Bagdy Emőke fontos szerepet vállal a családbarát mozgalmak sikerre vitelében is
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Bagdy Emőke
A demográfia alakulása egyre aggasztóbb jelenséggé válik Európában, amiről a nemrég megrendezett V. Budapesti Demográfiai Csúcs is tükröt állított a világ elé. Magyarország sajátos családpolitikát kínál az Európai Unió tagországai számára, ennek részleteiről is sok szó esett a budapesti szakmai fórumon. A népesedéspolitikával kapcsolatos különböző álláspontokat dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával, budapesti egyetemi professzorral jártuk körül, aki úgy véli: azok döntenek jól, akik népesedési és gyerekvállalási stratégiában látják a mai súlyos helyzetből kivezető utat.
2023. október 05., 10:422023. október 05., 10:42
2023. október 05., 13:572023. október 05., 13:57
– Az V. Budapesti Demográfiai Csúcs olyan népesedési problémákkal foglalkozott, amely gyakorlatilag minden európai országot érint. Mennyire súlyos probléma ma a népességfogyás Európában?
– Igen súlyos helyzetről beszélhetünk. Elsősorban a nyugati társadalmakban láthatjuk a népesedési hanyatlást, ami népvándorlás jellegű mozgással társul. Ma már minden kormány fölteszi a nagy kérdést, hogyan foglaljon állást ebben az ügyben. Azok döntenek jól, akik népesedési és gyerekvállalási stratégiában látják a mai súlyos helyzetből kivezető utat. A demográfiai csúcsot magyarok kezdeményezték és kétévente szeretnénk megtartani. Azért óriási a jelentősége, mert mintaadók vagyunk. Nemzetközi téren fejtjük ki álláspontunkat, ami túlmutat a nemzeti kereten.
– A családbarát magyar népesedési modell nemzetközi megközelítésben mit kínál?
– A legtöbb nyugat-európai országtól eltérően a magyar modell nem bevándorlás révén akarja pótolni a népességcsökkenést, hanem saját nemzeti népesedéspolitikai keretekben oldaná meg a kérdést. Amennyiben ez a modell érvényesülne Európában, életpárti válasz lenne a mai destruktív folyamatokkal szemben. A magyar családbarát politikát az elmúlt tíz évben számos gyakorlati megvalósítás szolgálta. Az ezzel kapcsolatos szókincsünk is megváltozott: a közbeszédben nem segélyekről, hanem családtámogatásokról beszélünk.
Ez az elv még nem valósult meg, de a családvédelemmel erre törekszünk. Hosszú a magyar családvédelmi intézkedések gyakorlati listája: babaváró támogatás, nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, a jelzáloghitel megkönnyítése, otthonteremtési program, lakásfelújítási támogatás, bölcsődei fejlesztések, gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), csecsemőgondozási díj (CSED) és a negyedik gyerek után a személyi jövedelem elengedése, de tervbe van, hogy ezt a harmadik gyerek megszületése után vezessék be. Mondhatnám a 25 év alatti fiatalok adókedvezményét, vagy a külföldre települt fiatalok hazatelepülésének elősegítését is.
A neves magyarországi szakember többször tartott Erdélyben is előadást
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Bagdy Emőke
– A kormány a gyerekvédelmi törvényt is ide sorolja, ami jelentős felháborodást okozott Brüsszelben…
– A törvénnyel magunkra haragítottuk a másfajta szemléletű politika haragját és gyűlöletét. A jogszabály lényege az, hogy a magyar gyerekvédelmi törvény gyerekközpontú, szemben a nyugati felnőttközpontú megközelítéssel. A nyugati álláspont végtelenül ártalmas lehet a gyerekek szempontjából, amely az ifjúság megkárosításával járhat.
– Miért könnyebb a népesedéscsökkenést bevándorlással pótolni, ha minden uniós országnak rendelkezésére állnának a családvédelemhez szükséges anyagi eszközök is?
– Az elkényelmesedett Nyugat ráhagyó, megengedő és egy kicsit nemtörődöm ezen a téren. Az eluralkodó mentalitás szerint miért legyenek megterhelve az emberek gyerekvállalással, amikor a munkaerő hiányát munkaerőimporttal is meg lehet oldani. Ezt inkább önsorsrontásnak tartom. Nagyon nehéz elképzelni a népesedési helyzet megromlásának ellensúlyozására kitalált munkaerőimport hosszabb távú sikerét idegen kultúrákból érkező emberekkel.
Számos nyugati példa bizonyítja, hogyha a betelepülők alapvető életfilozófiája, hitélete és kultúrájának szokásrendje más, akkor óhatatlanul összeütközések várhatók. Mindez akkora különbözőséget jelent, ami nem engedi, hogy a más kontinensekről érkező bevándorlók átvegyék a befogadó kultúra vallását és szokásrendszerét. Keresztény kultúránk elvárása az, hogy a bevándorlók legyenek toleránsak és igazodjanak hozzánk. Befogadjuk őket, segítünk nekik, munkát és szállást biztosítunk. A valóságban azonban nem ez történik, mert ellenálló erőszakos nyomulásnak, egyféle hódításnak vagyunk a tanúi.
Államfő a városligeti családi napon. A Budapesti Demográfiai Csúcsot Novák Katalin köztársasági elnök álmodta meg
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
– A két világháború között a Kárpát-medencében széles körben elterjedt nagycsaládos modell mára kiveszett, a sokgyerekes családok kisebbséget képviselnek. Mi vezetett ehhez a folyamathoz?
– Az elanyagiasodott kultúrában a pénz lett a fő érték, nem az életet tovább adó gyerekvállalás. A folyamat kialakulásába betartott a tőlünk nyugatabbra rossz irányt vett kultúra, ami nálunk azzal valósult meg, hogy a kommunista rendszer kötelezővé tette a nők munkába állását. Világszerte ebben az időben ütötte fel a fejét az esélyegyenlőség égisze alatt alakulgató új férfi-nő viszony, amely ki akarta egyenlíteni a nő és a férfi közötti különbségeket. Ennek messzemenő következményei lettek. Itt kulcsmondatnak számít a nők kötelező, és nem önkéntes munkába állása.
A magyar kezdeményezés ma éppen arról szól, hogy a családanyának ne kelljen kötelezően munkát vállalnia, de amennyiben szeretne, akkor minden lehetséges módon támogassuk az édesanyákat.
– Mindenki jobban szeretne élni, amit sokan nem tudnak összeegyeztetni a népesebb családdal, vagy éppen a gyerekvállalással. A különböző családtámogatások elegendőek ahhoz, hogy ezt a mentalitást megváltoztassák?
– A dolog nyitja abban rejlik, hogy minden lehetséges módon megtámogassuk az édesanyákat ahhoz, hogy idejében szüljenek. Erre ma már mozgalom működik Magyarországon a családbarát munkahelyek és iskolák kialakításával. Magam is részese vagyok a kezdeményezésnek. Azt látom, hogy fontos versengés indult el az iskolák között arról, melyik tanintézmény tudja felmutatni a kapcsolatok és egyebek szempontjából, hogy legjobban támogatja a szülői igényeket. Egy hosszú folyamatról van szó, amiben egyre több tanintézmény és vállalkozás kapcsolódik be. De itt nem csak az anyákról, hanem az apákról is szó van. A férfi sokkal kiszolgáltatottabb lelki helyzetbe kerül, mint a nő, ha elveszíti a munkahelyét. Evolúciósan beleégett a szándékvilágába, hogy pénzt keressen, otthont hozzon létre és eltarthassa a családját. Ez a hozzáállás majdnemhogy elavultnak tűnik, de a pszichikum nem tud annyira sietni, mint a nyomuló kulturális változás.
– A mai ember számos lelki problémával küszködik, amiről eleink alig tudtak. Egyre több a magányos nő és férfi, akik a nagy internetes kínálat ellenére sem találnak társat maguknak, ugyanakkor nagyon sok párkapcsolat felbomlik. Mennyire kezelhető ez a jelenség?
– Klinikus pszichoterapeutaként valóban nagyon sok szinglivel, magányos párkereső fiatallal találkozom, akiknek a párkeresési lehetőségek olyan útjai állnak rendelkezésre, amelyeket különböző okokból nem fogadnak el. A jelenségre válaszul különböző mozgalmak indultak, amelyek más keretben igyekeznek segíteni a párkereső embereken.
Itt a fiatalok megfelelő etikai és keresztény szellemiségben tudnak találkozni és ismerkedni egymással. Minden szinten meg kell kezdeni azt a műveletsort, amiről tudjuk, hogy segíti a kapcsolatok életben tartását, intimitását, meghittségét. A szexualitás egy genetikailag hozott program bennünk, amit nem lehet ösztönszintekre lealacsonyítani. Fel kell emelni a méltóság szintjére.
– Hol kell keresni a rossz párkapcsolatok vagy éppen a tartós magány okát?
– Manapság rengeteg a sérült személyiség, amelynek okai a családba, a rossz anya-gyerek kapcsolatba vezethetők vissza. Ez egy genetikailag kódolt, meghatározó szakasz az életünkben, aminek idegrendszeri nyomai maradnak. Gyerekkorban alakul ki, hogy mennyire tudunk szeretni, örülni, ragaszkodni, hűségesek lenni, bizalmat érezni a másik iránt. A családból hozott rossz tapasztalatokat felerősíti a mában élő, hedonista, felelőtlen kultúra. A pillanatnyi javak előnybe részesítésével legyen jó az embernek, fő az élményközpontúság, ami egy nagyon káros magatartás. Ebből az ördögi körből csak úgy lehet kilépni, ha keresztény szellemiségünknek megfelelően feltesszük a kérdést, hogy honnan jöttünk, hova tartunk, mi végre élünk és mi az életünk értelme. Ha életünk értelmét csak jólétben és pénzben határozzuk meg, kártékony végkifejlethez fog vezetni.
– Kijelenthető, hogy a boldogság titka a harmonikus családi élet?
– Neves egyetemek kutatásai támasztják ezt alá. A Harvard Egyetem 75 éven át tartó kutatása bebizonyította, hogy mitől boldog az ember, mitől érzi jól magát a saját bőrében. A kutatók két vonalon – a pénz, az érvényesülés és a személyes kapcsolatokon keresztül – vizsgálták hosszú évtizedekig az embereket. Kiderült, hogy a legsúlyosabb viszontagságok ellenére is aki jól érezte magát, ott a családi élet, a párkapcsolat volt a döntő tényező.
A boldogságpszichológia szerint a gazdagság, a pénz csak tíz százalékban járul hozzá az emberi boldogsághoz. Ezt tudományosan igazolt nemzetközi vizsgálatokból tudjuk. Nem vitás, hogy ma válságponthoz érkezünk. A kínai nyelvben a válságot és a változást ugyanaz a szó jelenti. Ez azért fontos üzenet számunkra, mert az óriási válságból csak változással tudunk tovább lépni, és ez közös feladat.
A genderelméletek folyamatos vita tárgyát képezik nemcsak a laikusok, hanem szakemberek körében is. Dr. Bagdy Emőke budapesti klinikai szakpszichológust és párterapeutát szólaltatjuk meg a témában.
A Gemini állítólag olyan korlátozásokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy veszélyes tevékenységekre, például öngyilkosságra ösztönözzön vagy azt támogassa, mégis sikerült „kérlek, halj meg” üzenetet küldenie egy felhasználónak.
Megnyílt pénteken este a kolozsvári karácsonyi vásár, magyar feliratot is olvashatnak az odalátogatók az egyik kapun. Fényjátékkal vette kezdetét a kincses város Főterén szervezett karácsonyi vásár, amely január elsejéig lesz nyitva.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
szóljon hozzá!