Clinton megtöri a jeget Észak-Koreában?

Victor Cha amerikai nemzetbiztonsági szakértő szerint Clinton látogatása alkalmat adhat a nukleáris leszerelésről folytatott tárgyalások előmozdítására is. Elemzők kevés esélyt látnak arra, hogy Észak-Korea a közeljövőben visszatérjen a Koreai-félsziget atommentesítéséről folytatott hatoldalú tárgyalásokhoz, amelyekről még áprilisban vonult ki. Az elmúlt hetekben azonban Phenjan tartózkodott a provokatív lépésektől, sőt jelezte, hogy hajlandó lenne a párbeszédre Washingtonnal. Az elmúlt 15 évben Észak-Korea a diplomáciai manőverek és a katonai provokációk politikája között lavírozott, miközben a nukleáris tárgyalások hol elakadtak, hol új lendületet nyertek. Clinton látogatása ebbe a mintába illeszkedve esetleg egy újabb, enyhülési időszak kezdetét jelentheti. Kim Dzsong Il észak-koreai vezető is elégedett lehet az újságírók ügyének ilyen formájú lezárásával, hiszen Phenjan „arcvesztés” nélkül továbbra is állíthatja, hogy a két amerikai nő bűncselekményt követett el. A tekintélyes amerikai személyiség látogatását az állami média oly módon tálalta, hogy úgy tűnjön: Clinton szívességet kér, és ebből a célból körüludvarolja a phenjani vezetést. A helyi médiajelentések nem győzték hangsúlyozni, hogy Clinton bocsánatot kért a két amerikai újságíró tettéért, és – bár ezt a washingtoni Fehér Ház utóbb cáfolta – átadta Barack Obama elnök üzenetét. Ebben a kétoldalú viszony javításának módjairól van szó. Az amerikaiak kérésének teljesítésével Phenjan azt bizonyíthatja a hazai közvéleménynek, hogy a közelmúltban végrehajtott nukleáris robbantások és rakétakísérletek felhívták a figyelmet Észak-Korea katonai erejére, és a világ most már komoly hatalomként kezeli a kelet-ázsiai országot.

Nem ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok különleges megbízottat küldött Észak-Koreába a sztálinista vezetésű országban bebörtönzött amerikai állampolgárok kiszabadítása céljából. Az 1990-es években Bill Richardson, Új-Mexikó kormányzója – annak idején kongresszusi képviselőként – kétszer is kapott hasonló megbízatást. 1994-ben annak az amerikai pilótának a szabadon engedésében közvetített, akinek helikoptere megsértette az észak-koreai légteret, majd két év múlva egy kémkedési vádakkal őrizetbe vett amerikai szabadságát eszközölte ki a phenjani vezetésénél. A kaliforniai Current Tv alkalmazásában álló amerikai–koreai Euna Lee és a kínai–amerikai Laura Ling ügyében Bill Clinton mellett Richardson és Al Gore volt alelnök neve is felmerült mint lehetséges különmegbízotté. Barack Obama amerikai elnök egyébként melegen üdvözölte a  két újságíró hazatérését, és külön magasztalta az ügyben közbenjáró elődjét. Obama ugyanakkor nem kívánt messzemenő következtetéseket levonni Phenjan engedékenységéből, és közölte: Észak-Korea a nukleáris fegyverek és kihívó magatartásának feladásával érhet el jobb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.

Az amerikai kormány kezdettől fogva arra törekedett, hogy az ügyet diszkréten, felhajtás nélkül oldják meg, feltehetően azért, hogy az ne terelje el a figyelmet az Észak-Koreával fennálló, sokkal bonyolultabb vitás kérdésekről. A közvetítő személyét végül sikerült is titokban tartani, Clinton küldetését csak azután fedték fel, hogy már elindult Észak-Koreába. Maga Bill Clinton még elnökként egyik elődjét, Jimmy Cartert küldte Észak-Koreába 15 évvel ezelőtt. Carter 1994-ben találkozott Kim Ir Szen akkori észak-koreai vezetővel, és előkészítette a feszült amerikai–észak-koreai viszony enyhülését, illetve a tárgyalásokat a nukleáris leszerelésről.