Nálunk a pásztorkodás egyidős a község első írásos emlékével – hangzott el a Hargita megyei Kászonimpérin szombaton tartott Alcsíki Pásztortalálkozón.
2014. június 15., 14:222014. június 15., 14:22
Ízlésesen berendezett standok, hagyományos pásztoreledelek várták az érdeklődőket a rendezvényen, amely a pásztortűz meggyújtásával kezdődött. „Eljöttünk, hogy minél többen megmutathassuk, mit jelent ez az életforma\" – jelentette ki a kászonjakabfalvi Ráduly György, aki harmadmagával érkezett. Hagyományos, általuk készített eledeleket, sajtot, ordát és túrót hoztak magukkal kínálásra. „Az a baj, hogy egyre kevesebben jövünk ide el\" – tette hozzá Ráduly.
A sportpálya egyik sarkában ekkor már javában készült a báránypörkölt, a hatalmas üstben háromszáz személy számára főtt az eledel. „Egy kászoni embernek kötelessége részt venni egy ilyen eseményen\" – jelentette ki az üst mellett serénykedő impéri Balázs Lajos. Mint kifejtette, a találkozó kiváló alkalom a pásztorok közötti tapasztalatcserére. „Emellett kimondottan építő jellegű, hiszen ízelítőt ad a pásztori életmódból is\" – mondta a hobbiszakács.
A jakabfalvi Bodó Árpád már három éve rendszeres résztvevője a találkozónak, ezúttal esztenát hozott magával. A kis épületben sajtkészítésre alkalmas eszközök kaptak helyet, a pásztor huszonöt liter tejet is hozott magával, a sajtkészítés mikéntjét bemutatandó. Állatokból sem volt hiány egyébként, a sportpálya egyik végében néhány karámban bárányokat, juhokat és szamarakat is szemügyre vehettek a résztvevők.
András Zoltán kászoni polgármester köszönetet mondott a találkozón megjelent pásztoroknak, majd örömét fejezte ki, hogy a tavalyihoz képest jobb időjárás kedvezett a rendezvénynek. A kászonaltízi András Ignác, a Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója a régióban hagyományosnak számító pásztorkodásról tartott előadást. „A pásztorkodás egyidős Kászon 690 éves első írásos emlékével. Ha még két évszázadig akad, aki pásztorkodjon, ez a falu nem tűnik el süllyesztőben\" – nyugtázta az intézményvezető.
Időközben a pásztorcsoportok és nekiláttak a báránypörkölt készítésének, a színpadon pedig egymást váltották a különböző hagyományőrző és néptánc csoportok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!