Etnikai ismertetőjegyek és azonosságtudat

Erre a kérdésre keres választ a Grazi Történeti Intézetnek a közép-kelet-európai német, illetve magyar kisebbség körében végzett kutatása. A grazi kutatócsoport a szóban forgó kisebbségek aktuális identitásbeli kérdéseit etnológiai-kultúrantropológiai megközelítésben vizsgálja. „A történelem bennünket mindenekelőtt a mindenkori emlékezéskultúra szempontjából érdekel” – mondja Klaus-Jürgen Hermanik kultúrantropológus a Der Standard című osztrák lapnak.

A központi kérdés: hogyan alakítja önazonosság-tudatát maga a kisebbség, valamint a többségi társadalom és más külső tényezők. A magyarországi német kisebbséget illető eredmények meglehetősen kijózanítóak – írja az újság. Hermanik szerint nem igazán lehet megállapítani, hogy hány tagja van a magyarországi németségnek, esetükben már erősen előrehaladt a magyarosodás. Gyakran nincs egyértelmű kötődésük a németséghez, és a nyelvet is egyre kevesebben beszélik.

Mindazonáltal a német a 13 elismert magyarországi kisebbség egyike. Nyelvhasználat tekintetében az erdélyi szászok helyzete is hasonló: a nyelv gyakran már nem egyértelmű etnikai ismertetőjegy. Ugyanakkor sok román fiatal tanul németül és jár német nyelvű gimnáziumba, mert azoknak továbbra is jó a híre. Az erdélyi szász kisebbségi szervezetek hagyományos kisebbségpolitikát folytatnak, jogi képviselettel és hagyományőrzéssel foglalkoznak. Különösen nagy az érdeklődés a német ének- és táncegyletek iránt, mégpedig a román fiatalok körében is. „Egy 30–60 ezer főre becsült létszámú kisebbség esetében a falusi tánccsoportok a többségi társadalom támogatása nélkül sokszor fenn sem maradnának” – vélekedik a kutató.

A magyarországival és a romániaival ellentétben Szlovéniában, ahol a német nem törvényben elismert kisebbség, a németeknek nincsenek iskoláik és sajtóorgánumaik. Állami támogatás sem jár nekik, és így csak korlátozott kulturális tevékenységet fejtenek ki. Ugyanakkor az egyes etnikai szervezetek végeznek identitásmegőrző feladatokat: nyelvoktatást kínálnak és kulturális intézményeket tartanak fenn. A szlovéniai német kisebbség törvényi elismertetésére irányuló törekvések eddig nem jártak sikerrel. „Egészen más a Közép-Európa délkeleti részén élő magyar kisebbség identitásformálása: esetükben a politikai dimenzió sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a magyarországi németeknél vagy az erdélyi szászoknál” – mondja Hermanik munkatársa, Eduard Staudinger. Staudinger úgy véli, a politika erősen rányomja bélyegét az emlékezés-kultúrára is, a magyarországi és a határon túli magyarok esetében egyaránt.

A kutatók szerint három fontos nemzeti ünnep játszik szerepet a magyar identitás építésében: augusztus 20-a, október 23-a és március 15-e, emellett a nemzeti érzelmeket célzottan a legnagyobb magyar történelmi traumára, a trianoni békeszerződésre való megemlékezéssel is táplálják. Az ilyen szimbolikus ünnepnapok hiányoznak a sokkal kisebb létszámú német kisebbségi csoportoknál, a közös történelemmel és származással való azonosulás mindazonáltal esetükben is hasonlóan határozottan kifejezésre jut – írta a Der Standard.