Cirkusz Bukarestben

Cirkusz Bukarestben

Bekérette a román külügyi tárca hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond nagykövet adott a România liberă című napilapnak. A megbeszélésen a külügy szerint a román fél kifejezte „határozott egyet nem értését” azzal, amit a nagykövet a kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott.

Lukács Csaba

2015. augusztus 16., 12:352015. augusztus 16., 12:35

Érdemes kicsit megvizsgálni az ügy hátterét és szereplőit. A Ro­mânia liberă a jobboldali ellenzékhez közel álló napilap. A jelenleg hivatalban lévő kormányfő, a szociáldemokrata Victor Ponta gyakorlatilag megbukott: ő az első miniszterelnök az országban, aki ellen eljárás indult korrupció miatt, és akinek a vagyonát zár alá vette a korrupcióellenes ügyészség, a DNA.

A belpolitikai botrány elől egy hosszú és indokolatlan törökországi gyógykezelésre menekült – sportbalesetet szenvedett térdét operálták –, és most, a nyári uborkaszezonra időzített visszatérése után úgy kell neki a figyelemelterelő cirkusz, mint egy falat kenyér. Egykori népszerűsége romokban, és az utóbbi időben csak rossz éri: kénytelen volt lemondani a pártelnöki tisztségéről, és tavaly elbukta az államfőválasztást is. Emlékezetes még a plagizálási botránya is, amelyet úgy oldott meg, hogy feloszlatta a doktoriját vizsgáló testületet.

Most pedig lássuk az augusztus 9-én megjelent interjú főbb megállapításait. A Sabina Fati újságíró által jegyzett beszélgetés a lap internetes oldalán a következő címet kapta: Interjú Zákonyi Botonddal, Magyarország bukaresti nagykövetével: a magyarok akkor kapnak autonómiát, amikor „úgy fognak viselkedni, ahogy az autonóm emberek viselkednek”. A nagykövet szerint a két ország 2012-ig kihasználta a kétoldalú kapcsolatokban rejlő kivételes lehetőségeket, de azóta nehézségek vannak a folyamatban.

„A mi álláspontunk szerint ez a »közös potenciál« tartalmazza azt is, hogy olyan szállítási infrastruktúrát vagy energetikai kapcsolódást építünk, amelynek előnyeit mindkét fél élvezi. Egyelőre nem látjuk Románia részéről az elegendő jóindulatot az együttműködéshez ezen a területen: a gázvezetéknek kétirányúnak kellene lennie, de jelenleg csak a Magyarországról Románia felé tartó szállítás biztosítható. Azt várjuk, hogy a román hatóságok foglalkozzanak a fordított irányú forgalom feltételeinek megteremtésével is. Hasonló gondunk van a tíz, határon átmenő úttal is, amelyek elkészültek, de nem lehet használatba adni. Ezek nagyon fontosak lennének, egyezményeket írtunk alá az ügyben, de Románia el akarja csúsztatni az átadást addig az időpontig, amíg az ország csatlakozik a schengeni övezethez, ami még nagyon hosszú folyamat lehet. Románia és Magyarország között több mint négyszáz kilométer közös határ van, mindössze tíz közúti határátlépővel. Összehasonlításképpen: Németország és Franciaország között mintegy öt-tíz kilométerenként van egy átkelő.”

A nagykövet egyebek mellett egy kérdésre válaszolva elmondta: nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy Bukarest visszafelé tesz lépéseket.

Mivel Zákonyi Botond jelenleg szabadságát tölti, a bukaresti minisztériumba Nagy Károly Zoltán első beosztott ment be. Bukarest szerint a nagykövet kijelentései Victor Pontáról elfogadhatatlanok és tiszteletlenek, a Szeged–Arad-gázvezetékkel kapcsolatban pedig a befejezés érdekében „szoros együttműködés” van a két fél között.

A román külügy sérelmezte, hogy a nagykövet a beszélgetésben nem tett említést a romániai A1-es és a magyarországi M43-as autópálya összekötéséről – a nemrég rendezett átadáson maga Ponta is részt vett, ezáltal is hangsúlyozva, hogy Románia fontosságot tulajdonít az ilyen infrastrukturális beruházásoknak. A román fél a tíz, helyi érdekeltségű, határon áthaladó út megnyitása ügyében úgy véli: mivel a román–magyar határ egyben schengeni határ is, csak határátkelők létesítésével lehetne megnyitni ezeket. Ez túl nagy beruházás lenne ezeknek az utaknak a gazdasági jelentőségükhöz képest.

Később maga a kormányfő is megszólalt ebben a kérdésben. Victor Ponta egy bukaresti hírtelevízió élő adásában azt mondta: „Magyarország provokálja Romániát”, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről „rendszeres bírálatoknak” van kitéve. „Jelenleg egész Európa és Amerika is bírálja őket az antiszemitizmusukért, a revizionizmusukért, az oroszbarátságukért, a bevándorlók ellen épített kerítésért, és akkor arra tesznek kísérletet, hogy Romániát is bevonják a botrányba” – fogalmazott. A politikus szerint Magyarországról azért járnak Romániába élelmiszert vásárolni, mert kormánya júniusban 24-ről 9 százalékra csökkentette az élelmiszerek áfáját. „Ezért idegesek amiatt, hogy nem nyitunk elég utat a két ország között” – jelentette ki.

Victor Ponta cinizmusa és kettős mércéje felháborító. Miközben ő évek óta sértő megjegyzéseket tesz Magyarországra és választott vezetőire, Romániával kapcsolatban tényeket sem lehet említeni a sértődés és diplomáciai cirkusz veszélye nélkül. Számtalan esetben hozott magyarellenes intézkedést, de szeret európai, kisebbségbarát politikus szerepében tetszelegni. Szóban harcol a korrupció ellen, de elvárja, hogy parlamentiképviselő-kollégái ne szavazzák meg mentelmi jogának felfüggesztését akkor, amikor az ő törvénytelen pénzszerzéseiről van szó.

Magyarországot vádolja revizionizmussal, de Romániában beszéltek-beszélnek elnöki szinten a Moldovai Köztársasággal való egyesülésről. Információink szerint több mint egy éve blokkolják a kolozsvári és csíkszeredai magyar konzulátusokon az új emberek akkreditálását, így nem vagy csak nagyon nehezen tudnak személyzetet cserélni – az már más kérdés, hogy ez ellen a gyenge és szakmailag meggyengült magyar külügy is jóval többet tehetne. És az is pikáns adalék, hogy adott esetben épp ezen a román hatóságok által akadályozott kolozsvári főkonzulátuson kérnek schengeni vízumot a moldovai állampolgárok, ugyanis Magyarország a Moldovában követséggel nem rendelkező uniós országok vízumkiadója.

Szomorú ezt kimondani, de Bukarest nemzetközi szinten is sokkal profibb a saját igazának érvényesítésben. Alattomosan, sunyin, de hatékonyan dolgozik: nincs komoly következménye annak, ha egy válogatott labdarúgó-mérkőzésen akár az egész stadion azt üvölti, hogy „kifelé a magyarokkal az országból”, miközben a magyar szurkolók hasonló, román- vagy zsidóellenes rigmusáért mi zárt kapus mérkőzést vagy komoly pénzbüntetést kapunk.

Érdekes az utak kérdése is: a Magyarország keleti határa mentén lévő fürdőkbe vagy strandokra tömegesen érkező román turisták nem örülnének annak, ha nem kellene ötven kilométereket kerülni a kevés határátkelőhely miatt?

Véletlen, de hétfőn épp a románok által sokat emlegetett nagylaki autópálya-határátlépőnél jártam. Meglepődve tapasztaltam, hogy az utazási okmányok ellenőrzésére felállított bódék közelében egy hatalmas zászlórúdon ott lobog a román trikolór, de magyar zászlót sehol sem látni. A Románia területén lévő, román kivitelezők által felépített határátkelőhelyen állítólag még nem készült el a magyar zászlórúd. Ehhez képest Bukarestben az is baj volt, hogy a magyar miniszterelnök miért posztolt a tusnádi látogatása kapcsán a Facebookra székely zászlót is tartalmazó képeket.

A szerző a Magyar Nemzet munkatársa

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban