Világháború: kísértenek a történelem démonai

A balliberális római lap szerint Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ugyan megszelídítette ezeket a démonokat, de nem kergette el őket. Ehhez élesen el kellett volna ítélnie, hogy a Vörös Hadsereg két héttel a nyugati irányból Lengyelország ellen induló német támadás után keletről bevonult az országba. Putyin ugyan mérsékelt nyelvet használ, érvei kevésbé otrombák, mint a moszkvai nacionalistákéi. Az ő nyelve a külföldnek szól – ám politikai vonala nem nagyon különbözik a sztálinista-hazafias irányzattól.

A madridi El País rámutatott: Putyin úgy ítélte el Gdanskban a Moszkva és Varsó viszonyára árnyékot vető Molotov–Ribbentrop-paktumot, hogy közben mintegy fölmentette Sztálint a bűnei alól. A balliberális újság úgy vélte, Moszkva nincs abban a helyzetben, hogy elismerje a történelmi felelősséget az akkori eseményekért; nem véletlen, hogy Putyin politikája nyugtalanságot vált ki Közép- és Kelet-Európában. Az orosz liberális Kommerszant megállapítása szerint a házigazda lengyel kormányfő és Putyin nyilvánvalóan nem akartak nézeteltérést. Legalább ők ketten toleranciát akartak tanúsítani a másik, sajátjukénak ellentmondó álláspontjával szemben.

A moszkvai lap megjegyezte, hogy Lech Kaczynski lengyel elnök egy szót sem szólt azokról a szovjet katonákról, akik Lengyelországnak a náci uralom alóli felszabadítása során estek el, és egy rosszalló kijelentést sem tett a nácikról. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyanakkor megemlítette a szovjet katonák hőstetteit és azt, hogy a Szovjetunió felszabadította Lengyelországot a fasizmus alól.

„Miközben Lengyelország és Németország között nincs nagy különbség az 1939 és 1945 közötti események megítélésében, a volt KGB-ügynök Putyinnal egyetlen ismert lengyel politikus sem fog testvéri barátságot kötni” – írta a Polska című lengyel lap, hozzáfűzve, hogy szükség van a párbeszédre. Minél gyakrabban van orosz–lengyel egyeztetés, annál jobb, még ha feszült légkörben zajlanak is a megbeszélések – szögezte le a lengyel újság. Hogy Putyinnak a westerplatte-i megemlékezésen való részvétele ellenére Moszkva és Varsó továbbra is eltérően ítéli meg a világégés kirobbantásának körülményeit, arra bizonyíték, hogy Oroszország éppen a napokban tett közzé olyan történelmi dokumentumokat, amelyek moszkvai olvasatban a náci fenyegetés varsói alábecsülésére és Lengyelországnak a második világháború kitörésében viselt részbeni felelősségére utalnak.

A titkosítás alól feloldott mintegy négyszáz oldalnyi, Lengyelország 1935–1945 közötti politikájának titkai című dokumentumgyűjteményt Lev Szockov, az orosz külső hírszerző szolgálat (SzVR) tábornoka mutatta be. Szockov azt fejtegette, hogy a dokumentumok azt sugallják: Varsó sokkal többet tehetett volna a Hitler-ellenes koalíció létrejöttéért, a korabeli lengyel vezetők viszont minden tőlük telhetőt elkövettek a Szovjetunió elszigetelése érdekében, miközben alábecsülték a náci Németország jelentette fenyegetést. A tábornok ennek alátámasztására felolvasta a washingtoni lengyel nagykövet és egy magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő 1937-es megbeszéléséről készült jelentést, amely szerint a nagykövet kijelentette: Lengyelország nem lát veszélyforrást a náci Németországban, a fő prioritást a Szovjetunió elszigetelése jelenti (Varsó számára).

Az orosz tábornok Jozef Beck akkori lengyel külügyminisztert nevezte e politika „atyjának”, a korabeli lengyel diplomáciát pedig azzal vádolta, hogy lázongást szított a Szovjetunió népei között – támogatva a kaukázusi és az ukrajnai szakadár törekvéseket – a szovjet állam felbomlasztása érdekében. Szockov hozzátette, hogy a most bemutatott iratok nem szerepelnek lengyel levéltárakban, mert a nácik azokat kifosztották, ezért – jegyezte meg a tábornok – „Lengyelországnak hálásnak kellene lennie” közzétételükért.

Megfigyelők annak a bizottságnak a politikai útmutatásait vélik felfedezni a dokumentumok közzétételében, amelyet a történelemhamisítás elleni küzdelem jelszavával idén májusban hoztak létre Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasítására. Moszkva sérelmezi: egyesek szerinte úgy akarják beállítani a történelmet, mintha a sztálini Szovjetunió és a náci Németország azonos mértékben lett volna felelős a világháború kirobbanásáért.