Betyárkártyát mutattak be a hétvégén Gyergyóalfaluban: olyan harminckét lapos paklit, amelynek lapjain valóban magyar emberek képe látható, mégpedig magyar betyároké.
2014. augusztus 10., 20:132014. augusztus 10., 20:13
Az „első igazi magyar kártya” megálmodója az alfalusi származású Vargyas Ildikó, aki valódi közösségi est keretében mutatta be alkotását a falu népének. Az alfalvi művelődési ház galériájában sok ember beszélgetett, kártyázott, adomázott, szólt a citeramuzsika, s hozzá ének is társult, ami a bor fogyásával egyenes arányban lett egyre hangosabb és cifrább.
Az eseményen a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerazenekara muzsikált, dalra fakadt a vendégként az eseményre becsöppent Berecz András Kossuth-díjas magyarországi énekes, mesemondó, az előtérben pedig Vargyas Ildikó a méltatóval, Balázs József festőművésszel hatvanhatozott az új kártyával.
Betyárballada, azaz betyárkártya-bemutató – ez állt a meghívón. Az ötlet pedig sokaknak tetszett, mint kiderült, egyeseknek a szomszédos térségben annyira, hogy osztozni is akartak a sikerből, székely kártya készítésének hírét keltve. Csakhogy ebben is Ildikóé az elsőbbség, hiszen még kész sem volt a betyárkártya, máris a székelyes változaton törte a fejét.
Berecz András elmesélte, hogy Ildikó jelenlegi lakhelyéről, Pécsről egyszer együtt jöttek a lány szülőhazája, Alfalu felé a Maros mentén. Amikor a Tatárdombig értek, Ildikó arra kérte a sofőrt, hogy álljon meg. Kiszállt a kocsiból, felszaladt a dombra, kicsit tapicskolt ott, majd visszatért, jelezve, indulhatnak is tovább.
A többi utas csak értetlenül nézte a leányzót, aki aztán elmagyarázta cselekedetét: lévén, hogy a földhalom alatt a székelységre törő tatárok nyugszanak, neki feladata volt jól megtaposni felettük a földet, hogy ha eljön a feltámadás, és ki akarnának onnan kászálódni, ne legyen olyan könnyű dolguk.
Vargyas Ildikó egyébként elmondta: a betyáros pakli elkészítéséhez néprajzos ismerőse segítségét kérte, alaposan tanulmányozta a betyárok világát és viseletét, és egykori rajztanárának is nagyon hálás, hogy mindezt létrehozhatta. A mester, Balázs József egész Alfalu nevében büszke, hogy helybéli alkotta meg az első igazán magyar kártyát, mint mondta, Alfalu ajándékozza a világnak ezt egy olyan tanítvány révén, aki „magyarul rajzol, közössége javára alkot”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!