Ahol a G7 tagjai és egy nemváltoztató műtéten átesett, mexikói drogbáró találkozhatnak: filmtrendek Cannes-ból

Ahol a G7 tagjai és egy nemváltoztató műtéten átesett, mexikói drogbáró találkozhatnak: filmtrendek Cannes-ból

Filmek és csillogás. Cannes-ban szokás szerint idén is felvonulnak a premierek és a világsztárok

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Háború, politika, a mesterséges intelligencia, a siker titka, az öregedés. A vörös szőnyegre lépő legnagyobb rendezőket is az foglalkoztatja, ami bárkit, mindenkit napjainkban. A cannes-i fesztivál vége felé közeledve, a teljesség igénye nélkül kiveséztük a filmfelhozatalt.

Tóth Gödri Iringó

2024. május 25., 09:032024. május 25., 09:03

Lassan a végéhez közeledik a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek díjkiosztóját és záróünnepségét szombat este tartják; a nagyon várt alkotások többségét már levetítették. A szemlére évről-évre nem csak a filmes szakma, kritikusok és filmrajongók figyelnek közel két héten keresztül, hanem a mozi világában kevésbé járatosak is a seregszemle felé szokták fordítani a tekintetüket, hiszen a felhozatal nem csak arról árulkodik, hogy mi foglalkoztatja a rendezőket, hanem arról is, ami az egész társadalmat. Hogy mi zajlik éppen a világunkban.

Az idén két olyan alkotás is volt, melyet a világsajtó nem művészi értéke, hanem aktualitása, fontossága miatt harangozott be. Az egyik Judith Godrèche Moi aussi című filmje (a cím franciául jelenti azt, amit a MeToo, azaz én is), mely a Franciaországban újra felerősödő MeToo mozgalom hangja kíván lenni, nagyon kevés sikerrel.

A körülbelül 17 perces rövidfilm egy művészi próbálkozás a téma megragadására, inkább egy filmes elégia, mint kiáltvány, de annak is erőtlen, felejthető – nem is lett nagy visszhangja. A másik az ukrán háborút dokumentáló The Invasion (Az invázió) című film Szergej Loznyica rendezésében, ami a leggyengébb idei alkotások közé tartozik, valószínűleg csak témája miatt került be a fesztiválra. Az alkotás az ukrajnai mindennapokat mutatja meg, esküvőt, temetést, születést, majd megint temetést, megint születést, és így tovább. A film nem kelt empátiát, és nem is mutat újat. Az egyetlen erős pillanata az a rész, melyben azt látjuk, hogy az ukránok sorra adják le, be az orosz szerzők könyveit az otthoni könyvespolcokról, hogy szabaduljanak mindentől, ami orosz.

Szolzsenyicin, Puskin, Csehov mind megy a darálóba, hogy újrahasznosítható papírhulladék legyen. Politikai nézetek, szembenálló felek ide vagy oda, torokszorító nézni, hogy az irodalom is a háború áldozatául esik.

Galéria

Ragyogás. Catherine Deneuve kétszeres César-díjas francia színésznő a cannes-i vörös szőnyegen

Fotó: Videófelvétel/FranceTv

Tagadhatatlanul a cannes-i fesztivál idei kiadásának egyik nagy, több alkotásban is visszatérő témája a mesterséges intelligencia. Quentin Dupiex nyitófilmje, a Le Deuxième Acte (Második felvonás) filmes, filmalkotói szempontból foglalkozott vele, a már oly sokszor feltett kérdést felvetve:

elveszi-e, elveheti-e az emberek – ez esetben rendezők – munkáját az MI.

A másik David Cronenberg kanadai filmrendező The Shrouds (A leplek) című új alkotása, mely egy egyszerre bizarr és izgalmas történetbe beleviszi napjaink félelmeit és összeesküvés-elméleteit is a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kapcsán: orosz hackerek, kínai kémprogramok és társaik által. Izgalmas, hogy a filmben – mint Cronenberg művészetében nem először –

feltűnik magyar vonatkozás, egy magyar üzletember, illetve a magyar külgazdaság és külpolitika igencsak negatív színben történő lefestése által.

Ha már magyar vonatkozás, akkor nem mehetünk el Guy Maddin, Evan Johnson, Galen Johnson: Rumours (Pletykák) című alkotása mellett sem, ami tulajdonképpen egy politikai szatíra – amit Magyarországon forgattak. A történet egyébként elég abszurd: a G7-csúcstalálkozón – aminek célja, hogy a nagyhatalmak kitaláljanak, kiadjanak egy közös nyilatkozatot, válaszként a legfrissebb globális krízisre, amiről nem is tudják, hogy pontosan miből áll, miben nyilvánul meg – a hét állam vezetői magukra maradnak egy park közepén, több ezeréves mumifikálódott holtestekkel körülvéve, akik jönnek-mennek, ijesztgetnek. S bár a film egyes részleteit elsőre nehezen értelmezi a néző (több méteres óriás agy az erdő közepén és társai),

zseniális, ahogy Merkel és von der Leyen kombinációja, Berlusconi, Trudeau vagy épp Biden testet ölt olyan színészek által, mint például Cate Blanchett vagy épp Roy Dupuis; jól megkomponált párbeszédek, tettek és reakciók figurázzák ki a nagyhatalmak és vezetőik jellegzetes viszonyulásait.

A film jó példája annak, hogy miként lehet a néző napjainkban szinte állandó belső feszültségét, amit a geopolitikai konfliktusok, a gazdasági és politikai szövetségek bizonytalansága miatt (is) érez, ha csak két órácskára is, de oldani egy kis humorral.

Bár volt olyan kiadás, amikor a cannes-i fesztivál edzett közönsége is úgy érezhette, hogy már kicsit sok az LMBTQ-filmekből, az idei nagy esélyes, Jacques Audiard Emilia Pérez című alkotása megmutatta, miként kell ezt jól csinálni: a film egy mexikói drogbáróról szól, aki nőként kezd új életet. Humoros, akciódús, kreatív és ideológiától mentes, a nemváltás itt egy történés, nem pedig fajsúlyos, kivesézendő „aktus”.

A másik nagy esélyes egyébként a The Substance című testhorror Demi Moore és Margaret Qualley főszereplésével, Coralie Fargeat rendezésében. A műfajnak egyébként rendszerint nagy sikere van Cannes-ban, annak ellenére, hogy az ilyen típusú filmek a közönség jelentős hányadát rendesen kiakasztják.

Galéria

Színészszelfi a rajongókkal

Fotó: Videófelvétel/FranceTv

A sokszor gyomorforgató jeleneteken túl a film azt nagyítja fel, hogy manapság a fiatalok tulajdonképpen dominálják fiatalságuk által a világunkat. Illetve hogy a szépség, fiatalság, tökéletesség mekkora rögeszméje napjainknak.

Mindezekhez hozzáadódnak a versenyszekcióban olyan filmek, mint például a román Emanuel Pârvu Trei kilometri până la capătul lumii (Három kilométer a világ végéig) című alkotása, mely a homoszexuálitás és elfogadás kérdését (is) boncolgatja. Eközben nagyon sajátosan romániai, a vidéki lét, a bigott vallásosság, a korrupció mind ott vannak benne, vagy Csia Csang-ko (pinjin átírásban Jia Zhangke) Caught by the Tides című filmje, mely a fejlődő (de a másik oldalon pusztuló) Kína mindennapjait mutatja be, azt, hogy az olimpia vagy épp egy gát megépítése hogyan tett, tesz tönkre településeket, életeket.

Jorgosz Lanthimosz görög rendező – akinek nevét az idei a Oscar-gála, illetve a Szegény párák című film kapcsán megismerte a nagyvilág – legújabb alkotásában mondhatni meredekebb, abszurdabb: a Kinds of Kindnessben (A kegyelem fajtái) három rövid történetet, novellát tár elénk, amelyeket elsősorban az azonos szereplőgárda köt össze, s amelyek az emberi létezés nagyon mély kérdéseit feszegetik, közel sem hétköznapi módon. Ali Abassi The Apprentice (A tanonc – szerk.) című filmje az ifjú Donald Trumpról szintén a versenyszekcióban kapott helyett, és nem mondhatni róla, hogy az amerikai elnökválasztás évében túl sok prót vagy kontrát jelentene az üzletemberből politikussá avanzsált mágnás szempontjából: viszonylag jól összerakott, részleges életrajz jó színészi játékkal.

Személy szerint az egyik nagy kedvencem Emmanuel Courcol En fanfare (The Marching Band) című filmje volt, melyben sem aktuális trendek, sem aktuálpolitika nem jelenik meg, egyszerűen egy testvérpár szép története. Bár az első kritikák alapján a szakma is elismeri, túl sok esélyt senki nem ad neki a győzelemre, Cannes-ban ennél „ütősebb” filmek szoktak nyerni.

A versenyszekción túl egyébként volt itt minden: Mad Max, Kevin Costner-féle western, valamint meglepőn jó szörfös film Nicholas Cage-dzsel.

korábban írtuk

Magyarok, románok Cannes-ban: meglátogattuk a fesztivál izgalmas filmvásárát
Magyarok, románok Cannes-ban: meglátogattuk a fesztivál izgalmas filmvásárát

Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 24., péntek

Svájci diákok segítettek partiumi rászorulóknak házat építeni

Szokatlan programot választott néhány svájci diák az Iskola Másként hétre: hátrányos helyzetű személyeknek épülő ház munkálataiban segédkeztek Biharszentandráson.

Svájci diákok segítettek partiumi rászorulóknak házat építeni
2024. május 24., péntek

Akik autóval mennek Bulgáriába, Görögországba, azok számára türelemigényes lesz az átkelés a Giurgiu és Rusze közti hídon

Rossz hír azoknak, akik gépkocsival mennének Romániából Bulgária, Görögország felé: Bulgária idén nyáron kezdi meg a Giurgiu és Rusze közötti, majdnem 3 kilométer hosszú híd javítási munkálatait.

Akik autóval mennek Bulgáriába, Görögországba, azok számára türelemigényes lesz az átkelés a Giurgiu és Rusze közti hídon
2024. május 23., csütörtök

A Pitypang zenekarral és Palya Beával dúdolnak és táncolnak a kicsik a Barcasági Gyermekfesztiválon

A magyarországi Pitypang zenekar és Palya Bea Prima- és kétszeres Artisjus-díjas népdalénekes is fellép a május 26–31. közötti Barcasági Gyermekfesztiválon.

A Pitypang zenekarral és Palya Beával dúdolnak és táncolnak a kicsik a Barcasági Gyermekfesztiválon
2024. május 23., csütörtök

Rengeteg flamingó tart pihenőt a Duna-deltában, megeshet, hogy fészkelni is fognak

Flamingók tartottak pihenési és táplálkozási megállót a Duna-deltában – közölte szerdán Facebook-Oldalán a Duna-deltai Bioszféra Rezervátum Vezetősége (ARBDD).

Rengeteg flamingó tart pihenőt a Duna-deltában, megeshet, hogy fészkelni is fognak
2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 22., szerda

Százhúsz műfészket helyeztek el a Maros-ártér Természetvédelmi Park vadőrei

Kora tavasszal százhúsz mesterséges fészket helyeztek el a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet vadőrei az aradi székhelyű természeti parkban.

Százhúsz műfészket helyeztek el a Maros-ártér Természetvédelmi Park vadőrei
2024. május 22., szerda

Nem tetoválhatnak, nem láthatnak el testékszerrel kiskorúakat a romániai szakszalonok

Nem alkalmazhatnak kozmetikai és művészi tetoválási eljárásokat a romániai szakszalonok 18 év alatti személyek esetében, piercinget (testékszer) és bőrimplantátumokat sem kaphatnak kiskorúak.

Nem tetoválhatnak, nem láthatnak el testékszerrel kiskorúakat a romániai szakszalonok
2024. május 22., szerda

Hajrá, magyarok! – kívül-belül piros-fehér-zöld Túró Rudi jelenik meg a Magyar Olimpiai Csapat tiszteletére

A párizsi olimpia közeledtével új termékkel, Trikolór Túró Rudival jelentkezik a Pöttyös, a Magyar Olimpiai Csapat partnere.

Hajrá, magyarok! – kívül-belül piros-fehér-zöld Túró Rudi jelenik meg a Magyar Olimpiai Csapat tiszteletére
2024. május 21., kedd

Két percre csökkentette a 90 perces beavatkozási időt a Torockón kipróbált rakétahátizsák (VIDEÓ)

Országos premierként tesztelte Torockón a belügyi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) a Gravity Industries Jet Suit rakétahátizsákját, amelyet a romániai hegyimentő-szolgálat alkalmazna.

Két percre csökkentette a 90 perces beavatkozási időt a Torockón kipróbált rakétahátizsák (VIDEÓ)
2024. május 21., kedd

Romániából szállítanak hiúzokat Németországba a faj genetikai helyreállítása érdekében

Németországba szállították azt a Romániában befogott hiúzt, amely az első azon példányok sorában, amelyeket a faj genetikai helyreállítása érdekében terveznek áttelepíteni.

Romániából szállítanak hiúzokat Németországba a faj genetikai helyreállítása érdekében