Beválhat Băsescu kiszemeltje

Senkit sem lepett meg a hazai elemzők közül, hogy Traian Băsescu államfő bizalmasát, a sokak által elnöki pártnak nevezett demokrata-liberális alakulat alelnökét bízta meg kormányalakítással. Stelian Tănase szerint az államfő választása előrelátható volt, úgy véli azonban: nem kell hitelt adni Traian Băsescu ama kijelentésének, miszerint Theodor Stolojan mandátuma négy évre szól. „Taktikai és arculatépítő lépésről árulkodik, hogy az államfő csak a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták között körvonalazódó nagykoalíció meglebegtetése után hozta nyilvánosságra a miniszterelnöki tisztség várományosának kilétét. Stolojan kinevezése már a választások eredményének ismeretében nyilvánvaló volt, mint ahogy az is, hogy a miniszterelnököt a demokrata-liberálisok adják. A legfontosabb kérdés viszont az, hogy mennyi időre szól Stolojan mandátuma: egy évre, vagyis a 2009-es államfőválasztásig vagy kettőre, amikor aztán a PSD veheti át az irányítást” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a publicistaként, íróként és televíziós műsorvezetőként tevékenykedő Tănase.

A Bukaresti Egyetem politikatudományi karának tanára szkeptikusnak mutatkozott a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti nagykoalíció hatékonyságát illetően. Szerinte a jobb- és a baloldal összefogása nem nevezhető sikertörténetnek, és az együttműködés legkésőbb a jövő évi elnökválasztásig „húzza”. „A PDL és a PSD nem alkothat egy csapatot, amikor nyolc éven keresztül macska-egér játékot folytatott egymással. A nagykoalíció vitathatatlan előnye, hogy több mint hetvenszázalékos többséget tudna maga mögött a parlamentben, ellenben megjósolhatatlan, hogy mikor lépnek fel visszafordíthatatlan ellentétek a két párt között a kölcsönös sérelmek miatt” – állapította meg a politikai elemző. Stelian Tănase leszögezte: az RMDSZ-nek továbbra is részt kell vennie a kormányzásban, a PSD-ben pedig a négyéves ellenzékiség okozta pénz- és hataloméhség generálja a szövetséggel szembeni ellenséges magatartást.

Az államfő gesztenyéje

Nem feltétlenül a szociáldemokratáktól eredezteti az RMDSZ-nek a hatalomból való „kiebrudalásának” ötletét Bogdan Teodorescu. A bukaresti Kommunikációs és PR Egyetem politikai marketing tanára szerint RMDSZ-ellenes stratégiájával a PSD vitathatatlanul a parlamentből kiszorult Nagy-Románia Párt híveit igyekszik megnyerni a maga számára, a háttérben azonban Traian Băsescu is húzogathatja a szálakat. „Az államfő köztudottan nem viseltet rokonszenvvel az RMDSZ-szel szemben, így nem kizárt, hogy a PSD támasztotta feltétel mögött őt kell keresni. Băsescu számára ezáltal adott a lehetőség, hogy mással kapartatja ki a forró gesztenyét, és a PSD-n keresztül sújtson le a szövetségre” – vélekedik a politikai elemző, aki kevés esélyt lát arra, hogy Mircea Geoană 180 fokos fordulatot hajtson végre ez ügyben, hiszen nevetség tárgyává tenné magát és alakulatát, ha ultimátuma ellenére mégis beleegyezne az RMDSZ kormányzati részvételébe.

Theodor Stolojan kinevezéséből egyébként Teodorescu egyértelműen arra következtet, hogy jelen pillanatban kizárható a Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a demokrata-liberálisok közeledése, a PNL-ből kivált politikusnak ugyanis a nullával egyenlőek a tárgyalási pozíciói a liberálisokkal. Teodorescu úgy látja: alaposan rányomja a bélyegét a PSD–PDL-nagykoalíció jövőjére, hogy melyik alakulat képviselője töltheti be az igazságügy-miniszteri tisztséget. „Tulajdonképpen ez lesz az új kormány szakítópróbája, hiszen a szociáldemokraták nyilvánvalóan garanciákat várnak a PDL-től a tekintetben, hogy szűnjön meg az igazságszolgáltatás politikai irányítása, és hogy a korrupcióellenes ügyészség ne működhessék politikai fegyverként. A jelek szerint az Emil Boc vezette alakulat kész engedni ezekben a kérdésekben” – vélekedik a szakértő. Teodorescu szerint 1991-ben Stolojan kifejezetten hatékony kormányfő volt, az azóta eltelt időszakban kifejtett tevékenységét azonban számos ellentmondás övezi – ma sem tudni például, milyen konkrét okok indokolták az államfőjelöltségtől való 2004-es kihátrálását. „A gazdasági válságra tekintettel stabilabb politikai bázissal rendelkező, határozottabb miniszterelnökre lett volna szükség, viszont az is igaz, hogy a kormányfő egymagában nem képes megoldásokat teremteni kényes helyzetekben. A lényeg, hogy a kormányfő élvezze az államelnök bizalmát, ami Stolojan esetében nem képezi vita tárgyát” – szögezte le Bogdan Teodorescu.

Megtalálni a közös hangot

A választások után kialakult politikai konstelláció legjobb megoldásának tartja a PSD–PDL-kormányt Cristian Tudor Popescu. A közismert bukaresti publicista és politikai elemző szerint a különböző ideológiát képviselő két nagy román párt összefogása a Petru Groza által 1945 és 1947 között irányított, „széles demokratikus legitimitással” bíró kormányhoz hasonlítható. „Figyelembe véve a Romániát sújtó gazdasági válságot, az ésszerűség azt diktálja, hogy erős kormány kezdje meg tevékenységét 2009 első napjaiban. Egy enyhe többséggel rendelkező jobboldali kabinet és egy erős ellenzéki politikát folytató PSD nem hozna gyógyírt az előttünk álló gondokra. Sőt meggyőződésem, hogy további nézeteltéréseket, feszültségeket váltott volna ki a PDL és a PNL között” – értékelte a belpolitikai fejleményeket a Gândul napilap nemrég leköszönt főszerkesztője. Popescu nemcsak hogy az államfő számára kedvező, de logikus lépésnek is nevezte Stolojan „felkenését”, aki szerinte a legmegfelelőbb személy a nagykoalíció élére. CTP felhívta a figyelmet a demokrata-liberális politikus pénzügyi-gazdasági tapasztalataira, amelynek köszönhetően várhatóan enyhülni fog a kormány és a Nemzeti Bank között az elmúlt években tapasztalt hűvös viszony. „Stolojan előnyére válik, hogy például Tăriceanuval ellentétben képes párbeszédet folytatni a szakszervezetekkel. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy egyaránt megtalálja a hangot a bal- és a jobboldal vezető politikusaival, ami egyáltalán nem elhanyagolandó szempont egy nagykoalíció esetében” – állapította meg a szakértő. Cristian Tudor Popescu különben úgy véli: az ellenzékbe szorult liberális alakulat a Nemzeti Parasztpárthoz (PNŢCD) hasonlóan menthetetlenül a politika sülylyesztőjébe kerül.