” ködöt.
„Egyfajta kötelességet érzek az iránt, hogy interaktív legyek, illetve a tanítás iránt. Az időjárásról mindenki beszél köznapi szinten, de a meteorológiáról, mint tudományról és annak szépségeiről nem sűrűn esik szó. Jó lenne bevezetni az alapfogalmakat az emberek számára, hogy megértsék, például mi az a légnyomás, mekkora hatással van ránk: egy láthatatlan erő” – fejtette ki az időjós. Hozzátette,
Nagy Pityu azt tervezi, egyre több oktató jellegű videót tesz majd közzé, hogy elmagyarázzon jelenségeket, megértessen, megmutasson folyamatokat. Azt tapasztalja, és azt tapasztalta már a kezdetektől, hogy az emberek nyitottak a „tudományára”. Amikor Szentegyházára költözött, hamar bebizonyította a helyieknek is, hogy a mérései, illetve előrejelzései helytállóak. Amikor az ismerős gazdának azt tanácsolta, hogy a délután várható eső elől be kéne gyűjteni a szénát, megkapta a fenyegetést, hogy a fenekét szétrúgják, ha téved, de szerencsére nem tévedett, így hátsón rúgás helyett sör és bizalom lett a jutalma.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!