Más szemszögből a lombikprogramról

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Széles körű viták és véleménynyilvánítások jelennek meg most már Erdélyben is a lombikprogrammal kapcsolatban. A pácienseken kívül ebben a témakörben a szakma képviselői a legérintettebbek, ezért ide kívánkozik az ő álláspontjuk is.

2017. szeptember 19., 21:302017. szeptember 19., 21:30

2017. szeptember 20., 08:432017. szeptember 20., 08:43

Elsősorban azt kell leszögeznünk, hogy a meddőség betegség, az Egészségügyi Világszervezet 1988-ban annak nyilvánította.

Egy olyan betegség, ami az orvostudomány mai állása szerint gyógyítható.

Úgy gondolja valaki, hogy egy gyógyításra felesküdött orvosnak szabad lenne megtagadni a kezelést egy bármilyen betegségben szenvedő személytől? Csak azért, mert a tüdőgyulladás valamikor nagyon sok áldozatot szedett, manapság a szakorvosok a rendelkezésükre álló tudással és gyógyszerekkel kezelik és gyógyítják ezen betegeket.

Ha a meddőség ma gyógyítható, miért kellene másként megítélni, mint bármilyen más betegséget? Emellett az ország demográfiai mutatói katasztrofális képet festenek. A halandóság évente több tízezerrel haladja meg a születést, és ez csak súlyosbodik.

Idézet
Tavaly 67 ezerrel fogyott a romániai lakosság, idén első fél évben már 48 ezerrel. Évente egy-egy közepes méretű város marad „lakatlan”. A lombikprogram most még cseppnek tűnhet a tengerben, de létezik, és pozitív irányban mozdítja el ezeket a mutatókat.

Statisztikák szerint Romániában 25 százalékra tehető a meddő párok aránya, ami már népbetegség kategóriájába tartozik. Természetesen nem mindenki igényli a lombikkezelést, de ezen párok egytizedének csak ezzel a módszerrel lehet gyermeke. Tagadjuk meg tőlük a gyermekvállalás örömét?

Isteni csoda a gyermekáldás

Vallásos szempontból megközelítve – magam is mélyen hiszek Istenben – a kérdést, tudjuk azt, hogy az egészség Isten ajándéka. Tudjuk azt is, hogy Jézus ma is gyógyít ugyanúgy, ahogy kétezer éve itt, a földön tette: „... gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget.” (Máté evangéliuma 4,23) Ha mégis valamilyen betegség üti fel a fejét, a hívő beteg ember a mennyei segítségkérés mellett orvoshoz fordul, gyógyszert szed, esetleg műtétnek veti alá magát anélkül, hogy valaki ezért kritizálná akár őt, akár az orvosát, akár azt a kutatót, aki azt a bizonyos gyógyszert vagy kezelési módszert kifejlesztette.

•  Fotó: Farkas Antal Galéria

Fotó: Farkas Antal

Miért lenne ez másképp a meddőség esetében? Jézus sem válogatott a betegségek között... Nem éri kritika azt az orvost sem, aki – ha a beteg helyzete megköveteli – eltávolít egy bizonyos testrészt (mandula, vakbél, végtag stb.), hiszen mondhatnánk, hogy ezzel „megcsonkítja” Isten teremtését, vagy „felülbírálja” Istent. A beteg érdekében teszi ezt, életet ment, életminőséget javít. A meddőség esetében miért nem kellene segíteni a betegeken?

Idézet
Ezenkívül gondoltak már arra, hogy ha egy pár gyermekáldásban részesül, valódi családdá alakul? Igazi, stabil család lesz belőle. Úgy gondolom, társadalmunknak, egyházainknak nagy szükségük van erre.

Avagy valaki szemébe mondaná-e egy lombikkezelés eredményeként született gyermeknek, felnőttnek: neked nincs keresnivalód itt, nem kellett volna megszületned? Avagy keletkezik-e új élet Isten akarata nélkül?

A gyermekáldás Isten áldása és csodája a lombikprogramon keresztül is.

Tisztelt ellenző tábor, lehet, hogy egyszer egy lombikprogramból származó személy fogja megmenteni valamelyikük életét? Lehet, hogy egy lombikprogramból származó személy fog elvezetni Jézushoz akár egy, akár ezer lelket? Lehet, hogy egy lombikprogramból származó személy fog felfedezni olyan dolgokat, amelyek az egész emberiség számára életbevágóan fontosak lesznek? És folytathatnám. De Önök is...

Tisztelem, és nagyra becsülöm Böjte Csaba atya tevékenységét és azon törekvését, hogy meleg családi otthont találjon a pártfogolt kicsinyek számára. Személy szerint én is támogatom az örökbefogadást, és úgy gondolom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Több olyan családot ismerek, amelyek saját gyermekük mellé fogadtak örökbe, mint olyat, amelyek gyermektelenül tették ezt. De ez csak az én tapasztalatom.

Szakmai szempontok

Idézem dr. Kőrösi Tamást, a győri Kaáli Intézet orvos igazgatóját: „Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy egy kilökődött, érett petesejt létrejöttéhez a petefészek ezer (nem tévedés: ezer) tüszőkezdeményt indít érésnek, majd körülbelül 200 nap alatt – részleteiben még nem ismert szabályozással – kiválasztja az aktuális „jelöltet”, és átadja a megtermékenyülés „otthoni” folyamatának. Ha a sejt megtermékenyül, akkor 30 százalék valószínűséggel ágyazódik be, és sír fel kilenc hónap múlva az élet a szülőágyon.

Összegezve: háromezer kezdeményből egy egészséges újszülött. Ha a megtermékenyült és beágyazódott embriók arányát nézem, akkor 70 százalék „rejtett” vetélési rátával lehet számolni. Ágyban, párnák között.

•  Fotó: MTI Galéria

Fotó: MTI

A lombikbébiprogram a stimuláció, a többszörös tüszőérlelés miatt olyan petesejtekkel dolgozik, amik egy kivétellel soha nem jöttek volna a világra, soha nem termékenyültek volna meg. A jól működő programok 35 éves kor alatt 40-60 százalék hazavitt gyermeket produkálnak és adják meg a családi boldogságot a párok ezreinek.

A korszerű, 89-91 százalékos túlélési aránnyal bíró fagyasztott-felmelegített előébrények visszaültetésével tovább lehet emelni a kumulatív várandóssági rátát. Kérdem én: mitől rossz ez a hatásfok, végiggondolta már ezt valaki ép ésszel a bírálók közül?

Idézet
Nem pusztítunk el semmit, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kellene venni az ellenzőknek: minden idegszálunkkal az életre koncentrálunk. Nem játszunk Istent: nem, nem, soha! Ellenben sokszor érezzük a Teremtő leheletét az arcunkon, bátorító kezét a vállunkon.

Egyetértek Antal Álmos sepsiszentgyörgyi szülész-nőgyó­gyásszal abban, hogy a nők fiatalabban kellene gyermeket vállaljanak. Ebben a témakörben mi is (akár magunk ellen dolgozva) folytattunk figyelemfelkeltő kampányt. De sajnos nem ez a mai hazai és európai valóság. Sok fiatal nő számára a karrier prioritást élvez a gyermekvállalással szemben.

Abban is egyetértek, hogy a mesterséges megtermékenyítés csak indokolt esetben jelenthet megoldást. A klinikánkhoz fordulóknak csak körülbelül a fele dönt úgy, hogy lombikkezelést kezd el. Sokan fordulnak in vitro fertilizáció-kompetenciával rendelkező szak­orvosainkhoz pusztán kivizsgálásért, tanácsért.

Abban ellenben nem értek egyet Antal főorvos úrral, hogy

a gyermekre várók gyakran elsietve fordulnak egy lombikprogramra szakosodott klinikához. A meddőség korfüggő és a teherbeesés esélye az idő múlásával exponenciálisan csökken.

Sajnos nem kevés esetben 40 éves kor körül fordulnak hozzánk páciensek, miután a várakozással elfecsérelték a teherbeesés esélyének jó részét. Európa-szerte általánosan elfogadott gyakorlat, hogy ha 35 éves kor alatt 1 évig, vagy efölött fél évig sikertelenül próbálkozik valaki, akkor meddőségi szakvizsgálat javasolt.

Azt cáfolnom kell, hogy egyszerre 6-7 embrió kerül beültetésre. A Zygota Meddőségi Klinikán 1 vagy 2 embriót ültetünk be. Többévi átlag beültetett embriószám a klinikánkon 1,6. Emellett az intézetünkben soha nem végzünk terhességmegszakítást, ha „túl sok” embrió tapad meg.

A be nem ültetett embriókat maximális szakmai és erkölcsi felelősségvállalás mellett a saját, engedélyezett sejtbankunkban tároljuk. Több olyan pár van, amelyeknek – sikeres kezelés után – már született gyermeke, és pár év különbséggel visszajönnek „hazavinni” a sejtbankból még egy és még egy és még egy gyermeket. A párok pontosan informálva vannak arról, hogy hány embrió van tárolás alatt, ezzel mi elszámolással tartozunk nekik.

Galéria

Hogy a lombikkezelés mekkora iparág, és mennyi pénz van benne? Főorvos úr, előre kérek bocsánatot a kifejezésért, de ez nekem úgy hangzott, hogy a „szomszéd kertje mindig zöldebb”. Nemcsak a meddő pár tesz meg mindent az áhított fogantatásért, hanem bármelyik beteg megtesz mindent a gyógyulás érdekében, akár nőgyógyászati, akár kardiológiai, akár onkológiai esetről van szó.

Valóban sokba kerül egy lombikkezelés, de ne felejtsük el, hogy mind a speciális felszerelés, gépezet, mind a fogyóanyagok árai az egekig érnek. A befektetés megtérülése pedig igen lassú, és emellett folyamatosan újra és újra áldozni kell a legújabb gépezetekre, technológiákra. Igen, kell, ezt kötelességünknek érezzük, mert

Idézet
számunkra a legfőbb cél, hogy a hozzánk forduló párok mielőbb karjaikban tarthassák az áhított csecsemőt.

Zárszó

Ne döngölje senki sárba a gyermektelen párokat, amelyek az élet továbbadásának méltóságáért szeretnének küzdeni. Foggal-körömmel, erejüket és pénzüket nem kímélve harcolnak, mert minden nőben megvan az anya lehetősége, minden férfiben az apáé. Soha senki ne akarja ezt elvenni tőlük! Ahogy Robert Geoffrey Edwards professzortól sem a mesterséges megtermékenyítési eljárás, a lombikbébi-kezelés kidolgozásáért 2010-ben kapott Nobel-díjat!

Elekes-Darabont István

A szerző a marosszentgyörgyi Zygota Meddőségi Klinika menedzsere

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban