Magyar elődök nyomdokain: Vámbéry Ádám keletkutató is bejárta a térséget
Fotó: Wikipédia
Valóságos tömeget vonzott Pikulski Anna előadása a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházba; a világutazó, aki olyan helyeken járt már, mint Etiópia, Namíbia vagy épp Indokína, nemrég olyan országokba – Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba – látogatott el, melyeken áthaladt, áthalad a hírhedt Selyemút. Képes beszámolójának pikantériáját a téma magyar vonatkozásai jelentették, ugyanis több, az őshazát kutató személyiség is megfordult a térségben.
2024. augusztus 20., 11:292024. augusztus 20., 11:29
2024. augusztus 20., 12:072024. augusztus 20., 12:07
Pikulski Anna mondhatni visszajáró előadó a Györkös Mányi Albert Emlékházban, színes bemutatóját ezúttal a Kolozsvári Magyar Napok programjának részeként tartotta meg. A kolozsvári származású, Németországban élő hölgy Közép-Ázsiába kalauzolta közönségét, részletesen beszámolva tapasztalatairól. Az előadó ismertetése szerint a Selyemút úgy keletkezett, hogy időszámításunk előtt a 2. században, nagyjából akkor, amikor a kínaiak birodalmuk védelme érdekében elkezdték építeni a nagy falat, császáruk azt is elhatározta, hogy nyugatról nagy méretű lovakat fog beszerezni, ugyanis az ellenséges hunok lovai jóval nagyobbak voltak, mint az övéik.
Így alakult ki az a közel hétezer kilométeres kereskedelmi útvonal, amely Kínától egészen Konstantinápolyig tartott, majd a 14. századra hossza elérte a 28 ezer kilométert. Használata később megszűnt a hajózás fejlődése, előretörése miatt, ám 2013-ban a kínai elnök újból megnyitotta több milliárd eurós befektetés révén, és az útvonal felkerült a világörökség részét képező helyszínek listájára is.
Isztambulon keresztül érkezett a mai Üzbegisztánba, ahol többek között Timur Lenk mauzóleumát látogatta meg. Útja során lépten-nyomon a díszes arab művészet és a szocialista, szovjet rendszer formáinak különös ütközésével szembesült, ugyanis a meglátogatott országok egykor mind a Szovjetunió részét képezték.
Első állomásán, Üzbegisztánban felkeresett mecseteket, egykori karavánszerájt, bazárokat, megcsodálta a virágzó gyapotföldeket, amelyeket az amerikai polgárháború után hoztak létre. Az Egyesült Államok ugyanis a rabszolgák felszabadítása után már nem exportált gyapotot, így az egyik legnagyobb felvásárlónak, az orosz cárnak új lehetőségek után kellett néznie: Belső-Ázsia felé terjeszkedett. A hatalmas vízigényű gyapot termesztése vezetett oda, hogy mára szinte teljesen kiszáradt az Aral-tó.
Vámbéry az 1860-as évektől kutatta lelkesen – egy török dervis szerepét magára öltve – a Selyemutat, illetve kereste a magyar őshazát – ő volt az elsők egyike, aki kétségbe vonta a finnugor elméletet.
Julianus barát volt a másik magyar, aki a 13. században Magna Hungariát keresve eljutott a térségbe, ám még mielőtt meglelte volna azt, hazatért a Magyar Királyságba, hogy figyelmeztesse uralkodóját a mongolok közelgő inváziójára.
ahonnan útja délre vezetett, a Selyemútról letérve jutott el Indiába, Tibetbe, ahol többek között elkészítette az első tibeti-angol szótárt.
Pikulski Anna a Selyemút három országában barangolt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az utazó mesélt Üzbegisztán fővárosáról, amit a hatvanas évekbeli földrengés nyomán szinte a semmiből építettek újra, és ahol ma Közép-Ázsia egyetlen metróján is utazhatott.
Üzbegisztán után Kazahsztánban folytatódott az utazás, abban az országban, amelynek az oroszok ma is elképesztő összegeket fizetnek bérleti díjként, hisz megannyi kísérletük (űrprogramokkal, atomfegyverekkel kapcsolatban) az ország területén történik. Itt Pikulski Anna számára az egyik legmeglepőbb az volt, hogy
Az utazás utolsó állomása Kirgizisztán volt, ahol a táj bűvölte el leginkább az előadót, aki egyúttal érdeklődve tapasztalta, hogy az országban még létező sámánizmus hogyan vegyül a szovjet éra maradványaival, a még álló Lenin-szobrokkal, a monumentális épületekkel.
Bár a mondás szerint hétfőn még a fű se nő, a kincses város Főtere már a déli órákban megtelt élettel, perdülő szoknyákkal és koppanó csizmák hangjával. Videóban mutatjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!