Anyanyelvápolás: generációk tudása

Édesanyja a csángómagyarnépdalok, népi énekek kiválóadatközlője. Tőle tanulta az első népdalokat?

Igen, valamint apámtólés nagytatától. Édesanyám, László– leánykori nevén Kiss – Erzsébet 72 éves,és nagyon szeretett, és szeret ma is énekelni.Sokszor hívják a faluba virrasztani, máskorbúcsúkba, s mint előénekes mondta ésmondja a szöveget, a nép pedig énekel utána.Sok imádságot tud – olyan ismert néprajzkutatókgyűjtöttek tőle, mint Kallós Zoltán, TáncosVilmos vagy Pozsony Ferenc. Az iskolában jó tanulóvoltam, így a díjazottak között szerepeltemév végén. Általában énekelnemvagy szavalnom kellett egy verset románul. Rendszerint azéneket én választottam, mellyel nagy sikertarattam. Az énekversenyekre általában engemküldtek, sokszor győztes is lettem. Anyám büszkevolt rám, s meggyőzte apámat, hogy adjanak be azeneiskolába Bákóba. Igen ám, de otténekórát nem tartottak, hanem valamilyenhangszert kellett választanom. Szerettem volna zongorázni,de nem lehetett, mert mások az első osztálytólkezdték, én pedig már ötödikes voltam.Így maradt végül is az oboa. Majd felvételiztema bákói tanítóképzőbe, ígylettem óvónő.

Kinek a hatására kezdtegyűjteni a népdalokat?

Mivel nagyon szerettem énekelni,egy karácsonyi ünnepség alkalmávalmegismerkedtem Jáki Sándor Teodóz atyával,győri bencés tanárral. Bemutatta a tanítványait,akik több csángó népdalt ismertek, sőt őis szépen énekelt. Ekkor döbbentem rá,milyen kevéssé ismerem a saját kultúrámat,s úgy döntöttem, járni fogok másfalvakba, és gyűjtöm én is a dalokat. Amit pedigismertem, azt se volt hol elénekelnem, mert minden versenyencsak románul léphettem fel, magyarul nem volt szabadénekelni, csak otthon. Korábban a falumban, Pusztinánsikerült még rögzíteni Kicsi Istvánnétudását, ő volt az egyetlen a faluban, aki kétszakaszt ismert a Szent István-énekből. Majd amikorlátogatóban jártam Domokos Pál Péterbácsinál, nagy büszkén elénekeltemneki a két szakaszt. Meghallgatta, majd elindult akönyvespolcához, levett róla egy könyvet,amelyikben szerepelt a harmadik szakasz. Alatta volt olvasható:„Gyűjtötte Domokos Pál Péter ’32-ben”. Ígyhoztuk vissza a köztudatba a harmadik szakaszt. Első szenténekünk, amelyre megtanítottam a gyermekeket.Megmagyaráztam nekik, miért fontos nekünk,pusztinaiaknak Szent István éneke.

Úgy tudom, énekesipályája mellett óvónőkénttánccsoportokat, énekkarokat szervez Csángóföldön.Mi késztette erre?

Bántam, hogy nem magyarkultúrában nőttünk fel, ezért döntöttemúgy, amikor erre lehetőségem adódott, hogy amittudok, ismét megtanítom a csángómagyargyermekeknek. A 90-es évektől kezdve többszörmeghívtak énekelni Magyarországra, aholmegismertem a Tatros együttes tagjait: Kerényi Róbertetés Sára Ferencet. Õk hívták fel afigyelmemet az ének mellett a tánc fontosságárais, így táncolni is tanítom a fiatalokat. Azöregek még emlékeztek a tánc nevéreés a lépésekre, de már nem tudtáka dallamát. Ekkor utánanéztünk, kizenélhetett abban az időben. Egy szomszéd faluban azenészek között még élt BogdánToader bácsi. Ezután már nemcsak az öregeknek,hanem a gyermekeknek is zenélt, hogy jól megtanuljanaktáncolni. Hála a Jóistennek, a magyar oktatáskeretében Ségerc Ferenc megtanította agyermekeket furulyálni, és ma már van sajátzenészünk is – így utánpótlásbansem szűkölködünk.

Milyen meghívásoknak teszeleget mostanában?

Nagyon szeretem a karácsonyikoncertjeimet, melyekkel több országban jártam:Magyarországon, Finnországban, Svájcban,Ausztriában és Amerikában.

Mi a véleménye azokróla papokról, akik évtizedeken keresztül nem mertek,nem mernek ma sem megszólalni magyarul, mert megtiltottáknekik, sőt egyes „békepapok” még szorgalmaztákis, hogy a csángók ne beszéljenek anyanyelvükön?

Nem mertek, és most sem mernekmagyarul beszélni, náluk nem történt meg a„demokráciára” való áttérés,a gyermekeknek és a híveknek most is azt sulykoljáka fejébe, hogy mi nem vagyunk magyarok, hanem románok,mert itt élünk Romániában, Moldovában.Sőt mostanában meggyőzte a pap az igazgatót, hogygyűjtsenek aláírásokat a szülőktől, s azősztől tanítsák anyanyelvükként olaszra agyermekeket. Ezek a papok csángómagyar származásúak,de biztos, hogy a püspökség diktálja nekik,hogy mit tegyenek.

Évek óta komoly munkafolyik azért, hogy a Vatikán ismerje el a csángókatmagyaroknak, s engedélyezze nekik a magyar szentmisehallgatását. Ön milyen formában vett –vagy vesz – részt ebben a küzdelemben?

Magyarul tanítom agyermekeknek a szent énekeket, a Miatyánkat, aKeresztutat, amit a csíksomlyói búcsún ismindig elimádkozunk, elénekelünk. Nagy meglepetésért legutóbb a csíksomlyói búcsún:szombat reggel hajnalban, 3.30-kor a Kálvária-hegyensokan csatlakoztak hozzánk, hogy együtt mondjuk aKeresztutat – magyarul.

Mégis hogyan őrizhetik meganyanyelvüket és hitüket a csángómagyarok?

Mivel a falunkban csak csángómagyarokélnek, mi egymás között csak magyarulbeszélünk, így egyik generáció adjaát a tudást a másiknak. Hosszú időn átnagyon kevesen mentek líceumba tanulni a szegénységmiatt, így inkább a faluban maradt mindenki, ésnem volt szükség a román nyelvre. De amint kezdünkkilépni a faluból a munka miatt, máris nagyonkeverjük a nyelvet. Mivel a nyelv közben fejlődik, s minem az iskolában tanuljuk, az új fogalmakat románulnevezzük meg. Pusztinán csak katolikus hitűek élnek.Sokáig latinul miséztek a papok, a nép pedig nemértette, ezért továbbra is mindenki magyarulimádkozott. Nekem például, az első gyónásvolt nagyon nehéz, mert az imádságokat magyarultudtam, a vizsga azonban románul zajlott. Első osztályosvoltam, még nem tudtam jól olvasni, nem értettemaz egyházi kifejezéseket sem. De mára márotthon is románul tanítják az imákat, apapoknál pedig „jó kézben vannak”. Ígyhát én a magyar anyanyelvi oktatás keretébentanítom újra a szent énekeket.

Frigyesy Ágnes

Nyisztor Ilona
A moldvai csángómagyarokegyik legismertebb énekese. Repertoárjátszüleitől, nagyszüleitől és a falusi öregektőltanulta. Foglalkozása óvónő, de emelletttánccsoportokat, énekkarokat szervez és vezet,népdalokat gyűjt, és hangversenyeket ad otthon éskülföldön egyaránt. Több önállólemeze jelent meg, rendszeres vendége a nevezetesmagyarországi fesztiváloknak. A Magyar ÖrökségDíj és a Bartók Béla-díjkitüntetettje.