Magyar elődök nyomdokain: Vámbéry Ádám keletkutató is bejárta a térséget
Fotó: Wikipédia
Valóságos tömeget vonzott Pikulski Anna előadása a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházba; a világutazó, aki olyan helyeken járt már, mint Etiópia, Namíbia vagy épp Indokína, nemrég olyan országokba – Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba – látogatott el, melyeken áthaladt, áthalad a hírhedt Selyemút. Képes beszámolójának pikantériáját a téma magyar vonatkozásai jelentették, ugyanis több, az őshazát kutató személyiség is megfordult a térségben.
2024. augusztus 20., 11:292024. augusztus 20., 11:29
2024. augusztus 20., 12:072024. augusztus 20., 12:07
Pikulski Anna mondhatni visszajáró előadó a Györkös Mányi Albert Emlékházban, színes bemutatóját ezúttal a Kolozsvári Magyar Napok programjának részeként tartotta meg. A kolozsvári származású, Németországban élő hölgy Közép-Ázsiába kalauzolta közönségét, részletesen beszámolva tapasztalatairól. Az előadó ismertetése szerint a Selyemút úgy keletkezett, hogy időszámításunk előtt a 2. században, nagyjából akkor, amikor a kínaiak birodalmuk védelme érdekében elkezdték építeni a nagy falat, császáruk azt is elhatározta, hogy nyugatról nagy méretű lovakat fog beszerezni, ugyanis az ellenséges hunok lovai jóval nagyobbak voltak, mint az övéik.
Így alakult ki az a közel hétezer kilométeres kereskedelmi útvonal, amely Kínától egészen Konstantinápolyig tartott, majd a 14. századra hossza elérte a 28 ezer kilométert. Használata később megszűnt a hajózás fejlődése, előretörése miatt, ám 2013-ban a kínai elnök újból megnyitotta több milliárd eurós befektetés révén, és az útvonal felkerült a világörökség részét képező helyszínek listájára is.
Isztambulon keresztül érkezett a mai Üzbegisztánba, ahol többek között Timur Lenk mauzóleumát látogatta meg. Útja során lépten-nyomon a díszes arab művészet és a szocialista, szovjet rendszer formáinak különös ütközésével szembesült, ugyanis a meglátogatott országok egykor mind a Szovjetunió részét képezték.
Első állomásán, Üzbegisztánban felkeresett mecseteket, egykori karavánszerájt, bazárokat, megcsodálta a virágzó gyapotföldeket, amelyeket az amerikai polgárháború után hoztak létre. Az Egyesült Államok ugyanis a rabszolgák felszabadítása után már nem exportált gyapotot, így az egyik legnagyobb felvásárlónak, az orosz cárnak új lehetőségek után kellett néznie: Belső-Ázsia felé terjeszkedett. A hatalmas vízigényű gyapot termesztése vezetett oda, hogy mára szinte teljesen kiszáradt az Aral-tó.
Vámbéry az 1860-as évektől kutatta lelkesen – egy török dervis szerepét magára öltve – a Selyemutat, illetve kereste a magyar őshazát – ő volt az elsők egyike, aki kétségbe vonta a finnugor elméletet.
Julianus barát volt a másik magyar, aki a 13. században Magna Hungariát keresve eljutott a térségbe, ám még mielőtt meglelte volna azt, hazatért a Magyar Királyságba, hogy figyelmeztesse uralkodóját a mongolok közelgő inváziójára.
ahonnan útja délre vezetett, a Selyemútról letérve jutott el Indiába, Tibetbe, ahol többek között elkészítette az első tibeti-angol szótárt.
Pikulski Anna a Selyemút három országában barangolt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az utazó mesélt Üzbegisztán fővárosáról, amit a hatvanas évekbeli földrengés nyomán szinte a semmiből építettek újra, és ahol ma Közép-Ázsia egyetlen metróján is utazhatott.
Üzbegisztán után Kazahsztánban folytatódott az utazás, abban az országban, amelynek az oroszok ma is elképesztő összegeket fizetnek bérleti díjként, hisz megannyi kísérletük (űrprogramokkal, atomfegyverekkel kapcsolatban) az ország területén történik. Itt Pikulski Anna számára az egyik legmeglepőbb az volt, hogy
Az utazás utolsó állomása Kirgizisztán volt, ahol a táj bűvölte el leginkább az előadót, aki egyúttal érdeklődve tapasztalta, hogy az országban még létező sámánizmus hogyan vegyül a szovjet éra maradványaival, a még álló Lenin-szobrokkal, a monumentális épületekkel.
Bár a mondás szerint hétfőn még a fű se nő, a kincses város Főtere már a déli órákban megtelt élettel, perdülő szoknyákkal és koppanó csizmák hangjával. Videóban mutatjuk.
Egy korábban ismeretlen zenei darabot fedeztek fel egy németországi könyvtárban, amelyet valószínűleg Wolfgang Amadeus Mozart szerzett tinédzserkorának elején.
Sokan kíváncsiak lehetnek arra, hogy milyen ételek szerepelnek egy harci fejadagban, ugyanis a román katonák csomagját bemutató videót már több mint 10 ezren megtekintették YouTube-on.
Új turisztikai látványossággal bővül a Görgény völgye: a Medvék ösvénye elnevezésű, 25 kilométeres tematikus útvonal a Maros megyei Görgényorsovát veszi körbe, érintve a környék összes nevezetességét.
Nem kell messzire utazniuk Erdélyből azoknak, akik ritka építészeti, idegenforgalmi látványosságot kívánnak megcsodálni: mindenképp érdemes felvenni a bakancslistára a Sátoraljaújhelyen megépült, a nemzeti összetartozásról elkeresztelt függőhidat.
A hirtelen érkezett hideg időjárás nagyon negatívan befolyásolja a még tájainkon tartózkodó fecskék életét: Magyarországon vadvédelmi szakemberek próbálnak segíteni a rossz állapotba került kis madarakon.
A Terminátor filmek sztárjával, Kalifornia állam korábbi kormányzójával edzett Orbán Viktor – közölte fotós és videós összeállítással Facebook-oldalán a miniszterelnök.
Kicenzúrázta Jeremy Allen White színésznek a vasárnapi Emmy-díjátadón mondott köszönő beszédéből a „Jézus Krisztus!” felkiáltást az ABC (American Broadcasting Company) kereskedelmi televízió.
A kolozsvári botanikus kertben idén újra megrendezik a már hagyományosnak számító őszi, Lepkék a levegőben című kiállítást, amelyen élő pillangókat lehet megcsodálni.
Új évaddal jelentkezik szeptember 15-től a közmédia tudományos-ismeretterjesztő műsora, a Delta, amelynek műsorvezetője Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell.
Lebeszélt szándékáról köszönhet Jon Bon Jovi egy nőt, aki hídról leugorva akart véget vetni az életének az Egyesült Államokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!