Ez az elv még nem valósult meg, de a családvédelemmel erre törekszünk. Hosszú a magyar családvédelmi intézkedések gyakorlati listája: babaváró támogatás, nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, a jelzáloghitel megkönnyítése, otthonteremtési program, lakásfelújítási támogatás, bölcsődei fejlesztések, gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), csecsemőgondozási díj (CSED) és a negyedik gyerek után a személyi jövedelem elengedése, de tervbe van, hogy ezt a harmadik gyerek megszületése után vezessék be. Mondhatnám a 25 év alatti fiatalok adókedvezményét, vagy a külföldre települt fiatalok hazatelepülésének elősegítését is.

Számos nyugati példa bizonyítja, hogyha a betelepülők alapvető életfilozófiája, hitélete és kultúrájának szokásrendje más, akkor óhatatlanul összeütközések várhatók. Mindez akkora különbözőséget jelent, ami nem engedi, hogy a más kontinensekről érkező bevándorlók átvegyék a befogadó kultúra vallását és szokásrendszerét. Keresztény kultúránk elvárása az, hogy a bevándorlók legyenek toleránsak és igazodjanak hozzánk. Befogadjuk őket, segítünk nekik, munkát és szállást biztosítunk. A valóságban azonban nem ez történik, mert ellenálló erőszakos nyomulásnak, egyféle hódításnak vagyunk a tanúi.

A magyar kezdeményezés ma éppen arról szól, hogy a családanyának ne kelljen kötelezően munkát vállalnia, de amennyiben szeretne, akkor minden lehetséges módon támogassuk az édesanyákat.

– Mindenki jobban szeretne élni, amit sokan nem tudnak összeegyeztetni a népesebb családdal, vagy éppen a gyerekvállalással. A különböző családtámogatások elegendőek ahhoz, hogy ezt a mentalitást megváltoztassák?

– A dolog nyitja abban rejlik, hogy minden lehetséges módon megtámogassuk az édesanyákat ahhoz, hogy idejében szüljenek. Erre ma már mozgalom működik Magyarországon a családbarát munkahelyek és iskolák kialakításával. Magam is részese vagyok a kezdeményezésnek. Azt látom, hogy fontos versengés indult el az iskolák között arról, melyik tanintézmény tudja felmutatni a kapcsolatok és egyebek szempontjából, hogy legjobban támogatja a szülői igényeket. Egy hosszú folyamatról van szó, amiben egyre több tanintézmény és vállalkozás kapcsolódik be. De itt nem csak az anyákról, hanem az apákról is szó van. A férfi sokkal kiszolgáltatottabb lelki helyzetbe kerül, mint a nő, ha elveszíti a munkahelyét. Evolúciósan beleégett a szándékvilágába, hogy pénzt keressen, otthont hozzon létre és eltarthassa a családját. Ez a hozzáállás majdnemhogy elavultnak tűnik, de a pszichikum nem tud annyira sietni, mint a nyomuló kulturális változás.

– A mai ember számos lelki problémával küszködik, amiről eleink alig tudtak. Egyre több a magányos nő és férfi, akik a nagy internetes kínálat ellenére sem találnak társat maguknak, ugyanakkor nagyon sok párkapcsolat felbomlik. Mennyire kezelhető ez a jelenség?

– Klinikus pszichoterapeutaként valóban nagyon sok szinglivel, magányos párkereső fiatallal találkozom, akiknek a párkeresési lehetőségek olyan útjai állnak rendelkezésre, amelyeket különböző okokból nem fogadnak el. A jelenségre válaszul különböző mozgalmak indultak, amelyek más keretben igyekeznek segíteni a párkereső embereken.

Itt a fiatalok megfelelő etikai és keresztény szellemiségben tudnak találkozni és ismerkedni egymással. Minden szinten meg kell kezdeni azt a műveletsort, amiről tudjuk, hogy segíti a kapcsolatok életben tartását, intimitását, meghittségét. A szexualitás egy genetikailag hozott program bennünk, amit nem lehet ösztönszintekre lealacsonyítani. Fel kell emelni a méltóság szintjére.

– Hol kell keresni a rossz párkapcsolatok vagy éppen a tartós magány okát?

– Manapság rengeteg a sérült személyiség, amelynek okai a családba, a rossz anya-gyerek kapcsolatba vezethetők vissza. Ez egy genetikailag kódolt, meghatározó szakasz az életünkben, aminek idegrendszeri nyomai maradnak. Gyerekkorban alakul ki, hogy mennyire tudunk szeretni, örülni, ragaszkodni, hűségesek lenni, bizalmat érezni a másik iránt. A családból hozott rossz tapasztalatokat felerősíti a mában élő, hedonista, felelőtlen kultúra. A pillanatnyi javak előnybe részesítésével legyen jó az embernek, fő az élményközpontúság, ami egy nagyon káros magatartás. Ebből az ördögi körből csak úgy lehet kilépni, ha keresztény szellemiségünknek megfelelően feltesszük a kérdést, hogy honnan jöttünk, hova tartunk, mi végre élünk és mi az életünk értelme. Ha életünk értelmét csak jólétben és pénzben határozzuk meg, kártékony végkifejlethez fog vezetni.

– Kijelenthető, hogy a boldogság titka a harmonikus családi élet?

– Neves egyetemek kutatásai támasztják ezt alá. A Harvard Egyetem 75 éven át tartó kutatása bebizonyította, hogy mitől boldog az ember, mitől érzi jól magát a saját bőrében. A kutatók két vonalon – a pénz, az érvényesülés és a személyes kapcsolatokon keresztül – vizsgálták hosszú évtizedekig az embereket. Kiderült, hogy a legsúlyosabb viszontagságok ellenére is aki jól érezte magát, ott a családi élet, a párkapcsolat volt a döntő tényező.

A boldogságpszichológia szerint a gazdagság, a pénz csak tíz százalékban járul hozzá az emberi boldogsághoz. Ezt tudományosan igazolt nemzetközi vizsgálatokból tudjuk. Nem vitás, hogy ma válságponthoz érkezünk. A kínai nyelvben a válságot és a változást ugyanaz a szó jelenti. Ez azért fontos üzenet számunkra, mert az óriási válságból csak változással tudunk tovább lépni, és ez közös feladat.

korábban írtuk

A nő legyen nő és a férfi az férfi

A genderelméletek folyamatos vita tárgyát képezik nemcsak a laikusok, hanem szakemberek körében is. Dr. Bagdy Emőke budapesti klinikai szakpszichológust és párterapeutát szólaltatjuk meg a témában.