2012. április 27., 10:402012. április 27., 10:40
A kisebbségi jogok ügyében indítandó európai polgári kezdeményezés, valamint az ez irányú közös Kárpát-medencei cselekvési terv kidolgozása volt a kiemelt témája a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) február elején, Budapesten tartott ülésének. Ezen Tőkés László EP-képviselő, KMAT-elnök teljes magyar összefogást sürgetett az egész Kárpát-medencében, hogy valamenynyi magyar közösség érdekeinek szolgálatába lehessen állítani a polgári kezdeményezést. Eközben viszont az RMDSZ egy évvel ezelőtt olyan munkacsoport létesítéséről határozott, mely uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatását kezdeményezné a közvetlen demokrácia ezen eszközével; a szövetség az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójával (FUEN) való közös fellépést tekinti célravezetőnek.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyanakkor már neki is látott az aláírásgyűjtő önkéntesek toborzásának, a szervezet célja ugyanis egy olyan uniós szintű jogszabály elfogadtatása, amely a nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokat őrző európai régiókat megvédi a hátrányos gazdasági megkülönböztetéstől, illetve úgy biztosítja gazdasági fejlődésüket, hogy regionális identitásuk közben ne sérüljön, vagyis nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságaik változatlanul fennmaradjanak. A témában tehát egyelőre nem mutatkozik együttműködés a magyar politikai-társadalmi szervezetek között.
Pedig a kolozsvári Mensura Transylvanica politikaelemző csoport nemrég közölt elemzésében is rámutat: az európai polgári kezdeményezés kevesebb esélyt nyújt ugyan általános kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására, azonban néhány – elsősorban kulturális területet érintő – elv jogi aktusba foglalása, valamint egy „best practices” jellegű ajánlás kidolgozása jó részcélja lehet egy ilyen kezdeményezésnek.
„Hasonlóképpen, kevés eséllyel kezdeményezhető olyan jogi aktus, amely a sajátos jogállású közigazgatási régiók közvetlen európai előírás alapján történő kialakítását tartalmazná – mutat rá a Mensura Transylvanica tanulmánya. – Viszont van lehetőség a területi-kohéziós politika olyan módosítására, amely ösztönzően hatna olyan területi egységek kialakítására a NUTS rendszeren belül, amely számot vetne a területi egységek etnikai-kulturális jellegének megőrzésével (tehát – például – a székelyföldi fejlesztési régió kialakítása uniós ajánlással kaphatna támogatást egy európai polgári kezdeményezés eredményeképp).
Ezeknek a stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy a NUTS-régiók egy, kimondottan a tagállami hatáskörbe tartozó közigazgatási reform esetén fontos területi precedenst jelenthetnek a sajátos státusú régiók kialakításának folyamatában”. Javasolható ugyanakkor az elemzőcsoport szakértői szerint – polgári kezdeményezés útján – olyan, a strukturális alapokon keresztül megvalósuló támogatási rendszer, amely elsősorban a sajátos kisebbségi és regionális kultúrák fenntartására és fejlesztésére irányulna a területi fejlesztési rendszer (európai regionális fejlesztés) átalakítása révén.
Ebbe a rendszerbe eséllyel építhető be a kulturális autonómiák létrehozásának ösztönzése is. Ennek esetleges megvalósításáig az alábbiakban elsősorban technikailag járjuk körül, miként kérheti egymillió aláírás összegyűjtésével bármely uniós polgár új jogszabály alkotására az EU-t.
Április 1-jétől az Unió lakosai az európai polgári kezdeményezés segítségével közvetlenül tehetnek javaslatot arra, hogy miről hozzon jogszabályt az Európai Unió (EU). A kezdeményezés tárgyának azonban minden esetben az uniós jog hatáskörébe kell tartoznia. Az Európai Parlament (EP) két társelőadója a témában Alain Lamassoure (néppárti, francia) és Gurmai Zita (szocialista, magyar) volt. Lamassoure szerint a cél az, hogy a polgárok a számukra fontos kérdéseket és témákat az Európai Bizottság (EB) elé vihessék. Gurmai Zita szerint az EU polgárai a kezdeményezéssel kifejezhetik, hogy miben kellene az EU-nak hatékonyabbnak lennie, milyen irányt kellene szabni az uniós politikáknak. Mi a polgári kezdeményezés lényege?
„A polgári kezdeményezés szervezői javaslatot tehetnek uniós jogszabályokra. Ez egy új jogosultság, amelyhez azonban felelősség is kapcsolódik. A kezdeményezéseknek ugyanis komolyaknak kell lenniük és valódi európai kérdésről kell szólniuk” – mondta Lamassoure. Gurmai Zita szerint az, hogy egymillió uniós polgár uniós jogszabályt kezdeményezhet a Bizottságnál, a politikai döntéshozatal új szintjét jelenti, amelyre valódi szükség van.
Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság befogadhasson egy kezdeményezést, bizonyos feltételeknek meg kell felelni. A kezdeményezés témájának az EB hatáskörébe kell tartoznia, az egymillió szükséges aláírást legalább hét uniós országból kell összegyűjteni, az aláírások gyűjtését egy, legalább hét főből álló bizottságnak kell koordinálnia, a bizottság tagjainak legalább hét különböző országból kell származniuk, az aláírásokat papíron és elektronikus úton is lehet gyűjteni, amihez az EU biztosítja a szoftvert, az aláírásokat ugyanakkor minden tagállamban a helyi hatóságok hitelesítik.
„Az EP-nek sikerül elérnie, hogy az eredeti javaslatban szereplő kilenc ország helyett elég legyen hét országban aláírást gyűjteni. Ezenkívül azt is elértük, hogy már az előtt döntsön a Bizottság egy kérdés befogadhatóságáról, mielőtt elkezdődne az aláírásgyűjtés. További eredmény, hogy az on-line aláírásgyűjtéshez a Bizottság biztosítja majd a technikai feltételeket” – magyarázta Lamassoure. Amint egy kezdeményezést befogadhatónak nyilvánít az Európai Bizottság, a kezdeményezés szervezői a testület előtt részletesen kifejtik a kezdeményezés tárgyát.
A Bizottságnak ezt követően három hónapon belül kell indoklással ellátott tájékoztatást adnia a következő lépésekről. Gurmai Zita szerint az európai polgári kezdeményezés kiváló lehetőség arra, hogy csökkenjen az uniós intézmények és a polgárok közötti távolság. „Mindent megtettünk azért, hogy felhasználóbarátok legyenek a szabályok, és megfelelően be lehessen vonni a polgárokat. Figyelemmel kell követni majd, hogy miként működik a rendszer, és ha szükséges, a jövőben meg kell tenni a szükséges változtatásokat” – hangsúlyozta a magyar EP-képviselő.
Fontos, hogy a polgári kezdeményezés tárgyának uniós vonatkozásúnak kell lennie, az EB hatáskörébe kell tartoznia. Így például nem lehet kezdeményezést benyújtani az uniós szerződések módosítására. Ha valaki nem biztos benne, hogy az általa felvetett kérdés a Bizottság hatáskörébe tartozik, a testület tájékoztatja, mielőtt aláírásgyűjtésbe kezdene. Első lépésben polgári bizottságot kell alakítani. Ehhez legalább hét, különböző országban élő személyre van szükség. A bizottság tagjainak legalább 18. életévüket betöltött uniós polgároknak kell lenniük; az európai parlamenti képviselők nem számítanak bele a polgári bizottság alakításához szükséges létszámba. Szervezetek nem hozhatnak létre bizottságot, de támogathatják a kezdeményezéseket. Minden kezdeményezést nyilvántartásba kell vetetni, és ezeket az EB hagyja jóvá.
A kezdeményezéseket az EU 23 hivatalos nyelvének bármelyikén nyilvántartásba lehet vetetni. A kezdeményezés benyújtásakor a következő információkat is meg kell adni: a kezdeményezés címe, témájának rövid összefoglalója, hivatkozás az uniós szerződésekre, a polgári bizottság elérhetőségei. Az Európai Bizottság két hónapon belül ad tájékoztatást arról, hogy a kezdeményezés megfelel-e az alapvető feltételeknek. Az aláírásgyűjtés történhet papíron és on-line, utóbbihoz az EB egy ingyenesen használható, nyílt forráskódú szoftvert bocsát rendelkezésre.
Az aláírásokkal együtt felveendő adatok (például név, lakcím, állampolgárság) tagállamonként eltérőek lehetnek, ezért fontos ellenőrizni a különböző országok követelményeit. Nem elég viszont csak egy országban aláírásokat gyűjteni. Az aláírásoknak az uniós országok legalább egynegyedéből kell érkezniük. Mivel az Uniónak jelenleg 27 tagállama van, legalább hét országban kell aláírásokat gyűjteni. Minden egyes uniós országban az aláírások számának el kell érnie egy megadott minimumot, ennek a számítási módja: az adott országban megválasztott EP-képviselők számát meg kell szorozni 750-nel.
Ennek megfelelően például Romániában legkevesebb 24 750, Magyarországon 16 500, Szlovákiában 9750, Franciaországban 55 500, Németországban pedig 74 250 aláírást kell összegyűjteni. Ha összegyűlt az egymillió aláírás, azokat valamennyi érintett uniós országhoz el kell juttatni, az ő feladatuk lesz ezek hitelességének ellenőrzése, amelyet követően egy igazolást is kiállítanak.
Az aláírásokat az ellenőrzést követően az Európai Bizottsághoz kell benyújtani. Egyúttal nyilvánosságra kell hozni a kezdeményezéshez kapcsolódó anyagi támogatásra vonatkozó információkat is. Az Európai Bizottság minden ilyen jellegű információt közzétesz a honlapján. Ezt követően nem marad más hátra, mint benyújtani a kezdeményezést az Európai Bizottságnak, és ismertetni azt az Európai Parlament nyilvános meghallgatásán. Ezután az EB-n a sor, hogy tájékoztatást adjon a következő lépésekről, a szándékolt intézkedésekről. Az EB gondoskodik az átláthatóságról, a kezdeményezésével kapcsolatos valamennyi információt közzéteszi. A Bizottság új jogszabályra irányuló javaslatot terjeszthet elő, és jóváhagyás céljából továbbíthatja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
| Az európai polgári kezdeményezésnek köszönhetően az európai közvélemény nagy befolyással bírhat az uniós jogalkotásra. A kezdeményezés hozzájárulhat az „európai közbeszéd” megteremtéséhez, amelynek segítségével az alulról jövő kezdeményezéseket lehet támogatni. A 27 uniós tagállam polgárainak egyszerre feladat és lehetőség, hogy az uniós identitást közvetlenül és kézzelfoghatóan alakítsák. Az Európai Parlament kezdeményezte, hogy a polgári kezdeményezés kerüljön bele az uniós alkotmányszerződésbe, majd később a Lisszaboni szerződésbe. Az EP-képviselőknek köszönhető, hogy a kezdeményezés az eredeti tervekhez képest felhasználóbarátabb, egyszerűbb és kevésbé bürokratikus lett. Az Európai Parlamentnek fontos szerepe lesz a polgári kezdeményezés életében, mivel nyilvános meghallgatásokat rendez majd azokról a kezdeményezésekről, amelyek megkapják az egymillió támogató aláírást. A Lisszaboni szerződéssel az Európai Parlament a Tanáccsal együtt valódi társdöntéshozó testületté vált, ezért az európai elképzelések megjelenítőjének is kell lennie. Az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény ilyen jellegű részvétele a folyamatban erős politikai szimbólum, és egyben intézményi biztosíték is. Amellett, hogy biztosítjuk a megfelelő szervezeti és működési támogatást a polgári kezdeményezés szervezőinek, az Európai Parlamentnek azt is garantálnia kell, hogy az európai polgárok kezdeményezései nem válnak félrevezetés vagy manipuláció áldozatává, a folyamat pedig átlátható lesz. Mivel az EU-nak nincs kapcsolódó múltbeli tapasztalata, mindig fennáll annak a veszélye, hogy a vállalkozás elhiteltelenedik, vagy sérül a hírneve. Különösen igaz ez akkor, amikor a civil társadalom aránytalanul nagy elvárásai nincsenek összhangban a polgári kezdeményezés objektív tartalmával. A polgári kezdeményezéssel kapcsolatos negatív válasz az Európai Bizottság részéről nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kezdeményezés támogatóinak erőfeszítése hiábavaló. Az Európai Parlamentnek tennie kell azért, hogy a jelenleg létező jogalkotási eljárások segítségével, viszszakerüljenek a napirendre azok a témák, amelyekkel a képviselők szerint az intézményközi jogalkotási folyamat során foglalkozni kell. Georgiosz Papasztamkosz |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok