A moszkvai nemzetépítő

Pár hónap alatt aztán Putyin megbízott elnök, majd Oroszország új erős embere lett, aki kormányfőként máig minden szálat a kezében tart. Putyint kifejezetten kedveli az orosz nép, mert gátat tudott vetni a Szovjetunió összeomlása után elszabadult féktelen kapitalizmusnak. Elnöksége azonban közel sem volt egyszerű és ellentmondásoktól mentes. Egyenként megszabadult a nagy politikai befolyással bíró oligarcháktól, akik hatalmas hasznot húztak Borisz Jelcin elnökségéből.

Rögtön hatalomra jutása után megindította a második csecsenföldi háborút. Elhallgattatta a kormányt bírálni merészelő sajtót, és ellehetetlenítette a liberális ellenzéket a parlamentben. „Ha Jelcin idejében azt mondtuk, hogy a demokratizációs folyamat fokozatosan halad előre, akkor Putyin alatt újra visszafelé indultunk el” – idézi az MTI Lev Ponomarjov orosz emberi jogi aktivistát. Szerinte Putyinnak történelmi jelentősége van annyiban, hogy az ország az ő irányítása alatt megtorpant a demokratizálódás útján és a világgal való konfrontálódás útjára lépett.

Putyin bírálói gyakran azt vetik a szemére, hogy a hatalmat egy szűk körre koncentrálta, s lényegében szovjet időket idéző egypártrendszert épített ki. Ettől függetlenül az emberek többsége kedveli, mert képes volt ismét helyreállítani az oroszok önbecsülését. Gleb Pavlovszkij politológus szerint Putyin „egy új nemzet koncepcióját” teremtette meg. „A gyengéket mindig eltiporják” – ez lett Putyin mottója, és úgy vélte, Oroszország gyengének és olyan országnak mutatkozott, amely „képtelen alkalmazkodni a modern világhoz” a Szovjetunió széthullása után.

Pavlovszkij felidézte, tíz évvel ezelőtt az orosz lakosság megosztott volt, s az emberek fele azt hitte, még mindig a Szovjetunióban él. „Putyin ezt megváltoztatta” – hangsúlyozta a politológus. Az erőskezű férfi képét Putyin médiaszereplései során is előszeretettel hangsúlyozza. Feketeöves dzsúdósként szívesen mutogatja magát sportolás közben, félmeztelenül lovagol a szibériai sztyeppén, vagy éppen úszik egy jeges folyóban.

Két egymást követő, négyéves elnöki ciklus után tavaly adta át hivatalosan a hatalmat Dmitrij Medvegyevnek, maga a kormányfői tisztséget vállalta. Senki nem hiszi ugyanakkor, hogy ezzel együtt a hatalmából is veszített volna. A Levada intézet friss közvélemény-kutatása szerint az oroszok 63 százaléka elégedett azzal, hogy a hatalom jelentős része továbbra is Putyin kezében összpontosul.