2008. október 17., 00:002008. október 17., 00:00
A szimmetriasértés
A 87 éves Yoichiro Nambu japán származású amerikai tudós nevéhez fűződik a matematikai leírású húrelmélet is az elemi részecskék tudományában. A hétköznapi életben sokféle szimmetriát természetesnek veszünk, a részecskék töltésében megjelenő, valamint a térbeli tükörszimmetria is sérülhet azonban. A kutatókat is izgatja az anyag-antianyag kapcsolat és az ebben fellelhető aszimmetria. A spontán szimmetriasértés megértéséhez párhuzamként használhatjuk a mágnesességet: van egy kitüntetett irány, melybe atomi szinten is beállnak a mágneses részecskék. Felmelegítve azonban egy bizonyos hőmérséklet, az úgynevezett Curie-pont fölött a mágnes mindig rendezetlen lesz. Ennek analógiájaként tekinthető, hogy elég magas hőmérsékleten (ez 100–200 megaelektronvolt energiának megfelelő, mintegy tízmilliárd fokos hőmérsékletet jelent) és a részecskék elegendően nagy – a neutroncsillagok belsejében uralkodóhoz hasonló – sűrűsége mellett a szimmetriasértés megszűnik. Az anyag visszahűlésekor újra megfigyelhető a spontán szimmetriasértés. A most induló nagy hadronütköztető ezekre a vizsgálatokra is lehetőséget teremt. A kísérleteknél nehézionokat ütköztetnek, így hozzák létre azokat a körülményeket, ahol a szimmetria és szimmetriasértés jelensége vizsgálható.
A spontán szimmetriasértés általános természeti jelenségként megfigyelhető a részecskefizikán kívül a kozmológiában, kémiában, biológiában is. Nambu a szupravezetés felfedezése után jutott arra a gondolatra, hogy a neutronok és protonok kapcsolatában is kell léteznie egy könynyű részecskének. Ez a pi-mezon (vagy pion). A pi-mezon léte az öszszes kölcsönhatás magyarázatában fontos szerepet játszik. A szimmetriasérülés jelzésére és jellemzésére jól használható a pi-mezonok követése a kísérletek során.
Miért nem alakult át
Kobajasi és Maszkava a hetvenes évek elején dolgozott ki elméleti magyarázatot a szimmetriasértésre. Ekkor két kvarkcsaládot ismertek a fizikusok, a mostani Nobel-díjasoknak azonban elméletükhöz feltételezniük kellett legalább még egy harmadik kvarkpár létét és egymásba alakulását is. Ezt pár évvel később más kutatók igazolták is. Végső soron tehát a szimmetriasértés jelensége magyarázza meg, hogy az ősrobbanás után elvileg azonos mennyiségben jelen lévő anyag és antianyag miért nem semmisítette meg egymást pusztán a szimmetria elve alapján, és miért nem alakult át évmilliárdok alatt az anyag „semmivé”.
A díj fogadtatása Japánban
Egyöntetű lelkesedéssel fogadta a tokiói sajtó a fizikai Nobel-díjról szóló döntést, amely három „japánt” jutalmazott – ugyanis a szigetországban a most 87 éves Yoichiro Nambut is japánnak tekintik annak ellenére, hogy 1970 óta amerikai állampolgár. Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide is jelezte, őszintén örülnek annak, hogy együtt kaphatták a díjat vele, akit mesterüknek tekintenek. Ez az első alkalom, hogy japán kutatók közösen kaptak Nobel-díjat. A Nihon Keizai Simbun szerint a díj jelzi, hogy Japán vezető szerepet játszik a szubatomi fizikában. A korábbi négy fizikai Nobel-díjas japán kutató közül hárman szubatomi fizikai kutatásokért kapták az elismerést.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok