A szívet védi az új magyar találmány

Az érelmeszesedés agyvérzéshez, szívinfarktushoz, illetve alsóvégtagi érszûkület kialakulásához vezethet. Magyarországon például majdnem minden második ember halálát szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Egy magyar világszabadalom segítségével most lehetõvé válik, hogy a kezdõdõ elváltozásokat még a tünetek jelentkezése elõtt kimutassák, így megelõzhetõvé váljanak a komolyabb megbetegedések. Az ér belhártyájának megfigyelésével a kóros mûködés még a meszesedés elõtt felismerhetõ.
Az arteriográf nevû mûszer segítségével vérnyomásméréshez hasonló vizsgálatot végeznek el a betegeken, majd pár perc múlva számítógép adja ki az erek állapotát leíró eredményeket. A vizsgálat fájdalommentes és veszélytelen, a vérnyomás- és pulzushullámgörbék méréseibõl áll. A kapott leleten szerepelnek az artériák rugalmasságát leíró paraméterek: az érrendszer általános stresszhelyzetére vonatkozó adatok (Alx), valamint a fõütõér rugalmasságával vagy merevségével összefüggõ „aorta-pulzushullám terjedési sebesség” mérõszáma (PWV). A módszert 2004-ben szabadalmaztatták, Magyarországon pedig 2005 eleje óta alkalmazzák a gyakorlatban. A készüléket már mintegy 150 helyen használják sikerrel. Pontos adatokat nem gyûjtöttek az eddigi vizsgálatokról, de annyi tudható, hogy a tapasztalatok szerint a paciensek 40–60 százalékánál mutattak ki valamilyen problémát. Ez ritkán jelentette, hogy gyógyszeres kezelésre vagy drasztikus beavatkozásra lett volna szükség, inkább figyelmeztetés volt a beteg számára, hogy életmódváltásra van szüksége.

Gyerekeknél is indokolt
a mérés
Az érelmeszesedés a verõerek falának megbetegedése. A betegség kialakulása több évtizedes, lassú folyamat. Gyakran már kisgyermekkortól fogva zsírtartalmú anyagok rakódnak le a verõerek falában, és úgynevezett plakkok képzõdnek. A plakkok különbözõ fajta zsírokat, elsõsorban káros koleszterint, simaizomsejteket, kötõszöveti sejteket tartalmaznak, az erek rugalmasságát csökkentik, üregüket jelentõsen beszûkíthetik. A plakkba beépülõ kalciumszemcsék törékennyé teszik a zsíros lerakódást, amitõl az ér be is repedhet.
„Az Ér-hálózat nevû szervezõdés célja, hogy a következõ egy-másfél évben 1–1,5 millió embert szûrését végezhessék el az új módszer segítségével” – mondta el dr. Illyés Miklós hypertonologus, az Ér-hálózat vezetõje. Kisgyermekeknél is indokolt lehet a mérés, mivel az érelmeszesedésre való hajlam öröklõdik. Idõseknél egy esetleges terápia hatásának ellenõrzését is szolgálhatja a vizsgálat. Elsõsorban azonban az aktív korú, tünet- és panaszmentes lakosság minél szélesebb körének szûrése lenne a cél. 35 éves kor alatt elsõsorban azoknál lehet fontos a szûrés, akiknél genetikai hajlamra lehet gyanakodni, vagy jelentõs az egyéb rizikófaktorok jelenléte. A veszélyeztetett mintegy 5 millió ember szûrését munkahelyeken, lakásokban, háziorvosi látogatásokon javasolja végezni a hálózat.

Megtévesztõ
koleszterinszint
„A szív- és érrendszeri megbetegedésekre hajlamosító rizikófaktorok elsõsorban a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a pszichoszociális tényezõk, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás. Azonban az ezekre a tényezõkre alapozott rizikóbecslés hatásfoka alacsony, az egyének eltérõ genetikai adottsága miatt” – mondta el dr. Zámolyi Károly, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A koleszterinszint vizsgálata nem minden esetben elég. Kutatók megfigyelték, hogy sok szívinfarktusos beteg koleszterinszintje teljesen normális volt. Erre ad magyarázatot az érelmeszesedés „gyulladásos elmélete”, amely szerint az ér belhártyájához sérülések következtében gyulladásos molekulák kapcsolódnak, és ezekre a helyekre juthat a szervezetbõl – az egyébként egészséges szinten jelen lévõ – koleszterin, ami a plakkok kialakulásához, vagyis gyakorlatilag a meszesedéshez vezet. „A gyulladás mértéke vérmintateszttel állapítható meg, azonban ha bármilyen más típusú gyulladás van a szervezetben, az csökkenti a vizsgálat hatékonyságát” – mondta el Illyés Miklós. Az arteriográf az ilyen esetekben is képes kimutatni az elváltozást. n [origo]

--------------