JEGYZET – Amióta a csángó életsorsot vállaltuk az Úz völgyében, azóta lelassult az életünk. Mivel idefent a hegyen csak helyenként és időként működnek a telefonok, az internet valahogy elkerülte a csángók lakta tanyákat, a postát pedig két éve felszámolták, a hírek ide mindig késve jutnak el.
2015. január 31., 17:052015. január 31., 17:05
Például tavaly egy hónap késéssel értesültünk arról, hogy Szentkirály határában aszfaltozzák a dűlőutakat. Most pedig egy hetet csúszott felfele a Nagyárnyák alján a jeges úton az a hír, miszerint hamarosan repülőtere lesz Csíkországnak. A hírt a csinódi Cöntörből lovas futár vitte tovább a tanyákra. Az „esti baj” után senki sem tudott lefeküdni, annyira felvillanyozta a népet a repülési lehetőség.
Idefent a hegyen a fiam már két éve tervezi egy Úzközi repülőtér létrehozását, mert látja, hogy lassan elfogy az utunk. A csángók az évek óta bezárt csarnokban leadott tej utáni hasznukat, a potom pénzért eladott bikaborjak árát a farkasok által megevett bárányok bőréből készült erszényükbe teszik félre. Mindegyik család kisrepülőgépre gyűjt.
Van, akinek már kigyűlt a légcsavarra való. Most, hogy feljutott a jó hír hozzánk is, biztos vagyok abban, hogy a spórlás még nagyobb lesz, sőt akinek jelenleg terepjárója van, mielőbb el fogja adni, mert ezen az úton tavasszal úgy sem fog tudni közlekedni. A jó hír viszont szárnyakat ad!
Örvendünk annak, hogy egy olyan megyében élhetünk, ahol minden magyar számít. Ahol a csángókat is emberszámba veszik, sőt nem holmi poros utat építenek nekik, hanem lehetővé teszik számukra, hogy szárnyra kelhessenek. Nálunk most nagy a nyüzsgés, olyan a kis tanyavilág, mint egy felbolydult méhkas.
Már kijelöltük az Úzközi reptér helyét az egerszéki elágazástól keletre. Csak néhány begyepesedett hangyabolyt kell majd hómenés után kapával elegyengetni, és máris landolhatnak a Csángó Airlines csártergépei.
A bökkenő csak annyi, hogy mi lesz akkor, ha odalent az Olt völgyében köd lesz? Márpedig elég gyakran szokott lenni. Akkor a csángó pilóták órák hosszát körözhetnek Csíkszereda felett, vagy netán a Cekend-tetőn landolhatnak? Udvarhely így közelebb lesz hozzánk, mint a jelenlegi megyeszékhely.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!