Fotó: Veres Nándor
Közösen lépnek fel madéfalviak, bukovinai székelyek, moldvai csángók és gyimesbükkiek a Kóka Rozália által rendezett Madéfalva gyermekei című előadásban. A műsort, amelyben a madéfalvi veszedelem után „született” népcsoportok történetét mutatják be népdalokkal, pünkösd napján adják elő Madéfalván.
2014. május 22., 19:292014. május 22., 19:29
A vajdasági Bajmokon született Kóka Rozália (képünkön) – akinek édesapja bukovinai székely származású – Csíkszeredában beszélt a műsorról és a kiállításra kerülő dokumentumfotókról. Az énekes és mesemondó a napokban azért látogatott többek között Madéfalvára és Gyimesbükkbe, hogy személyesen is meghallgassa az előadásra készülőket.
Június 8-án fél 12-kor a gyimesbükki Kontumáci-kápolna melletti színpadon közösen lépnek fel madéfalviak, gyimesbükkiek, moldvai csángók és bukovinai székelyek – avatott be a rendező.
Salamon József gyimesbükki plébános tavaly októberben kérte fel Kóka Rozáliát, hogy készítsen egy összeállítást a pünkösdi búcsúra. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy ezen alkalomból egymás mellé kellene állítani a „négy testvért”.
Az előadást megelőző napon, június 7-én, megnyitják az előadóművész által már korábban összeállított Hazatérés Bukovinából, 1941 címet viselő dokumentumfotó-kiállítást a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskolában. A negyven darab fénykép a bukovinai székelyek 1941-es Bácskába való kitelepítését eleveníti fel. A Bognóczky Géza és felesége által megörökített képanyagra 2011 januárjában bukkant rá a hidasi református parókián – számolt be a bukovinai székelyek történetével régóta foglalkozó rendező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.
Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a macskatartás tekintetében, a háztartások szinte fele (48 százaléka) tart legalább egy macskát – derül ki egy 2023-as elemzésből.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete első alkalommal hirdeti meg a Szilágysági Ifjú Tehetségek Gáláját.
Miközben gőzerővel zajlanak az előkészületek Kolozsváron a térség legnagyobb elektronikus zenei fesztiváljára, a jubileumi Untold X-re, felrebbentek olyan hírek is, miszerint az idei lehet a gigabuli utolsó kiadása a kincses városban.
Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Egy felmérés eredményei szerint viszont széles tömegek inkább ott hagyják a maradékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!