Nem csak legenda a magyar–lengyel barátság eszméje

Az ünnepségen jelen volt Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő, a két elnök aláírta a győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, s ugyanekkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is. Az Európában példa nélkül álló kezdeményezés alapján az Országgyűlés 2007. március 12-én „a sok évszázados közös történelemre és a két nép barátságára, valamint számos síkon folyó együttműködésére való tekintettel” március 23-át a magyar–lengyel barátság napjává nyilvánította. A lengyel szejm ugyanebből a megfontolásból néhány nappal később, 2007. március 16-i határozatában nyilvánította március 23-át a lengyel–magyar barátság napjává.

Azóta ezt a napot évente megünneplik, felváltva a két országban, a két államfő, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben a lengyel kárpátaljai vajdaságban fekvő Przemysl, a rá következő évben Debrecen, 2009-ben a dél-lengyelországi Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, tavaly pedig a nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaság székvárosa, Poznan volt a barátsági nap házigazdája.

A magyar és a lengyel uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig Nagy Lajos király kisebbik lánya. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között ült a lengyel trónon. II. Rákóczi Ferenc lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848–1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős, Bem József. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.

Az 1956-os magyar forradalmat a poznani felkelés előzte meg, majd október 23-án a Bem-szobornál rendezték a nagygyűlést, a szobor azóta is minden évben ’56-os megemlékezés helyszíne. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéknek. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, tavaly Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Különben a magyar–lengyel barátság hangsúlyt kapott az Orbán-kormány politikáját támogató, március 15-én Budapesten rendezett Békemeneten is, amelyen mintegy ezer lengyel vendég fejezte ki személyes jelenlétével rokonszenvét Magyarország és az Orbán-kormány politikája iránt. A tömegben több nagyméretű molinót is lehetett látni, ezek többsége a magyar–lengyel barátságot hirdette: „Polak, Wegier, dwa bratanki”, vagyis a lengyel–magyar két jó barát kezdetű mondás is olvasható volt rajtuk, valamint néhány, az Európai Uniót bíráló feliratot is látni lehetett.