„Rehabilitált” lovas hagyomány Székelyvéckén

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A tavalyinál gazdagabb programmal várta az önkormányzat és a közösség az érdeklődőket a második Marosszéki Lófuttatásra, amelyet ismét Székelyvécke határában rendeztek meg.

Gligor Róbert László

2014. június 29., 17:562014. június 29., 17:56

A ló hűséges társa maradt az embernek a földművelő munkában, a csatatéren, utazásban, virtusban és sportban. A ló és lovaglás a magyar kultúra része, népköltészetünkben, mesevilágunkban is fellelhető a ló iránti mitikus tisztelet. A 21. század globalizálódó, ellentmondásos világában, amikor minden nép erősíteni kívánja sajátos, egyedi értékeit, sajátos alkalom kínálkozik a magyar lovaskultúra újjáélesztésére is – ezzel a céllal szervezték meg ismét a hétvégén a Marosszéki Lófuttatás nevű lovaglóversenyt a Kis-Küküllő mente egyik félreeső kistelepülésén.

A lovak és lovasok már pénteken megérkeztek a székelyvéckei táborhelyre, és mire szombaton délelőtt az érdeklődő közönség is özönleni kezdett a faluba, a huszárok kifényesítették csizmáikat és kardjaikat, a lovasok föltették fejükre a „kobakot” és felsorakoztak a falu főterén, ahol a helyi plébános szentelte meg őket, majd a többszáz fős közönség kíséretében vonultak ki a falu melletti Herés völgybe, a rendezvény helyszínére. A lófuttatásban résztvevőket a Mátyás- és Württemberg-huszárok, valamint a magyar királyi 9. honvédezred marosvásárhelyi hagyományőrzői vezették fel, majd a versenyzők kipróbálhatták a pályát.

Herceg volt a befutó

A Maros Megyei Tanács alelnöke, Kelemen Márton fővédnök és Fekete Pál polgármester köszöntője után a debreceni Csontos János szakkommentátor vette át a szót, míg a zsűriben Miholcsa József marossárpataki huszáralezredes, a mezőpaniti Borbély Melánia sportlovas, Huszár Ákos lovas és Juhász Imre, Magyarország legismertebb számadó csikósa kapott helyet.

Az előfutamok és a középdöntő szüneteiben a mezőcsávási fúvószenekar gondoskodott a hangulatról, míg a szakkommentátortól számos érdekességet tudhatott meg a közönség. Például azt, hogy Erdélyben a legelterjedtebb magyar lófaj a lipicai. A ménest 1590-ben alapították, 1806-ban telepítették Erdélybe.

De az is kiderült: a mezőhegyesi ménes idősebb mint az Amerikai Egyesült Államok, az első magyar lófuttatásra pedig 1827-ben került sor. A szünetekben a Kerecsensólyom hagyományőrző egyesület tartott honfoglalás korabeli íjász és szablyás harci bemutatót, míg Benkő József hadtörténész az első világháborút kirobbantó, ezelőtt száz évvel elkövetett szarajevói merényletről emlékezett meg, illetve bemutatta a marosvásárhelyi 23-as határvadász alakulatot, mint hivatalosan elismert második világháborús magyar hagyományőrző csapatot.

És mielőtt a nap fénypontjára, a véckei lófuttatás döntőjére sor került volna, Juhász Imre hortobágyi csikós az „asszonyverő” karikás ostorcsattogtatást mutatta be, majd a rajtvonalhoz állt a négy legjobb zsoké: Zsigmond János, Nagy Zoltán, Fazakas Géza és Seres Tamás.

A szoros és szilaj futam végén a tavalyelőtti Székely Vágta és a tavalyi véckei futam győztese, Fazakas Géza futott be Herceg nevű lova hátán. A délutáni díjkiosztó után a 38 éves gyergyószárhegyi győztestől megtudtuk: hobbilovasnak tartja magát, részt vett már a gyergyói szőrén vágtán, de a Székely Vágtán is, utóbbin idén is indul.

Lovának dédnagyanyja ügető, apja lipicai csődör volt, Herceg pedig díjugratásban, fogathajtásban, távlovaglásban és galoppversenyben is kitűnő eredményeket ér el. Gézának és Hercegnek ez volt az első versenye, és csupán kilenc nap felkészülési idő állt rendelkezésükre: ahhoz képest, hogy nagyon jó ellenfeleik voltak, sikeresen vették a megmérettetést.

A vágta után a rendezvény a falu sportpályáján folytatódott, ahol Kiss Annamária népdalokat és nótákat énekelt a színpadon, majd a többszáz fős közönség örömére fellépett a Páva-döntős nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes is.

Náluk már csak a sepsiszentgyörgyi Pászka Lehel és Kodolányi Réka feketekaftános harcművészek lovas íjászbemutatója bizonyult sikeresebbnek: ők megmutatták, hogy a vágtázó lóról nyeregben ülve vagy függve, vagy éppen az állat hátán állva hogyan lehet álló vagy mozgó célpontra nyilazni. Ezt követően öt huszár vállalkozott bemutatóra, karddal kellett „ellenségeik” fejét lecsapniuk, majd a „diadalkoszorúkat” összegyűjteniük.

Közben a gyerekek sem unatkoztak, nekik kézműves sarokkal, arcfestéssel és lovaglással kedveskedtek a szervezők. A nap végéig mindenki kedvére ehetett-ihatott, vásárolhatott, szórakozhatott, hiszen a színpadon volt operettelőadás is, a patkolókovács munkájával is meg lehetett ismerkedni, majd este több mint kétezren vettek részt az István, a király című rockopera előadásán, amelyet ezúttal a Kabai Nyári Színház mutatott be az erdélyieknek.

Százakat vonz a faluba

A székelyvéckei vágta nem egy klasszikus lóverseny, de alkalmat ad arra, hogy a lovaglás szerelmesei találkozhassanak – jegyezte meg lapunknak Kelemen Márton fővédnök. „A ló valamikor szerves része volt a magyar ember életének, de ez ma már egyértelműen rehabilitációra szorul, az ilyen alkalmakkor az ember ismét közel kerül a lóhoz, lovagláshoz, és magáénak érezheti azt” – mondta el a megyei tanács alelnöke, aki elismerte: Székelyvécke jó hely egy ilyen rendezvény számára, de mivel a rendezvény fennakadásokat okoz a település közlekedésében, a szervezők azon is gondolkodnak, hogy az egészet kiköltöztetik majd a falu határába.

Ennek ellenére a vágta már most megmozgatja az embereket főleg Maros megyéből, de komoly turisztikai potenciálja is lehet a jövőben ennek a rendezvénynek. Csontos János szerint a véckei futam Maros megye „terméke” lesz, és ugyanolyan nagy eseménnyé válhat, mint a Székely vágta vagy a Partiumi vágta.

Fekete Pál polgármester szerint ez a rendezvény, bár meg van „fűszerezve” kulturális programokkal, mégis a lóról szól. A program minden igényt kielégít, és nem az a lényeg, hogy évről-évre nagyobb, hanem hogy minőségileg jobb legyen az esemény. Tömeg szempontjából a futam már most kinőtte Székelyvéckét, ilyenkor sokszorosára növekszik a falu négyszáz fős lakossága. A közösségnek nincs anyagi haszna a rendezvényből, de a helyiek sokszínű kulturális programot kapnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 12., kedd

Tánc és dallamok kavalkádja: öt ország hagyományai találkoznak Kolozsvár főterén

A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.

Tánc és dallamok kavalkádja: öt ország hagyományai találkoznak Kolozsvár főterén
2025. augusztus 11., hétfő

Untold X: csaknem félmillióan buliztak Kolozsváron

A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.

Untold X: csaknem félmillióan buliztak Kolozsváron
2025. augusztus 10., vasárnap

Tonnaszámra ömlik a kábítószer Romániába

Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.

Tonnaszámra ömlik a kábítószer Romániába
Tonnaszámra ömlik a kábítószer Romániába
2025. augusztus 10., vasárnap

Tonnaszámra ömlik a kábítószer Romániába

2025. augusztus 10., vasárnap

Alkohol, az úszni tudás hiánya, felelőtlenség – miért fulladnak vízbe ilyen sokan Romániában?

Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.

Alkohol, az úszni tudás hiánya, felelőtlenség – miért fulladnak vízbe ilyen sokan Romániában?
2025. augusztus 09., szombat

Hullócsillag-vizsgáló: augusztusban láthatunk a legtöbbet Szent Lőrinc könnyeiből

Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.

Hullócsillag-vizsgáló: augusztusban láthatunk a legtöbbet Szent Lőrinc könnyeiből
2025. augusztus 08., péntek

Így buliznak ők. Már az első napon több mint 100 ezren lépték át az Untold kapuit

Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.

Így buliznak ők. Már az első napon több mint 100 ezren lépték át az Untold kapuit
2025. augusztus 08., péntek

Nem hőst várnak, csak egy barátot – állami gondozásban élő gyermekek mellé keresnek önkénteseket

Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.

Nem hőst várnak, csak egy barátot – állami gondozásban élő gyermekek mellé keresnek önkénteseket
2025. augusztus 08., péntek

Mesepark is segítheti a turizmus újratervezését a bányakatasztrófa után Parajdon

A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.

Mesepark is segítheti a turizmus újratervezését a bányakatasztrófa után Parajdon
2025. augusztus 06., szerda

Római istenek és katonák „elevenednek meg” Mikházán

Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.

Római istenek és katonák „elevenednek meg” Mikházán
2025. augusztus 05., kedd

Nem a család, közösségi nyomás határozza meg a csángó gyerekek nyelvhasználatát egy friss tanulmány szerint

Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.

Nem a család, közösségi nyomás határozza meg a csángó gyerekek nyelvhasználatát egy friss tanulmány szerint