A 79 éves FIFA-elnök neve ugyan nem merült fel a gyanúsítottak sorában, de az amúgy is megcsappant támogatottságát csak tovább csökkenti a százmillió dolláros összegről szóló korrupciós ügy, amely miatt az általa vezetett szövetség magas beosztású tisztségviselőit letartóztatták és az Egyesült Államokban vádat emeltek ellenük.

Greg Dyke, az angol futballszövetség (FA) elnöke például azonnali lemondásra szólította fel a svájci sportvezetőt, de ahogyan ez nem következett be, amikor korábban bírálat érte a 2018-as orosz, illetve a 2022-es katari világbajnokság helyszínkijelölésével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak miatt, úgy most sem várható.

Blatter nehéznek nevezte ezt az időszakot, és miután a FIFA etikai bizottsága felfüggesztette tíz tagját – köztük a letartóztatott alelnökét, Jeffrey Webbet –, jelezte, hogy mindenben együttműködnek a hatóságokkal és arra törekszenek, hogy „megtisztítsák” a szervezetet. Blatter ugyanakkor csütörtökön „elbújt” a nyilvánosság elől, aznapra minden programját lemondta Zürichben.

Oroszország viszont kiáll mellette. Vlagyimir Putyin államfő egy televíziós műsorban adott hangot abbéli véleményének, mely szerint az amerikaiak az igazságszolgáltatást használják fel arra, hogy megbuktassák Blattert, és az általuk jelölt jordán herceg, Ali Bin al-Husszein kerüljön ki győztesen a választáskor.

A 39 éves al-Husszein – aki eddig alelnök volt a FIFA-ban, valamint hazája és a nyugat-ázsiai szövetséget vezeti – több nemzet mellett a korábban visszalépett jelöltek és az UEFA támogatását is élvezi. A szerdán történteket a „labdarúgás szomorú napjának” nevezte, és a Goal.com által idézett nyilatkozatában leszögezte, hogy ezt a régóta húzódó „krízist” nem lehet tovább fenntartani a FIFA-nál. „A FIFA-nak olyan vezetőre van szüksége, amelyik irányít és megvédi a nemzeti szervezeteket. Olyan vezetés kell, amely felvállalja a felelősséget a tetteiért” – vallja a kihívó.

Blatternek különben az elmúlt két tisztújítás során nem okozott gondot nyernie, hiszen 2007-ben egyedült indult, 2011-ben pedig a másik jelölt, Mohamed Bin Hammam, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség elnöke kénytelen volt visszalépni, mert vesztegetési vádak miatt felfüggesztették a tagságát. Az elnöki tisztséget először 1998-ban szerezte meg, amikor az UEFA korábbi vezetőjét, Lennart Johanssont előzte meg, majd négy évvel később a sportág afrikai szövetségének vezetőjével, Issa Hayatou-val szemben nyert.

A szerdán kirobbant botrány amerikai vádiratában kilenc magas rangú FIFA-illetékest és öt sportmarketing-vezetőt gyanúsítanak korrupcióval. Loretta Lynch, az amerikai igazságügyi tárcát irányító főügyész szerint az érintettek akár 20 éves börtönbüntetést is kaphatnak, amiért állítólag zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül.

Az eseményre csütörtökön reagáltak a FIFA szponzorai is: a Visa, a világ legnagyobb bankkártya-szolgáltatója például „gyors és azonnali” intézkedéseket sürget, máskülönben „átértékeli” támogatási stratégiáját. A dél-koreai autógyártó, a Hyundai is közleményben tudatta, hogy „pontosan követi a kialakult helyzetet”.

A New York Times írásában rámutatott: „A FIFA mindig is azt akarta, hogy Amerikát jobban érdekelje a futball. Nos, most ezt elérték”.