Új szakok és mesterképző indul

Három végzős évfolyam ballagott már el a Sapientián. Melyek az eddigi tapasztalatok?

Nagyon biztatóak. Az EMTE-n ez már a harmadik év, hogy végzős évfolyamunk van, az idén összesen 18 szakon. A hallgatóink által az államvizsgákon és szakmai versenyeken eddig elért eredmények feljogosítanak arra, hogy bízzunk abban, egyetemünk betölti azt a szerepet, amelyet az alapításnál megfogalmaztak. Több esetben hiánypótló szakokon biztosít képzési lehetőséget, és elősegíti a tudományos műhelyek létrejöttét tehetséges fiataljaink számára, amely elengedhetetlen feltétele az itthon maradásnak.

Milyen visszajelzések érkeznek az egykori hallgatóktól? Hogyan sikerült elhelyezkedniük?

A visszajelzések eddig csak személyes vagy intézményi kapcsolatok alapján történtek, a jelenleg épülő „alumni” rendszer azonban intézményesíti a kapcsolatot a volt hallgatók és az egyetem között. Az alkalmazó cégek jelezték, a tesztelések és munkahelyi eredmények alapján végzőseink milyen területen értek el jó eredményeket, illetve hol tapasztaltak hiányosságokat. Itt a műszaki hallgatók vannak előnyben, mert esetükben nagyon jól követhető az elvárt tudás. Õket már hallgatókként is szívesen alkalmazzák cégek, így a szakmában való elhelyezkedési arányuk nagyon magas.

Akkreditációra várva még mindig más, állami egyetemeken kell államvizsgázniuk a végzősöknek. Mennyiben sikerült eddig helytállniuk? Mennyire nehezíti ez az oklevél megszerzését?

Az állami egyetemeken való államvizsgázásnak bizony van jó oldala is. Ha egy minőségi oktatásra törő, fiatal egyetem így tudja bizonyítani, hogy a hallgatók felkészültsége megfelel az adott állami egyetemen elvárt feltételeknek, akkor az intézmény sokkal hamarabb lehet megbecsült tagja az akadémiai közösségnek. Természetesen ez feltétele az akkreditációnak is. Pontosabban minden évben a végzős hallgatók minimum 40 százalékának és a három végzős év átlagosan számított minimum 50 százalékának kell sikeresen államvizsgáznia. Egyetemünkön ez az arány minden szakon és minden évben meghaladta a 90 százalékot.

Mikorra várható az akkreditáció?

A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően 2007 őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az egyetem végleges intézményi akkreditációját, valószínűleg a 2008/2009-es tanév kezdetén. A 2007-es évben akkreditációt kérvényező, a csíkszeredai és a marosvásárhelyi oktatási helyszíneken működő hat szak esetében az akkreditálás elsődleges és döntő feltételét az adott szakképzés oktatói, hallgatói, szervezeti és minőségi mutatói képezik. Az EMTE szenátusa 2006 őszétől kezdődően – vagyis amióta kezdtek körvonalazódni a romániai felsőoktatásban alkalmazandó új akkreditációs és minőségbiztosítási feltételek – folyamatosan foglalkozik azzal, hogy a képzések megfeleljenek ezeknek az előírásoknak. Az akkreditációs iratcsomók elkészítése, a szakok sikeres akkreditációja, kétségtelen, nagy volumenű és felelősségteljes feladat – ezért az egyetem vezetői és vezető testületei az összes létező erőforrást e célok elérése érdekében mozgósították. Az akkreditációs cselekvési terv kidolgozása kapcsán elvégzett előkészületek előzetes felmérése során kiderült, az egyetem nagyrészt eleget tesz a feltételeknek. Az oktatókra vonatkozó feltétel teljesítése egyes szakokon attól függ, hogy Romániának sikerül-e mielőbb megnyugtatóan szabályozni az EU-s jogharmonizáció nyomán a külföldi állampolgárok főállású alkalmazásának kérdését.

A magyar kormány idén ismét kevesebb pénzt szánt a Sapientia támogatására. Hogyan érinti ez az egyetem működését? Milyen alternatív pénzforrásokból tudnak gazdálkodni?

Az egyetem jelenlegi stratégiája alapján fokozatosan biztosítja a működéséhez szükséges önrészt. Ez jelenleg 5 százalék körül van, 2011-re vállaltuk a 25 százalékos önrész megteremtését. Természetesen ez részben tandíjakból, részben nyertes pályázatokból, elvégzett munkákból származhat.

Csíksomlyón az egykori gyermekotthonon végzett felújítási munkálatok például pénzhiány miatt álltak le. Mikorra várható, hogy folytatni tudják, s oktatási célokra használhatóvá válik az épület?

Egyelőre nem tudok pontos időt megjelölni. Az elvégzett munkálatok egyelőre biztosítják az épület állagának megtartását, de a munkálatokat csak úgy tudjuk folytatni, ha támogatást kapunk. Remélem, az egyetem ügye elég fontos az adott régióknak, hogy a támogatás egy részét ők biztosítsák.

Milyen egyetemi épületeket, campusokat terveznek a jövőben építeni, vagy az már építkezési stádiumban levőket átadni?

A közeljövőben Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen tervezünk – saját bevételekből, telkek értékesítéséből – fejlesztéseket. Marosvásárhelyen diákkollégiumot, illetve egy kisebb oktatási épületet tervezünk. Kolozsváron a kar épülete készülhet el így, mert jelenleg a tanítás bérelt ingatlanban folyik.

Az uniós csatlakozással átalakulás várható a hazai munkaerőpiacon, s emellett a diplomások más tagállamokban is munkát vállalhatnak. Hogyan próbálnak elébe menni a megváltozott körülményeknek?

Egyfelől az oktatás minősége, másfelől a nyelvi feltételek megteremtése, nevezetesen az angol nyelvű előadások bevezetése jelenti a választ. Az egyetem külföldi kapcsolatrendszere is nagyon fontos tényező lehet, mert munkalehetőséget teremthet a régióinkban azzal, hogy vonzóvá teszi a térséget a befektetők számára.

Hogyan látja, mennyire képeznek hiányszakmákra?

Ez csak részben valósul meg, mert az EMTE fejlesztésének kezdeti szakaszában nem egy átfogó stratégia alapján indultak a szakirányok. Ugyanakkor a felsőoktatás átszervezése bizonyos szakok megszűnését eredményezte. Így történhetett meg az, hogy a jelenleg piacképes képzés mellett átfedések létezzenek állami egyetemen már létező magyar nyelvű képzésekkel. Ezeket viszont igyekszünk átszervezni, de lehetőleg úgy, hogy az akkreditációt ne hátráltassa.

Milyen szakokat terveznek indítani a későbbiekben?

Az egyetem stratégiájában két esetben látjuk fontosnak új szakok indítását. Egyfelől a hiányszakmákban – az infrastruktúra fejlesztése miatt eddig elhalasztott – „bachelor” szakok esetében, mint a pénzügy, menedzsment, marketing, turizmus, szociális menedzsment, biotechnológia, élelmiszer-biztonság, számítógépes művelettervezés, tájépítészet, távközlés, statisztika és gazdasági előrejelzés, EU-jog vagy műépítészet. Másfelől – a teljes egyetemi struktúra kiépítése érdekében – kiemelt célunk a mesterképző szakok indítása. Meg kell jegyeznünk, hogy az új szakok indítása vagy önfinanszírozással, vagy olyan működő szakok helyettesítésével történik, amelyek már léteznek magyar nyelven az államilag finanszírozott egyetemeken.