Discovery: tökéletes küldetés

Az űrrepülőgép legfőbb sikere a fő üzemanyagtartályon végrehajtott fejlesztés volt A Discovery űrsikló tökéletes programja során bebizonyította, hogy az űrrepülőgép fejlesztései biztonságosak, és a rendszer a Nemzetközi Ûrállomást (ISS) is ki tudja szolgálni. A gép hétfőn, hazai idő szerint 16.14-kor landolt az Egyesült Államokban a floridai Kennedy Ûrrepülőtéren.

Gazda Árpád

2006. július 21., 00:002006. július 21., 00:00

Bár a Discovery startja biztonságos volt, ezúttal is levált két szigetelődarab a fő hajtóanyagtartályról. A kamerák megfigyelései alapján az egyik 19, a másik 290 másodperccel a start után repült el, és mindkettő veszélytelennek bizonyult. Az emelkedés alatt a szárnyak belépőélein elhelyezett szenzorok hat olyan eseményt rögzítettek, amelyeket feltehetőleg kisebb tárgyak becsapódása váltott ki.
Ennek ellenére az STS–121 jelű küldetés a NASA szerint máris mérföldkő a Columbia katasztrófája óta. Legfontosabb sikere a fő üzemanyagtartályon végrehajtott fejlesztés, amely érezhetően csökkentette a start során leváló, potenciálisan veszélyes szigetelésdarabok számát – igaz, a végső szót a további repülések mondják majd ki e tekintetben. Az eredeti programhoz képest egy nappal meghosszabbított repülésen összesen három űrhajón kívüli munkát hajtották végre. Ezek során egyrészt ellenőrizték a Discovery külső burkolatát, másrészt új hővédőcsempe-javítási technológiát próbáltak ki. Ezen kívül a Nemzetközi Ûrállomáson is végeztek néhány karbantartó munkát. A program fontos része volt a Discovery átvizsgálása az űrben, hogy megállapíthassák, biztonságos-e a visszatérés. Erre egy manipulátorkaron elhelyezett kamerát, az űrsétákat és az ISS-ről készített fotókat használták. Két kisebb potenciális sérülési hely mutatkozott a jobb szárny belépőélén, valamint három kiálló réskitöltő elem a gép hasán. Mivel az űrrepülőgép visszatérésekor az orrkúp forrósodik fel legjobban, természetesen ezt is szemügyre vették. Az itt mutatkozó világos foltokról kiderült, hogy néhány madártól származnak, amelyek a Discoveryt megtisztelve Föld körüli pályára juttatták ürüléküket. A földi irányítók az űrrepülőgépről készült felvételek átvizsgálása után megállapították, hogy sem a szárnyak belépőélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést.
Bár a programban a harmadik és kezdetben bizonytalan űrséta volt a legkevésbé fontos, ez további munkát ad majd a szakembereknek – földi laboratóriumokban tesztelik ugyanis az ekkor szimulált javításokat. Az űrsétán a raktérbe előre odakészített 12 hővédő csempén végeztek próbajavítást, amelyeket mesterséges repedésekkel, sérülésekkel láttak el még a Földön. A módszert öt csempén sikerült kipróbálni, és ha a ragasztások a földi teszteket is kiállják, bebizonyosodik, hogy az asztronauták a Föld körüli pályán is ki tudják javítani a felszálláskor keletkezett kisebb sérüléseket. Ez főleg a szárnyak belépőéleinél és az orrkúpon lehet fontos, különösen akkor, amikor nincs a „menedékként” szolgáló Nemzetközi Ûrállomás a közelben.
A javításkor a hőmérséklet az egyik kritikus paraméter, a mintákon ezért árnyékos helyen kellett dolgozni. A speciálisan erre a célra gyártott, fekete, NOAX névre keresztelt polimer ragasztót kis lapáttal vitték fel a felületre, rétegről rétegre haladva, hogy minél kevesebb buborék képződjön az anyagban felszabaduló gáztól. A munka egyetlen szépséghibája, hogy az egyik lapát véletlenül elszállt az űrben – amely így az űrszemét népes táborát gyarapítja. Az utolsó űrsétán nemcsak a javítást, de egy új infravörös kamerát is teszteltek, amely a sérülések észrevételében segít. Bár a küldetés vége felé két kisebb technikai probléma még jelentkezett a hidraulikus rendszerrel és az egyik fűtő termosztátjával kapcsolatban, egészében véve a Discovery kitűnő állapotban van a visszatérés előtt. Thomas Reiter az űrállomás fedélzetén marad, így az STS–121-es küldetés legénységéből hatan térnek vissza a Földre.
Az elmúlt hetekben három újabb asztronauta kezdte meg a felkészülést a repülésre, amely során szeptemberben egy Szojuz űrhajóval jutnak fel az űrállomásra. Köztük van Daisuke Enomoto japán üzletember is, a tervek alapján a negyedik űrturista, akinek közel 20 millió dollárjába kerül majd az út.
A Discovery kétszeri halasztás után hazai idő szerint július 4-én, kedden este 21.38-kor emelkedett a magasba. Ez volt első olyan küldetés, amelyen a gép a fő üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott habszivacselemek nélkül repült.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei