Székelyek svájci szemmel

Székelyföldi riportot közölt augusztus 11-i, keddi számában a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap. Brassói keltezésű cikkében rövid történelmi kitekintést követően a tudósító beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő.

Krónika

2009. augusztus 14., 11:102009. augusztus 14., 11:10

Traian Băsescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: „Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében”, majd Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte. A cikkíró megjegyzi: a helyi magyar politikusok szemében Băsescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövetségének (az RMDSZ – szerk. megj.) támogatását a téli elnökválasztáson.

Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító, aki arra is emlékeztet, hogy Orbán Viktor az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Băsescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni „feltételes szerelmi vallomásával”, az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.

A szerző látogatást tett a 62 ezer fős, 75 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgyön. A magyarul beszélő többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. december 1-je utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Mihai Viteazul román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád polgármester a szerzőnek elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A II. világháború előtt még teljesen megszokott volt, hogy Erdély lakói három nyelven beszéltek: románul, németül és magyarul. A polgármester hangsúlyozza, hogy sok román elszakadási törekvéseket tulajdonít a magyaroknak. „A kommunista államok, például Jugoszlávia széthullása – mondja Antal Árpád – megrémítették a román politikusokat. A székelyek azonban dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Nagy reményt fűztek az Európai Unióhoz, de csalódtak, mert az EU Románia belügyének tekinti a kisebbségi problémát”.

Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es elöljárója szerint „lopakodó románosítás”, románok szisztematikus betelepítése zajlik azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. Ez utóbbi radikalizálódott az elmúlt években – idézte a cikkíró a polgármestert. „Politikai képviselőik sorában nemzedékváltás zajlott le, és a fiatal politikusok nem félnek kiállni radikális célkitűzéseikért. Az autonómia az egyetlen működőképes kompromisszum az állami szuverenitás és a kisebbség követelései között” – nyilatkozta Antal. A bukaresti kormányban való részvétel a polgármester szerint nemigen kívánatos, kormányon kívül jóval nagyobb mozgástér kínálkozik a magyarok számára.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei