Schmitt Pál és a plágiumgyanú

Nyilvánosságra hozta jelentésének összefoglalóját a Schmitt Pál államfő kisdoktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt felállított bizottság a napokban a Semmelweis Egyetem honlapján. A közzétett összefoglalóban a többi között az olvasható, hogy a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. Az összefoglaló szerint a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna hogy képezze. A TF szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

A plágiumügy előzménye a Hvg.hu internetes portál 2012. január 11-i cikkéig nyúlik vissza, amely azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című, 1992-ben elbírált, 215 oldalas doktori disszertációjának nagy része, a lap számításai szerint mintegy 180 oldal, szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájával, ami felveti a plágium gyanúját. Az államfő 1992-ben nyújtotta be doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A Hvg.hu arról is írt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök ismerte a bolgár szerző kötetét, dolgozatának irodalomjegyzékében a művet meg is említette.

A disszertációban azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a Hvg-cikk megjelenésének napján közleményben utasította vissza a plágium gyanúját. A doktori értekezést – írták – történészprofesszorok bírálták el, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értekezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev sporttörténészt személyesen, jól ismerte, kutatásaik során több résztéma megtárgyalásakor együttműködtek. „A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai” – olvasható a KEH kommünikéjében.

Az Origó.hu portálnak január 12-én nyilatkozott Kertész István, aki Schmitt Pál írásának egyik bírálója volt. Az ókortörténész elmondta: fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja a doktori disszertációt, amely szakszerű volt, és gazdag információanyagot tartalmazott. Formai kifogásait ugyanakkor jelezte a bírálatkor. A Hvg.hu aznap megszólaltatta a bolgár sportkutató lányát, aki úgy nyilatkozott: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna több résztéma megtárgyalásában, erről ugyanis édesapja sosem beszélt neki.

Január 13-án a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós az MTI-nek küldött közleményében azt írta: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. Akkor az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím, ezt kapta meg Schmitt Pál a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen. A doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) január 14-én hivatalos, angol nyelvű nyilatkozatában azt írta: „tudomásul vesszük, hogy Schmitt Pál határozottan visszautasította az őt ért plágiumvádakat, és azt is, hogy a munkáját értékelő egyetemi szakértők támogatásukról biztosították”. A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 17-én tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a sporttudományi kar – ez volt régebben a Testnevelési Egyetem – dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza a kisdoktori disszertáció létrejöttének körülményeit.

Schmitt Pál köztársasági elnök január 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában szólalt meg először személyesen az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján „bőven megengedhető volt”, hogy csak a felhasznált irodalmat – köztük első helyen Georgiev munkáját – tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket. Schmitt Pál arról is szólt, hogy minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, „törzsadatokra” épül, amelyek nélkül azokat nem is lehetne megírni.

„A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból” – tette hozzá. A köztársasági elnök arra reagálva, hogy a Semmelweis Egyetem rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte, úgy nyilatkozott: készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tetteinek átláthatóknak és elszámoltathatóknak kell lenniük. Ugyancsak január 18-án Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az Akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének. Az akadémia elnöke PhD-fokozatot szerzett kutatók hozzá is intézett petíciójára válaszolt, amelyben hét egyetemi doktor a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú kivizsgálását kérte.

Az Index.hu internetes portál január 19-én azt írta: információik szerint Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik 1991-ben megjelent tanulmányának részleteivel. A Hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le és illesztett be 1992-es értekezésébe. Január 25-én bejelentették, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós létrehozta 23-án a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori disszertációját tanulmányozó tényfeltáró bizottságot.

Az öttagú testület – amelyben „külsős és belső tagok” is helyet kaptak – zavartalan és pártatlan működése érdekében csak a vizsgálat március 28-ára tervezett eredményismertetésekor teszi nyilvánossá a bizottság tagjainak névsorát. A mindenre kiterjedő jelentésben az egyetem kérdéseire, elvárásaira válaszolnak, minden további következtetést a Semmelweis Egyetemnek kell majd levonnia. Schmitt Pál államfő március 8-án brüsszeli látogatásán a Bruxinfo portálnak adott interjúban azt mondta: „tudomásul veszi” a plágiumgyanú vizsgálatának majdani eredményét. „Tiszteletben fogom tartani a vizsgálat eredményét” – ugyanakkor azt is közölte: „a plágium vádját messzemenőkig visszautasítom, ez az álláspontom azóta sem változott, függetlenül a részállomásoktól”.

Az államfővel kapcsolatos plágiumgyanú miatt felállított, a Semmelweis Egyetem által felkért vizsgálóbizottság szerint hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésekor. A testület ugyanakkor megállapította: az egyetem szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. Az 1157 oldalból álló jelentés szerint ha nem is szabálytalanságra, azonban mindenképpen formai hibára utal „a dolgozatra általában jellemző szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.

Mint írták, szintén eljárási hibára utal, hogy az értekezés végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek, s a 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható. Az összefoglaló szerint megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értekezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkákra történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet. A bizottság megjegyezte azt is, az értekezés nem tartalmaz köszönetnyilvánítást, amelyben általában az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni. A részletes megállapításokat ismertetve kitértek arra, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig „teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik – az összegzésben pontosan megjelölt – írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását.

Schmitt Pál szerdán a dél-koreai Szöulban leszögezte: nem mond le a köztársasági elnöki posztról, és számára a plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság végkövetkeztetése „egyfajta elégtétel”. Eközben a Hallgatói Hálózat aktivistái ülősztrájkot hirdettek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) épülete előtt, követelve Schmitt Pál doktori címének visszavonását. A magyar ellenzéki pártok ugyanakkor az államelnök lemondását követelik. A Lehet Más a Politika indítványozza, hogy az Országgyűlés haladéktalanul indítsa meg a köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást, arra hivatkozva, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért.

Az MSZP eközben kétpontos határozati javaslatot terjeszt a parlament elé, amely kimondja, hogy a legfőbb közjogi méltóság méltatlanná vált posztja betöltésére, egyben felkéri az Országgyűlés Schmitt Pált, hogy mondjon le tisztségéről. A Professzorok Batthyány Körének elnöksége csütörtökön közzétett állásfoglalásában leszögezi: az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleménye szerint „egy olyan pillanatban, amelyben a hazánk ellen alkalmazott kettős mércétől szenvedünk”, különösen fontos, hogy az országon belül csak egy mérce legyen, és az mindenkire vonatkozzék.

Mint írták, a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a köztársasági elnöki intézmény komolysága azt indokolja, hogy kapkodás nélkül, kellő körültekintéssel járjanak el Schmitt Pál ügyét érintően. Szintén csütörtökön Tulassay Tivadar rektor bejelentette: a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa indokoltnak tartja és indítványozza az egyetem szenátusának Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonását. A Magyar Nemzet napilap csütörtöki számában Elnök úr, gondolja át! címmel megjelent szerkesztőségi véleménycikkében azt a következtetést vonja le: a Szöulban tartózkodó köztársasági elnök rendkívüli lehetőséget szalasztott el, amikor a dolgozatát vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság régóta várt jelentésének nyilvánosságra kerülése után úgy döntött: nem mond le a köztársasági elnöki posztról.

„Nyilvánvaló, hogy a kormány nem szólíthatja fel lemondásra a köztársasági elnököt, aki számára a jelentés azt a kegyelmi állapotot teremtette meg, hogy a lelkiismeretére támaszkodva, szabadon mérlegelhette, milyen lépés szolgálja a legjobban az általa a legmagasabb szinten képviselt közösség érdekét. Meggyőződésünk, hogy maradása az ő érdekével is ellentétes. (…) De a döntését bármikor átgondolhatja. Minél később teszi, annál rosszabb lesz. Neki és nekünk” – szerepel a lap cikkében.