Az 1956-os forradalom krónikája

 A delegáció azonnal az Akadémia utcai pártközpontba megy, ahol a bõvített Politikai Bizottság ülésezik. • Losonczy Géza lakásán tart megbeszélést Nagy Imre Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal. • A Petõfi Kör tagjai délelõtt tárgyalnak az MDP vezetõivel. • Délben a Kossuth Rádió megszakítja tervezett adását, és beolvassa a Belügyminisztérium közleményét a tüntetés betiltásáról. • Az MDP PB elutasítja a Petõfi Kör javaslatát. Az ÁVH alá tartozó Belsõ Karhatalom megszervezi a Fõ utcai börtön védelmét. • Számos ifjúsági szervezet csatlakozik a 16 pontos kiáltványhoz. • 14.23-kor a Kossuth Rádió beolvassa a Belügyminisztérium újabb, a tüntetést engedélyezõ határozatát. • 15 órakor a Petõfi-szobornál Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a 16 pontot, majd a tízezres tömeg elindul. A Bem-szobornál gyülekezõk közül többen kivágják a zászlóból a szovjet mintájú címert. • A Bem-szobor talapzatán álló Veress Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot. Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntõt mond. • A tömeg elindul a Parlament felé, mert Nagy Imrét szeretné hallani. 17 órakor ér a Kossuth térre az elsõ csoport, de 18 órára már a tér és a környezõ utcák is megtelnek. • Egy csoport a Rádió épületéhez vonul. Itt könnygázgránátokkal és géppisztolyokkal felfegyverzett ÁVH-s egységek fogadják õket. • Egy csoport a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonul. Itt fiatal munkások megkezdik a szobor ledöntését. • Riadóztatják a budapesti és a környékbeli katonai egységeket. • Gerõ Ernõ, az MDP fõtitkára telefonon kér segítséget Hruscsovtól. • 20 órakor a Kossuth Rádióban Gerõ Ernõ beszédét közvetítik, amelyben sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezi a tüntetést. • 21 órakor Nagy Imre megjelenik a Parlament erkélyén, és reformokat ígér. • A Rádiónál lövöldözés kezdõdik: az ÁVH a tömegbe lövet, ahonnan viszonozzák a tüzet.
Október 24., szerda • Reggel a rádió többször megismétli az elõzõ esti véleményt: fasiszta, reakciós elemek támadást intéztek a középületek ellen. • Gyülekezeti tilalmat rendelnek el. A párt vezetése elfogadja a szovjet csapatok segítségül hívását. • A tüntetõk elfoglalják a Rádiót. Ideiglenes stúdiót a Parlament épületében rendeznek be. • Az SZKP KB küldöttségeként Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov megérkezik Budapestre, és megerõsíti pozíciójában Gerõt. • Hegedûs Andrást leváltják, Nagy Imrét kinevezik miniszterelnökké. • Katonai bizottság alakul a forradalom leverésére. Tagjai: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mezõ Imre, Piros László, Bata István. A bizottság együttmûködésrõl állapodik meg a székesfehérvári különleges szovjet hadtesttel. • Nagy Imre aláírásával kihirdetik a statáriumot. • A tüntetõk elfoglalják az Athenaeum Nyomdát. Megkezdõdik a röpcédulák gyártása. • 20 órakor Kádár János beszél a rádióban, az eseményeket reakciós, ellenforradalmi felkelésnek nevezi. • A felkelõk nagy mennyiségû fegyvert zsákmányolnak a Bem laktanyából és a Timót utcai fegyverraktárból. • Csillaghegyen, a Baross téren, a Corvin mozinál, az Üllõi út-Nagykörút keresztezõdésénél fegyveres ellenállási csoportok alakulnak.
Október 25., csütörtök • A kormányerõk szovjet segítséggel reggelre visszafoglalják a Rádió épületét. • Reggel 6 órakor a rádió beolvassa a Minisztertanács közleményét, mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. • Tüntetések kezdõdnek Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Astoria Szállónál. • A tüntetési menetek a Kossuth térre mennek, ahol Nagy Imre megjelenését követelik. • A Parlamentnél lévõ szovjet egységek barátkoznak a tüntetõkkel. • 11.15-kor az épületek tetejérõl tüzet nyitnak a tüntetõkre. A szovjet harckocsik egyik része a tüntetõkre, másik (a forradalomhoz pártolt) része a sortüzet leadókra lõ. A sortûznek mintegy hetven halálos áldozata van. • Az MDP fõtitkári székében Mikojan és Szuszlov javaslatára változás történik: Gerõt menesztik, Kádárt nevezik ki. • Maléter Pál utasítást kap a Kilián laktanya és a környezõ utcák rendjének helyreállítására. • Maléter fegyverszünetet köt a felkelõkkel. • Sorra alakulnak az egyetemeken és fõiskolákon forradalmi diákbizottságok, a gyárakban munkástanácsok.
Október 26., péntek • A katonai bizottság tagjai a felkelés fegyveres leverését követelik. • Losonczi Géza és Donáth Ferenc forradalomról beszélnek, és tárgyalást sürgetnek a felkelõkkel. • A Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Thököly út–Dózsa György út keresztezõdésében is új fegyveres csoportok alakulnak. • Az Írószövetség az ÁVH feloszlatását követeli. Megfogalmazzák Nagy Imre nemzeti kormánya mielõbbi felállításának szükségességét és amnesztia kihirdetését a politikai fogvatartottaknak. • 17.32-kor az Elnöki Tanács kihirdeti az amnesztiát, amely valamennyi olyan felkelõre vonatkozik, aki 22 óráig leteszi a fegyvert. • A felkelõk a nap folyamán laktanyákat és rendõrségeket foglalnak el. • A Kilián laktanya katonái szórványos tûzharcot folytatnak a corvinistákkal.
Október 27., szombat • A Kilián laktanyában lévõ, felkelõkkel körülvett Maléter Pál ezredes, katonái és a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola odavezényelt százada megtagadja a szovjet harckocsik követését. • Újjáalakul a kormány. • Kádár János tárgyal Mikojannal és Szuszlovval. Javasolja, hogy egy esetleges tûzszünet érdekében vonják ki a szovjet harckocsikat a fõvárosból, és oszlassák fel az ÁVH-t. • Elfogadja a PB az események forradalomként való értelmezését, de ezt végül a kormány nyilatkozataként jelentetik meg. • A Honvédelmi Minisztériumban elkészül a felkelõ csoportok megsemmisítésének terve, de Nagy Imre félreteszi azt.
Október 28., vasárnap • Éjjel Fehér Lajos vezetésével a katonai bizottság kidolgozza egy katonai diktatúra tervét. A terv Nagy Imre félreállítását is tartalmazza. • Reggel a szovjetek Nagy Imre engedélye nélkül és akarata ellenére támadást indítanak a Corvin köznél. • A felkelõk a szovjet harckocsikat sorra semmisítik meg. • Délután a Corvin köziek fegyverszünetet kötnek Maléterrel. • Este Nagy Imre a rádióban bejelenti a nemzeti kormány megalakulását, az általános amnesztiát, a szovjet csapatok budapesti kivonulását, az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer bevezetését és március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását. • Felfüggesztik a kijárási tilalmat.
Október 29., hétfõ • Éjjel Gerõ Ernõ, Hegedûs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor, Kovács István családjával együtt repülõgépen Moszkvába menekül. • Fegyverszünetrõl tárgyalnak a rendõrség, a katonaság és a felkelõk vezetõi. • Forradalmi bizottságok alakulnak az oktatási intézményekben, civil szervezetekben.
Október 30., kedd • Az MDP budapesti bizottságának épületét védõ ÁVH-sok tüzet nyitnak a felkelõkre, többüket elfogják és megölik. A pártház védelmére odarendelt harckocsik tévedésbõl magát az épületet lövik szét. Mindkét oldalon sokan halnak meg a harcban. • A felkelõk elfoglalják az épületet, az elfogott ÁVH-sokat meglincselik. • Délután bejelentik az egypártrendszer megszûnését, szabad választások elõkészítését. • Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.
Október 31., szerda • Megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, melyben a felkelõcsoportok és a katonatanácsok küldöttei vesznek részt. • A bizottmány követeléseket állít össze, többek között a szovjet csapatoknak az ország egész területérõl való kivonásáról és a Varsói Szerzõdés felmondásáról. • Király Béla a Kilián laktanyában tárgyal Maléter Pállal. Megállapodásuk szerint a laktanya környékén lévõ valamennyi fegyveres csoport közös parancsnokság alá kerül. • Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását. Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. • Sorra alakulnak a különbözõ politikai pártok.
November 1., csütörtök • Pongrátz Gergely átveszi a Corvin köz parancsnokságát Iván Kovács Lászlótól. • Reggel a kormányülésen megállapítják, hogy a Budapestrõl kivont egységek a repülõtereket körbezárták, a keleti határokról pedig újabb csapatok érkeznek, és haladnak az ország belseje felé. • A kormány úgy dönt, hogy felmondja a Varsói Szerzõdést, kinyilvánítja az ország semlegességét, és az ENSZ-hez fordul, hogy segítséget kérjen a nagyhatalmaktól. • A kormány úgy dönt, megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szemben az ellenállást. • Este Nagy Imre a rádióban közzéteszi álláspontját. • Késõbb Mindszenty József rádiónyilatkozata hangzik el, majd Ravasz László református püspök és más népszerû személyiségek beszélnek. • 22 órakor Kádár János beszéde hangzik el a rádióban. A beszéd felvételrõl forog, Kádár ugyanis ismeretlen helyen tartózkodik.
November 2., péntek • Reggel a kormány három delegációt állít össze: 1. Losonczi Géza vezetésével Varsóba, a Varsói Szerzõdés felmondásáról és a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalni; 2. Nagy Imre vezetésével az ENSZ-közgyûlésre; 3. Maléter Pál vezetésével a szovjet csapatkivonás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalni. • Király Béla vezérõrnagy kidolgozza Budapest védelmi tervét. A fontosabb pontokra tüzérségi ütegeket telepítenek.
November 3., szombat • Megalakul a nemzeti kormány. Tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Bibó István, Farkas Ferenc, Kádár János, Losonczi Géza, Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna, Maléter Pál. Kádár nincs jelen, õt távollétében nevezik ki. • Király Bélát kinevezik a nemzetõrség fõparancsnokának. • Szovjet–magyar tárgyalások kezdõdnek a Parlamentben. A magyar delegációt Maléter Pál vezeti. •  21 óra után Erdei, Maléter, Kovács István és Szûcs Miklós több katonai szakértõ társaságában megérkezik Tökölre. Amikor Maléter hozzákezd a magyar kormány álláspontjának ismertetéséhez, megjelenik a teremben Ivan Szerov tábornok, a KGB vezetõje, és letartóztatja a delegációt.
November 4., vasárnap • Éjjel Románia felõl újabb szovjet csapatok lépik át a határt, és indulnak a fõváros felé. • 4.15-kor az ország egész területén megindul a szovjet támadás. • 5.05-kor az ungvári rádió Nyílt levél a dolgozó magyar néphez címmel közleményt sugároz, melynek aláírója Kádár János miniszterelnök. • A kormánytagok többsége (például Apró Antal, Kossa István, Münnich Ferenc, Dögei Imre, Rónai Sándor, Marosán György) a rádióból értesül, hogy a Kádár-kormány tagjai lettek. • 4.30-kor a Szabad Kossuth Rádió a szokásos hírekkel kezdi meg mûsorát.
• 5.20-kor Nagy Imre drámai hangon mond beszédet a szovjet támadásról és a kormány helyzetérõl. Idõrõl idõre elhangzik a beszéd, több nyelven is. • Reggel 6 és 8 óra között Nagy Imre és a kormány több tagja a jugoszláv nagykövetségre érkezik. • 8-kor a Parlamentet védõ magyar egységek a szovjet támadás nyomására leteszik a fegyvert. • A védelmi harcok a felkelési gócpontokra tolódnak át, Pongrátz a Corvin köz elvesztése után lemond a fõparancsnokságról.