Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) múlt század elején gyártott emeletes autóbuszának hasonmását készítenék el turisztikai céllal a partiumi városban – írta kedden az Agerpres hírügynökség.
2024. január 30., 17:322024. január 30., 17:32
2024. január 30., 18:332024. január 30., 18:33
A 20. század elején gyártott jármű mását az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad megye jelenlegi műhelyeiben gyártanák le és szerelnék össze. Elkészülte után a kulturális turizmust szolgálná, egy előre meghatározott útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen. Az egykori autógyár örökségét tovább éltető mARTA kulturális központ (HUB cultural mARTA) által kezdeményezett projektet a következő két évben valósítanák meg a megye gyárai, egyetemei és vállalkozói közötti együttműködés révén – mondta az Agerpresnek Ovidiu Balint, a kulturális központ menedzsere.
Kifejtette, jelenleg a partnerségi szerződésen dolgoznak, melyet több gépjárműalkatrészeket gyártó üzem is aláír, vállalva, hogy hozzájárul a hasonmás elkészítéséhez. A projektben az Aurel Vlaicu Egyetem mérnöki és dizájn kara, az önkormányzat és több civil szervezet is részt vesz.
Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
A mintaként szolgáló autóbuszmodellt az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) gyártotta, amely kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött – ismertette az MTI. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig.
Az I. világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számít. Beolvasztották egy másik gépgyárba, a gyártelep ASTRA néven működött tovább, majd 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba.
Fotó: Facebook/Ilie Cheșa
Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított – és ennek köszönhetően megmaradt – irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adományozta, hogy kulturális központot hozzon létre a szecessziós épületben.
A kívül és belül egyaránt leromlott ipartörténeti műemléket a mARTA kulturális központ felügyeli, amely több tervet is kidolgozott a felújítására. Ennek becsült értéke 11 millió euró, és egy részét vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fedeznék.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
szóljon hozzá!