Fotó: Fehér Ház
Barack Obama távozó amerikai elnököt beiktatásakor a világ nagy diplomáciai reményekkel és megelőlegezett bizalommal fogadta. Nyolc év múltán az elemzői vélemények nyomán egyértelműnek látszik: határozott arcél nélküli külpolitikája felemás örökséget hagy hátra.
2017. január 22., 14:212017. január 22., 14:21
A távozó amerikai elnök külpolitikájának szentelt elemzésében az MTI emlékeztet, egy évvel megválasztása után és beiktatásának évében, 2009-ben Obamát Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az indoklás szerint az elismerést a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta. Obama akkor azt mondta, hogy meglepte a döntés. A világ sok elemző szerint nyolc év múltán azt mondhatja – amit néhányan már akkor is mondtak –, hogy korai volt a díj.
A Voice of America rádió és hírportál napokban publikált elemzésének elegáns megfogalmazásában: „a nagy elvárásokat mérsékelte a realitás”. Az egyre-másra készülő felmérések és elemzések gyakran ennél jóval nyersebben fogalmaznak. Obama „csalódást keltő külpolitikájáról” ír a Hoover Intézet kutatója, Victor Davis Hanson. A szíriai örökséget Max Boot, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának kutatója minősítette „katasztrofálisnak” az amerikai közszolgálati rádióban (NPR). Noah Millman politikai elemző a The American Conservative nevű lap hasábjain úgy vélte, Obama külpolitikai stratégiája nem más, mint puszta retorika. „Hiányzik a béke” – írja Millman.
A külpolitikai örökség az elemzők szerint felemás. Az Egyesült Államok soha annyi háborúban egyidejűleg nem vett részt, mint Obama elnöksége alatt. Amikor elnök lett, az ország két jelentős háborúval kínlódott: Afganisztánban és Irakban. Az új elnök azt ígérte, mindkettőnek véget vet: az egyiket megnyeri, a másikat befejezi. Ám az Afganisztánban folyó háború immár az amerikai történelem leghosszabb folyamatos konfliktusa, s az Egyesült Államok aktívan részt vesz katonai hadműveletekben egy sor másik országban is. „Ezeknek a háborúknak a célja az amerikai érdekek szempontjából homályos, és a nem tisztázott célok elérésének lehetősége még homályosabb” – fogalmaz Noah Millman. Líbiában a Moammer Kadhafi diktátor megbuktatásához vezető, 2011-es amerikai intervenció óta káosz uralkodik, az arab ország a terroristacsoportok egyik fészke lett. Szíria pedig egyes kommentátorok szerint állóháborúvá változott Washington számára, főleg amióta Damaszkusz mögé állt az a Moszkva, amellyel – a Krím bekebelezése miatt – Washington összerúgta a port.
Obamát politikai ellenfelei a külpolitikában gyönge elnöknek tartják. A republikánusokhoz közel álló The Wall Street Journal című lap szerint az elmúlt nyolc év „külpolitikai kísérlet volt, amely az amerikai diplomáciát gyöngévé és hatástalanná tette”. Elemzők úgy ítélik meg, Obama nem tudta kezelni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, de ő volt az az elnök, aki 2011-ben végzett a rettegett terroristavezérrel, Oszama bin Ladennel. Ázsiát Obama politikájának prioritásává emelte, de közben nem jutott egyről a kettőre a térséggel kötendő kereskedelmi megállapodással, amely zátonyra is futott.
S az az elnök is Obama, aki képes volt hidat építeni az Egyesült Államok két korábbi esküdt ellenségéhez, Iránhoz és Kubához: Iránnal megkötötte a hathatalmi atomalkut, Kubával pedig több évtizednyi szünet és háborúskodás után helyreállította a diplomáciai viszonyt. A külpolitikai örökség magában foglalja a klímavédelmi megállapodást is. Támogatói és hívei szerint Obama George W. Bush elnöksége után kiegyensúlyozó szerepet vállalt, és növelte az amerikai befolyást, új lehetőségeket nyitott meg. Derek Chollet, a Fehér Ház egyik volt tanácsadója, a Pentagon tisztségviselője egy lapinterjúban azt mondta: „minden elemzés és becslés szerint most jobban állunk, mint nyolc évvel ezelőtt”. Ezzel szemben Jack Keane négycsillagos nyugalmazott tábornok – akinek neve szóba került az új elnök, Donald Trump védelmi minisztereként is – azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak Obama politikája miatt súlyos fenyegetésekkel kell szembenéznie. Szerinte két hatalom intéz kihívást a nemzetközi rendhez, mégpedig Oroszország és Kína.
Obama elnökségének utolsó szakaszában Washington viszonya jócskán megromlott Moszkvával. Nem arról van szó, hogy Oroszország esetleg beavatkozott az amerikai választási folyamatba, a viszály korábbi: a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás után Washington szankciókkal sújtotta Moszkvát. De nem volt hajlandó fegyvert szállítani az ukránoknak. Republikánus ellenfelei folyvást azon gúnyolódtak, hogy Obama „túl puhány” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akiről azt állították, hogy alá akarja ásni a nyugati szövetségi rendszert. Elemzők a sors iróniájának tartják, hogy Barack Obama most olyan republikánus elnöknek adja át a hatalmat, aki – vele ellentétben – új stratégiai partnerséget kíván és ígér Moszkvával.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!