A sportvezető a decemberben zárult katari vb-ről azt mondta, az esemény sikeres volt, még jobb is, mint amire előzetesen számítottak, és úgy vélte, fontos, hogy ne csak Európában és Dél-Amerikában rendezzenek vb-ket, ahol a sportág egyébként is fejlettebb.

A következő, 48 csapatos vb 16 európai résztvevője kapcsán Csányi azt mondta: eddig a tornán szereplő csapatok több mint 40 százaléka volt európai, a jövőben ez az arány 33 százalék lesz, ami igazságosabb, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Ázsiában és Afrikában is fejlődik a sportág, így ezek a kontinensek is minél több együttest szeretnének a vb-n látni. Hozzátette, a 16 európai csapat „megfelelően tudja majd reprezentálni” a kontinens labdarúgását.

Kiemelte: azért is fontos, hogy az ilyen események jól sikerüljenek, mert a szövetségnek „nem titkolt célja” megpályázni a Bajnokok Ligája döntőjének lebonyolítását. Elárulta, a következő megpályázható finálé a 2026-os, Budapest pedig az európai szövetség (UEFA) egyik kedvenc helyszíne az elmúlt években sikeresen megrendezett események miatt.

„Ha az MLSZ szervez egy bajnokságot, a csapatoknak el kell fogadniuk a kiírás feltételeit. Ugyanez a helyzet nemzetközi szinten is. Ha mi akarunk játszani az Európa-bajnoki selejtezőkön, a Nemzetek Ligájában, vagy akár a BL-ben és az Európa-ligában, akkor el kell fogadnunk a kiírás feltételeit. Az UEFA kiírása szerint pedig olyan transzparenseket nem lehet kitenni, amelyek rasszisták vagy politikai üzenetet hordoznak. Az a kérdés, hogy a Nagy-Magyarország jelkép hordoz-e politikai üzenetet. Szerintünk nem” – mondta a sportvezető, aki egyben az UEFA alelnöke is.

Csányi Sándor beszélt a FARE által kifogásolt másik jelképről is:

az árpádsávos zászló ott van a Parlamentben Magyarország történelmi zászlói között, amely évszázadokon át Magyarország hivatalos zászlója volt. Valóban volt egy rövid időszak a magyar történelemben, amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették. De azt gondolom, egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhatna felül”.

Kiemelte, a vártnál lassabban nő a fiatal játékosok aránya, amely valamivel több mint öt százalékról mostanra elérte a nyolc százalékot.

„A magyar futballisták aránya 58 százalék az NB I-ben, de a fiatalok beépítése jóval lassabban halad, mint az NB II-ben és az NB III-ban, ahol ugyanez már kezd elfogadható szintet elérni. Sokan, köztük az edzők is arra hivatkoznak, hogy a 12 csapatos bajnokságban minden meccs fontos, és nem akarnak kockáztatni, szerintem viszont a fiatalok beépítése, ahogy a válogatottban, úgy a klubfutballban is előrelépést eredményezne, valamint nagyobb érdeklődést a nézők részéről” – nyilatkozta Csányi. Elmondta, 2025-ig nem változik az élvonalbeli bajnokság lebonyolítása, a lehetőségeket viszont vizsgálják, számos egyeztetést folytatnak, és ha változtatni akarnak, arról legkésőbb 2024 tavaszán kell döntést hozniuk.

Csányi Sándor arról is beszélt, hogy az NB I-ben második, újonc Kecskemét sikerei mögött a tudatos építkezés áll, valamint azoknak a fiatal magyar játékosoknak a szerepeltetése, akik megfelelnek az élvonal követelményeinek. A Ferencváros európai kupaszerepléséről úgy vélekedett, az El-nyolcaddöntős szereplés tudatos szakmai munka eredménye, amely jelentős költségvetéssel párosul, neki csak azért van hiányérzete, mert kevés a magyar játékos a bajnoki címvédő és listavezető zöld-fehér együttesben.

„Akkor lennék igazán boldog, ha ezek a sikerek azzal párosulnának, hogy több magyar futballistát látunk a pályán” – fogalmazott.