Baktériumirtás akár három nap alatt is

A betegeknek emellett általában azt tanácsolják, hogy feltétlenül tartsák be a kezelés javasolt időtartamát, mivel így gyakorlatilag kizárható annak az esélye, hogy a megbetegedést okozó baktériumok továbbra is aktívak maradjanak a szervezetben.
Széles körben elterjedt nézet, hogy amennyiben a páciens a meghatározott időpont előtt félbeszakítja az antibiotikumos kezelést, akkor a legéletképesebb baktériumok életben maradhatnak, növelve annak valószínűségét, hogy idővel az antibiotikumoknak ellenálló (rezisztens) baktériumtörzsek fejlődjenek ki. Jan Prins és munkatársai szerint azonban semmi okunk azt feltételezni, hogy az egyhetes vagy ennél hosszabb kezelések valóban az elvárt eredményre vezetnek. Állításuk szerint az antibiotikumokat egyszerűen azért kell öt, hét vagy akár tíz napig is szednünk, mert a kezdeti klinikai kísérletek során ezek az időtartamok bizonyultak a leghatékonyabbnak a gyógyulást illetően.

Tüdőgyulladás:
gyógyítható három nap alatt is
Elméletük bizonyítása érdekében a kutatók elhatározták, hogy felülvizsgálják a hagyományos orvosi gyakorlatot, és tesztelik, hogy vajon a rövidebb ideig tartó antibiotikumos kúrával is elérhetőek-e a kívánt eredmények. A Hollandiában végzett tanulmányhoz tüdőgyulladásban szenvedő betegeket választottak, mivel az orvosok az efféle légúti fertőzések esetében folyamodnak a leggyakrabban antibiotikumokhoz. A tüdőgyulladás ellen felírt gyógyszerek átlagosan javasolt szedési ideje hét–tíz nap. A klinikai próbák kezdetekor a 119 résztvevő mindegyike háromnapos intravénás amoxicillin kezelésben részesült, az ezt követő öt napban pedig a csoport egyik felének tabletta formájában továbbra is antibiotikumot adtak, a csoport másik fele viszont hatóanyag nélküli tablettát kapott. Négy héttel a kezelés megkezdését követően a betegek kb. 90 százalékát mindkét csoportban egyaránt gyógyultnak lehetett nyilvánítani, a háromnapos kezelés tehát elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elpusztítsa a szervezetben található fertőző baktériumok nagy részét. A kapott eredmények – a tüdőgyulladás esetében – megcáfolják azt a már említett elképzelést, miszerint a viszonylag rövid antibiotikumos kezelés lehetővé tenné egyes baktériumok számára a további szaporodást, idővel pedig egy rezisztens törzs kialakulását.

A kezelés optimális időtartama
Hozzá kell tenni, hogy mindennek az ellenkezője is igaz lehet: a túl hosszú antibiotikumos kezelés elősegítheti, hogy a bélben élő baktériumok hamarabb ellenállóvá váljanak a gyógyszerekkel szemben. Néhány, a fület és a húgyutakat érintő bakteriális fertőzés ellen felírt antibiotikum esetében a mostanihoz hasonló tanulmányok hatására már csökkentették a kezelési idő hosszát, egyes torokgyulladásoknál pedig egyenesen ellenjavallt az antibiotikumos kezelés, mivel a betegek állapota sokszor gyógyszerek nélkül is hamar megjavul. „Mindig fennáll a lehetőség, hogy egyforma hatékonyságot érjünk el akkor is, ha rövidebb ideig és kisebb mennyiségben alkalmazzuk a szükségesnek vélt antibiotikumot” – mondta Jim Wilde, a Medical College of Georgia fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója.
A kutatócsoport a közeljövőben be szeretné bizonyítani, hogy mindez nemcsak a tüdőgyulladásra igaz, ezért a mostanihoz hasonló vizsgálatokat folytatnak majd a többi fertőző betegséggel kapcsolatban is. Addig azonban, amíg nem állnak rendelkezésünkre a további eredmények, a tanulmány szerzői azt tanácsolják a betegeknek, hogy ne szakítsák félbe idő előtt a kezelést, mivel több olyan fertőző betegség is létezik, ahol viszont egyértelmű, hogy a teljes gyógyulás érdekében minimum egy hétig, vagy ennél tovább szükséges szedni a felírt gyógyszereket. „A cél az lenne, hogy minden betegség vonatkozásában pontosan meghatározzuk a kezelés optimális idejét, amely nem is hosszabb, és nem is rövidebb a feltétlenül szükségesnél. Sok esetben azonban még nem rendelkezünk ezzel a tudással” – tette hozzá Wilde.