Fotó: A szerző felvétele
2009. április 01., 10:452009. április 01., 10:45
Farkas Judit, a kolozsvári, budapesti és angliai szépségszalonokban jártasságra szert tett „hajművész” nem titkolja, hogy a sokévi kitartó munka, tanulás, önképzés és kísérletezés mellé egy kis szerencse is kell ahhoz, hogy valaki egyszerű fodrásznőből hairstylisttá váljon. A szépségiparban stylist jelzővel illetik azokat a szakmájukat magas szinten művelő és a külső megjelenés több részletére figyelő szakembereket – fodrászokat, kozmetikusokat, sminkeseket, divatszakértőket – akik a széppé változtatás folyamatában egységes egészként kezelik „munkájuk tárgyát”, vagyis a stylist székében ülő ügyfelet.
A hairstylist a frizurakészítés művésze, azonban ahhoz, hogy az általa megálmodott hajkreáció igazán érvényesülhessen, megfelelő öltözetet és sminket is kell ajánlania a frizura mellé. Ezt részben tanácsadással oldják meg a hajművészek, illetve a nálunk gyakoribb esetben – rendszerint különféle alkalmakra – a már meglévő ruhához igazítják a frizurát, illetve a sminket.
„Ha például egy menyaszszonyi kontyot kell fésülnöm, akkor az arcvonásokból és a ruhából indulok ki, ahhoz képzelem el a frizurát és sminket” – fejtegeti Farkas Judit, miközben utasítja gyakornokát, hogy az éppen ünnepi alkalomra készülő kliens hajáról már lemoshatja a festéket és készítse elő haját a frizurakészítéshez.
Közben arra is kitér, hogy egy ideje állandó jelleggel egy-két gyakornok tevékenykedik szépségszalonjában, egyrészt, mert annyira igénylik munkáját a gyergyói hölgyek, hogy előjegyzés alapján hetekre előre reggeltől estig „be van táblázva”; másrészt, örömét leli az érdeklődő fiatalok első próbálkozásainak irányításában.
Farkas Juditnak hosszú utat kellett bejárnia, míg elérte szakmája legmagasabb fokozatát – ehhez nem elég a mesterség szeretete és a szépérzék, mert a hairstylist oklevél megszerzéséhez rengeteg gyakorlat, tanulás is szükséges. „A fodrász-szakképesítést Magyarországon szereztem még az 1990-es évek elején, azonban akkoriban nálunk még nem honosították ezeket a diplomákat” – magyarázza, és arra is kitér: mivel szépségszalonjának indításához elengedhetetlenül szükséges volt a szakképesítést igazoló irat, egyszerűbbnek tűnt, ha itthon is beiratkozik az iskolába, majd vizsgázik fodrászszakmából.
Ezután rengeteg munka következett, hiszen a mesterfodrászi fokozat eléréséhez legalább tíz év szakmai tapasztalat szükséges. A vizsgát megelőzően természetesen újabb képzéseken kellett részt vennie: három év alatt számos időszakosan szervezett szemináriumon. Minden képzési időszak után vizsgáznia kellett, majd az így begyűjtött öt-hat oklevél megszerzése után jelentkezhetett a mesteri vizsgára. „Szerencsém volt, mert egy ügynök révén kapcsolatba kerültem a Wella céggel, amely nagy gondot fordít a szakemberek képzésére is” – meséli. A stylist oklevél megszerzésének is négy fokozata van, négyszer kell számot adni a vizsgabiztosok előtt a tudásról és jártasságról.
Farkas Juditnak az időszakosan szervezett szemináriumok idején alkalma adódott találkozni a szépségipar frizuratrendjeinek olyan nagynevű „diktátoraival” is, mint az angol Patrick Cameron és Vidal Sassoon. „Londonban láttam mindkettőt munka közben egy szeminárium alkalmával” – magyarázza a gyergyói hairstylist, aki elmeséli, hogy a két szakember előadása során a hajvágási mesterfogásokat, a különféle festési technikákat mutatta be, lépésről lépésre magyarázta az érdeklődő fodrászoknak a frizuraalkotás művészetét.
Mint mondotta, Vidal Sassoontól inkább hajvágási és festési technikákat sajátított el, Patrick Camerontól pedig a hajszobrászat olyan mesterfogásait tanulta, „amelyekre magától soha nem jönne rá egyetlen fodrász sem”.
„Camerontól többek közt megtanultam, hogyan lehet hajfonással, illetve egyetlen tincs meghúzásával lazítani a kontyot, de azt is, hogyan kell a nagyon hosszú hajtincset úgy elrejteni a konty alá, hogy az ne kandikáljon ki” – meséli Farkas Judit, akinek példaképe a jó humorú, sármos Patrick Cameron. Tőle azt is megtanulta, hogy egy jó hairstylist nemcsak bámulatos frizurákat és hozzá illő sminkeket készít, de közeli barátja is a kliensének.
Rendhagyó programmal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Állatkert május 17-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az esemény keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek az állatkert éjszakai életébe.
A gyorsan elkészíthető, ízletes ételek között mindenképpen előkelő helyet foglal el Lettország specialitása, a kotletes.
A kincses városi The Office irodaházzal szemben működésbe helyeztek a héten egy különleges, teljesen automatizált ételautomatát, amely nem csupán friss, főtt ételeket kínál, de egy robotkar segítségével másodpercek alatt ki is szolgálja azokat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.