Névről ismerik egymást a delfinek

Tengerbiológusok nemrégiben arról számoltak be, hogy a delfinek „nevekkel” azonosítják magukat, illetve társaikat. Erre az élővilágban rajtuk kívül egyedül az ember képes.
„Minden egyes palackorrú delfinnek (Tursiops truncatus) egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják, hanem mesterséges hangon játsszuk le nekik” – mutattak rá a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain számoltak be eredményeikről.
A fenti megfigyelés nem jelent mást, mint hogy az egyedek kifejezetten a hangsor, és nem hangjuk alapján azonosítják egymást, vélekednek a szakemberek. Ilyen tekintetben a delfin még rajtunk, embereken is túltesz, minket ugyanis legalább két hangsor azonosít, s még teljes nevünk sem garancia arra, hogy nevünket nem viseli senki más. A palackorrúak mindegy egyes egyedét kizárólag a rá jellemző hangsor azonosítja, ily módon ez a delfinazonosító inkább a mi ujjlenyomatunkhoz hasonlítható.
Egy nemzetközi kutatócsoport 1975 óta vizsgálja a floridai Sarasota-öbölben élő palackorrú delfinek kommunikációját, így az évtizedek során bőséges hanganyag halmozódott föl. A kutatás vezetője, Vincent Janik (University of St. Andrews, Egyesült Királyság) elmondása szerint azt is megfigyelték, hogy az azonosító füttyök összetett „beszélgetésekbe” építve is elhangzanak, ami a csoportba verődést, esetleg az összetett vadászatok koordinálását szolgálhatja. Amikor a delfinek útra kelnek, általában nem csevegnek sokat, viszont annál többet kommunikálnak akkor, amikor a különböző csoportok összetalálkoznak, vagy vadászni készülnek.
A delfinek által alkalmazott összetett kommunikációt évtizedek óta vizsgálják a szakemberek. Kiderült, hogy amikor egymástól látótávolságon belül vannak, mozdulataik – fej- és uszonymozdulataik, állkapcsuk tartása – is részei a társas érintkezésnek, ám amikor nem látják egymást, a hangjeleké a főszerep. Egy korábbi kutatás során szintén bebizonyosodott, hogy a palackorrú delfinek fogságban a gondozójuktól hallott hangokat is beépítik kommunikációjukba: a fiatal delfinek gondozójuk „gyere jutalomfalatért” sípjelét utánozzák, amikor egymást hívják.
Már csak az a kérdés, vajon a nevek emlegetése azt jelenti-e, hogy a delfinek képesek egy harmadik társuk távollétében róla „beszélni”. Ha ez bebizonyosodna, az a faj egészen különleges értelmi képességeiről adna tanúbizonyságot – hívja fel a figyelmet Vincent Janik.