A politikusok újabban bizonyos fogalmak felröppentésével megpróbálják tematizálni a közbeszédet, aztán kiderül, hogy a megcélzott közönség jóformán semmit nem tud, vagy nagyon zavaros ismeretei vannak mindarról, ami talán a további élete szempontjából akár sorsdöntő is lehetne. Ez történt az RMDSZ nemrég zárult kongresszusán a Markó Béla szövetségi elnök által hangoztatott Kelet Svájca autonómiamodell fogalomkörével is. A Krónika által körkérdésben megszólaltatott (2007. március 6.) szatmárnémetiek válaszai egyfajta közvélemény-kutatásnak is tekinthetők: bizony nagy a zűrzavar a Kelet Svájca körül. Nem is sejtik, hogy a szatmárnémetiek közvetlen közelében, Érmihályfalván Sass Kálmán református lelkész a legdrágábbal, az életével fizetett azért, mert az erdélyi kérdés megoldásának egyik lehetséges alternatíváját a svájci kantonális modell erdélyi megteremtésében látta. A modell kidolgozásához kapcsolt „kémkedésért”, illetve a két világháború közötti – úgymond – „románellenes” tevékenységéért, a fiktív, a Szabad Európa Rádió által kezdeményezett Nemzeti Ellenállási Mozgalom köré felépített szervezkedésért – hazaárulás vádjával – halálra ítélték, és 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben agyonlőtték. A kivégzésen a Szekuritáté „delegáltjaként” jelen volt a nagyváradi Wohl Zoltán őrnagy, aki a 31 érmihályfalvi, biharvajdai, nagykárolyi, biharfélegyházi, érolaszi, belényesi vádlott nagy részét a legkegyetlenebb módszerekkel vallatta. Bizonyos vélemények szerint tarkólövéssel végeztek a halálraítéltekkel.
Egy autonómiatervezet hányattatásai
A politikai foglyok közül
Sass Kálmán szenvedett a legtöbbet, a
legborzalmasabb vallatási módszereket próbálták
ki rajta, ugyanis ő volt az a politikai fogoly, aki két
hónapon át beszámíthatatlannak tettette
magát, nem vallott, majd a bírósági
tárgyaláson a veréssel, kínzással,
meszkalinadagolással (egy kaktuszfajtából
származó hallucinogén kivonat, amely színes
képzeteket és közlési kényszert vált
ki a fogyasztóból) kicsikart vallomásokat
visszavonta, semmisnek nyilvánította. Ahhoz, hogy a
„kémkedési” vádhoz bizonyítékokat
szerezzenek, a cellájába költöztették
a szilágysomlyói Boros Sándort, aki – a Sass
család ismerőse, református lévén – a
Szekuritáté terveinek megfelelően elhitette Sass
Kálmánnal, hogy befekteti magát a kórházba,
s onnan egy óvatlan pillanatban megszökik, eljut
Magyarországra, onnan Ausztriába, majd Svájcba.
Az emberi gonoszságnak olyan mély bugyraiba süllyedt,
hogy „álszökéséhez” Sass Kálmán
áldását és a bűnei feloldozását
kérte.
Sass Kálmán végső
kétségbeesésében elhitte, hogy a szökési
terv sikerül, és rendre megnevezte azokat az ismerőseit,
akik révén Boros Sándor eljuthat Svájcba,
fogadott szüleihez, a dúsgazdag Welti Henrich özvegyéhez,
Welti-Schneider Bertához, aki majd kiszabadítja őt a
Szekuritáté karmai közül. Mindebben nemcsak
gyermeki naivság volt, hanem az utolsó fogódzó,
hogy még megmenekülhet a kivégzéstől.
Sass természetesen beszélt
a zárkaügynöknek a svájci kantonális
modellről. A teológiai stúdiumok elvégzése
után ugyanis ösztöndíjjal 1929 és 1931
között Bázelben, Zürichben teológiai –
mai szóhasználattal élve – posztgraduális
képzésen vett részt, tanulmányozta a
kantonok működését, és hasonlót
szeretett volna Erdélyben, a Partiumban is meghonosítani.
A marosvásárhelyi Mentor
Kiadónál az erdélyi hazaárulási
perekről megjelenő, ezeroldalasra tervezett kötetemben hiteles
levéltári dokumentumok, vallomások, mélyinterjúk
segítségével azt bizonyítom be, hogy a
„genfi szellem” néven ismert erjedési folyamat, az
1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására
Erdélyben, a Partiumban egymástól függetlenül
négy kidolgozott terv készült el az erdélyi
kérdés lehetséges megoldására.
Szoboszlay Aladár magyar–román konföderációs
terve – elképzelése szerint ehhez később
Ausztria is csatlakozott volna –, a Keresztény Dolgozók
Pártjának programja a politikai pluralizmus
meghonosítására, a dr. Dobai István
nevével fémjelzett ENSZ-memorandum, amely Wesselényi
Miklós 1848-ból datált elképzelése
alapján a lakosságcserét tartotta a legjobb
megoldásnak, a csíkszeredai Fodor Pál vasútépítő
mérnök térképmellékleten is
szemléltette a lakosságcserére vonatkozó
javaslatait, és Sass Kálmán kantonális
modellje jelzi, hogy az erdélyi magyar szellemi elit azokban
az években pontosan felmérte: az erdélyi kérdés
sok szempontból európai biztonsági kihívás,
méltányos megoldása végre békét
hozhat a magyar–román viszonyban is.
Az 1950-es években az erdélyi
magyarság demográfiai helyzete, a tömbökben
élő magyarság arányai – Érmihályfalva
körzetében akkor a magyarság részaránya
67 százalék volt, a Kalotaszeg, a Szilágyság
magyarsága szintén számottevő emberi, anyagi
potenciált jelentett – egyenesen predesztinálták
a felelősen gondolkodó magyar értelmiségieket,
hogy legalább elméleti szinten keressék az
erdélyi kérdés megoldásának
alternatíváit. Azóta eltelt 50 esztendő, ma már
a kérdés felvetésének is egészen
más dimenziói alakultak ki.
Az akkori tervek, elképzelések
ismerete nélkül nem lehet sem sikeres
autonómiastratégiát, sem kisebbségi
jogvédelmet megvalósítani. Az erdélyi
kérdés megoldására kidolgozott
elképzeléseknek az ad különleges aktualitást,
hogy a négy erdélyi magyar hazaárulási
per vádlottjainak nagy részét 50 éve,
1957-ben tartóztatták le.
Sass Kálmánt 1957.
február 19-én hajnali három órakor vették
őrizetbe, hosszas házkutatás, a feleségével
és öt gyerekével szemben tanúsított
embertelen bánásmód során. A
letartóztatására az ürügyet az
szolgáltatta, hogy arra biztatott néhány
érmihályfalvi fiatalt, hogy az 1956-os magyar
forradalom idején, október 28-án fegyveres
harcra felszólító röpcédulákat
szórjanak szét a nagyközség utcáin.
A fiatalokat még 1956 novemberében elkapták, és
azok terhelő vallomást tettek Sass Kálmán
ellen. Sass letartóztatására az igazi indokot a
1957/70-es számú belügyminisztériumi
operatív parancs jelentette, amelynek alapján a volt
fasiszta (Nyilaskeresztes, Imrédy Béla-féle
Magyar Megújulás Pártja), az 1922 és 1938
között működő Országos Magyar Párt, az
1940 és 1944 közötti Erdélyi Párt, a
vasgárdista és cionista mozgalom, a románellenes
szervezetek tagjait ügynökök révén
azonosítani kell. A stratégiába
„ellenforradalmár-gyanús elemekkel” való
leszámolás ürügyén akár a
fizikai likvidálás is bekalkulálható.
Az 1956-hoz kapcsolódó
erdélyi politikai perek elítéltjei közül
Sass Kálmánnak voltak a legszorosabb kapcsolatai az
1940 és 1944 közötti magyar kormányokkal, az
1945 utáni kisgazda magyar miniszterelnökkel, Nagy
Ferenccel, Tildy Zoltán köztársasági
elnökkel. A partizánként harcoló Maléter
Pál, 1956-os honvédelmi miniszter 1944 októberében
részben Sass Kálmánnak köszönhette
életben maradását. 1940 és 1944 között
alig volt olyan magyar miniszter, államtitkár, aki ne
fordult volna meg Sass Kálmán Érmihályfalva
melletti Barantó nevű tanyáján.
Sass Kálmán két
dolgozatban foglalkozik az erdélyi kérdéssel: A
Szent István-i Magyarország kisebbségi
kérdésének megoldása elé címet
viselő tanulmánya az 1938. november 26-i müncheni
egyezmény, illetve a Felvidék egy részének
Magyarországhoz való csatolása után, a
Szegény Erdélyország címet viselő, 84
oldalas dolgozata a második bécsi döntés,
1940. augusztus 30-a előtt készült el. Mindkettőben
foglalkozik a kantonális modell kérdésével.
A megjelenés előtt álló kötetből átvettem
a Kelet Svájca tervének fontosabb elképzeléseit.
A kantonális modell nem zárta ki, hogy Sass Kálmán
az 1947. évi párizsi békeszerződés
aláírásáig hitt abban, hogy a Partium egy
részét Magyarországhoz csatolják,
megvalósul a „nyelvhatáros” vagy a „partiumi
terv”. A front közeledtével sem menekült el,
tartotta a reményt a híveiben, a nagyközség
lakóiban. Minden történésre érzékenyen
reagált. Sass Kálmán, aki maga is foglalkozott
levéltári kutatással, megírta Mezőtelegd
ma is használatos történetét, az
érmihályfalvi református felekezeti iskola
történetét, Zichy Jenő, a bécsi
titkosrendőrség főnökének levéltárát,
könyvtárát kutatta, alaposan ismerte az erdélyi
kérdés teljes irodalmát.
A nagy csalódás
Sass Kálmán örömmel
fogadta, hogy Csernyikov szovjet tábornok, egy 1944. október
30-i moszkvai távirat rendelkezéseire hivatkozva
Észak-Erdélyből, tehát Nagyváradról
és környékéről is kiutasította a
román közigazgatást.
Sass akkor még nagyon
reménykedett abban, hogy a nagyhatalmak legalább a
Partiumot Magyarországhoz csatolják. A frissen
megalakult Magyar Népi Szövetségnek (MNSz) is
azért lett a tagja – a járási elnöki
tisztséget is elvállalta –, hogy Erdély
hovatartozásának kérdésében, az
itteni magyarság döntő többségének
óhaja mellett következetesen kiáll.
Az első nagy csalódás
akkor érte, amikor az MNSz központi bizottsága a
Marosvásárhelyen tartott első ülésén,
1945. november 17-i kiáltványában leszögezte:
„az erdélyi nemzetiségi kérdés
megoldása nem határkérdés, hanem a
nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának,
a határok feloldásának kérdése.”
Sass Kálmán tudott arról,
hogy a Petru Groza és Luka László/Vasile Luca
által kikényszerített kiáltvány és
nyilatkozat – mely szerint Észak-Erdély tartozzon
Romániához –, az elvtelen kompromisszumok, az
önfeladás egyik legsúlyosabb lépése.
Rá kellett jönnie, hogy őt az MNSz valójában
eszköznek tekinti, mivel az Érmelléken ő volt a
„zászló”, az ő hívó szavára
ezrével jöttek az emberek, a nevét, emberi,
lelkészi hitelét csak a választások
megnyerésére használták fel. Az MNSz-ből
való kiábrándulása földindulásszerű
volt. Végső kétségbeesésében írta
meg a levelét Szabó Józsefnek, az
unokatestvérének, aki Budapesten az Ipari Minisztérium
főosztályvezetője volt.
„A párizsi értekezlet
minket is nagyon érdekel. Hiszen a mi bőrünkre megy a
dolog. Csak nehogy a nagy fene magyar demokrácia eladjon
bennünket őrült magyar nemtörődömséggel.
Hisz a szovjet is követel olyan területeket magának,
amihez semmi köze. (…) Itt a román demokrácia
csak a döntést várja, hogy velünk még
a szlovákiai magyarságénál is
kegyetlenebbül leszámoljon.”
Az ominózus levél,
amelyet Sass Kálmán két példányban
gépelt le, és így 1957. február 18-án
a házkutatás során azonnal megtalálták,
a legsúlyosabb bűnjelek egyike volt, és azt is
bizonyítja, hogy tudott Lucreþiu Pãtrãºcanu kommunista
igazságügyi miniszternek a kolozsvári prefektúrán
1946. június 11-én elhangzott, az erdélyi
magyarságot vádoló beszédéről, és
arról az elképzeléséről, hogy az erdélyi
magyarok egy részét ugyanúgy ki kellene
telepíteni, mint Csehszlovákiában.
Sass Kálmán mindvégig
a kantonális Magyarország és Erdély
megszervezésének híve és szószólója
volt. Ezt A Szent István-i Magyarország kisebbségi
kérdésének megoldása elé című
dolgozatában tételesen is megfogalmazta: „…
Szerintem az egyedüli megoldás ez: kantonális
alapon szövetséges állammá való
alakulás a Szent István-i Nagy-Magyarország
határain belül, ahol minden fajú és nyelvű
honpolgár érezze magát otthon, és vallja
magát büszkén lelke belső indításából
magyarországinak.”
Miközben Sass Kálmán
a svájci kantonális modell átvételét
tekintette az egyedüli üdvözítő megoldásnak,
a sajátosságból, a történelem
„hordalékaiból” származó
különbségeket is észrevette: „Különböző
fajú, felekezetű népek élnek ott is, mint
Erdélyben, azonban a viszony egészen más köztük.
Míg itt egymás ellen, jobb esetben egymás
mellett helyezkednek el az erők, addig ott feltétlenül
együtt haladnak a fajták és felekezetek a belső
békesség, az állami egység
szolgálatában.” n Folytatás a jövő heti
Szempontban
Tófalvi Zoltán
A szerző újságíró
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.