2011. május 24., 10:242011. május 24., 10:24
Hatalmas fegyvertényként könyvelik el hazai állatvédő szervezetek, hogy beavatkozásuk nyomán megmenekültek a levágástól az ország keleti felében teljesen szabadon élő lovak. A Duna-delta erdős területein hosszú ideje megtelepedtek a teljesen nomád körülmények közepette élő patás állatok, amelyek száma becslések szerint egy- és négyezer példány között mozog.
A lovakat Tulcea megyei lakosok sokáig félig szabadon tartották, és mezőgazdasági munkára használták, a vidék agráriumának hanyatlása és a takarmányozásra szánt források csökkenése miatt viszont később tenyésztésükre egyáltalán nem fordítottak gondot. Nemrég kapva kaptak egy vágóhíd ajánlatán, összetereltek hetven „deltai musztángot”, és fejenként száz lejért eladták a lovakat.
Állatvédő szervezetek azonban felfedezték, hogy a karámba zárt állatokat éheztették, kínozták, sőt a bezártság és a rivalizálás miatt a csődörök egymást vagy a védtelen csikókat sebesítették meg súlyosan. A civilek színre lépésének köszönhetően az állatvédelmi rendőrség visszafordította a teherautókkal a vágóhíd felé tartó szállítmányt – néhány ló el is pusztult a brutális körülmények miatt –, állatkínzás gyanújával eljárás indult, a négylábúakat pedig az állatvédők által bérelt farmon helyezték el.
Kuki Bărbuceanu, a Vier Pfoten Alapítvány vezetője szerint a lovak leölését az 1991-ben a világörökség részévé nyilvánított Duna-delta Bioszféra Rezervátum gondnoksága is szorgalmazta, mivel az állatok megdézsmálták a ritka növényeket és fákat. „Ezek a lovak már több évtizede a rezervátum természetes ökoszisztémájának részét képezik, Európában egyedülálló jelenségnek számítanak” – magyarázta az állatvédő szervezet illetékese.
Grigore Baboianu, a Duna-delta kormányzója szerint tévedés vadlovaknak nevezni a deltai négylábúakat, hiszen tulajdonképpen elvadult háziállatok, elismerte azonban, hogy a musztángok óriási idegenforgalmi potenciállal bírnak, éppen ezért elkerített területen kellene gondozni őket.
A versengés helyett az alkotásra, zenei önmegvalósításra és kibontakozásra összepontosít a nemrég elindult, A dal összeköt című valóságműsor. Erdély első zenés valóságshow-járól Dobai Csaba ötletgazda, hangmérnök beszélt a Krónikának.
Aszpirin, orrcsepp, allergia elleni tabletták, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, hasmenés elleni készítmény – csak néhány azon gyógyszerek közül, amelyek nagyon kevés csomagból hiányoznak, ha nyaralni indul a család. De nem árt résen lenni.
A Romsilva erdőgazdálkodási vállalat lenyűgöző felfedezésről számolt be a napokban: egy Észak-Amerikában őshonos mamutfenyő (Sequoia) nőtt és fejlődött ki teljesen egyedül, természetes környezetben a Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park területén.
A Tisztelgés – Illés 60 című est lesz a gyergyószentmiklósi Egyfeszt Összművészeti Fesztivál idei kiadásának egyik kiemelkedő produkciója, amely a szervezők szerint kultúrtörténeti jelentőséggel bír.
Zenei különlegességek és változatos borkínálat várja a szatmáriakat és mindazokat, akik ellátogatnak a hétvégén a Samfest Jazz&Wine rendezvényre.
Látogatást tett a Vatikánban Al Pacino hollywoodi színész, akit XIV. Leó pápa fogadott.
Immár ötödik éve működik Sepsiszentgyörgyön egy különleges életmódprogram, amely a mozgáshiányos életvitel és a helytelen táplálkozás csapdáiból próbálja kivezetni a résztvevőket.
Uruguaytól Norvégiáig a világ különböző részein élő közösségek népviseletét örökíti meg fényképeken a székelyudvarhelyi Dávid Botond. A fotográfus a népviseletfotók mögött rejlő történetekről, a Geofolk folytatásáról beszélt a Krónikának.
XIV. Leó pápa szentévi audienciáján részt vettek szombaton a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott tagjai is menedzserükkel, Mezei Istvánnal.
Egy nagyszebeni férfi, Petru Fehervari 136-szoros véradóként jelenleg a legaktívabb donor Szeben megyében. Több mint két és fél évtizedes elkötelezettségével mintegy 54 liter vért adott – csendes példát mutatva a segítségnyújtás erejéről.
szóljon hozzá!