Fotó: Biró István
2007. június 13., 00:002007. június 13., 00:00
Az európai uniós csatlakozás következtében napról napra változik, dinamikusan fejlődik a romániai munkaerőpiac. Hogyan próbál a Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?
A jó tanrendi reform azzal kezdődik, hogy megnézik, mire lesz képes a diák, amikor elvégezte az egyetemet. Ennek kell alárendelni az oktatás tartalmát, szerkezetét. A BBTE magyar tagozatán e folyamatnak az utolsó szakaszában vagyunk.
A BBTE pár hete kiadott, felvételivel kapcsolatos sajtóközleményében olvasható, hogy a magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés felé. Miben áll ez a nyitás, illetve milyen lehetőségeket kínál az egyetem az egyes magyar szakok hallgatóinak a gyakorlati tudnivalók elsajátítására, a tapasztalatszerzésre?
Az egyik fejlemény ezen a téren, hogy az utóbbi években erősödtek a mérnöki képzést nyújtó szakok. Ez fontos, mert kevés intézmény nyújt magyar nyelvű mérnöki képzést az országban. Így a fizika karon már nemcsak egyszerű „fizikát” lehet választani, hanem anyagtudományt, illetve mérnöki fizikát is. A kémia karon már van magyar nyelvű vegyészmérnöki képzés, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán pedig környezetmérnöki képzés is indul. Többször kértem a karok irányítóit, hogy a tantárgyak keretében szervezzenek minél több olyan foglalkozást, amelynek tapasztalatai előreláthatóan közvetlenül alkalmazhatóak lesznek az egyetem elvégzése után. A szociológia és antropológia szakon tucatnyi új tárgyat vezettek be, így a különböző szervezetekben dolgozók vezetési, arculatépítési tudnivalóit is tanítják: a pályázást, public relationst, rendezvényszervezést, irodavezetést, szervezeti kultúrát, arculatdesignt stb. A földrajzon nem csak geográfus tudósokat vagy földrajzszakos tanárokat nevelnek, hanem komoly magyar tagozat működik a turisztikai földrajz szakon is. Ugyanakkor egyre gyakorlatiasabbá válik a közgazdasági képzés is.
Mely szakok a legnépszerűbbek jelenleg a magyar diákok körében? Ön szerint mennyire azonos a körükben tapasztalható trend a gyakorlati megfontolásokkal?
A legnépszerűbbek a közgazdasági szakok: ide jár a magyar tagozatos hallgatók egyhatoda, ezenkívül sokan választják az informatikát, a turisztikai földrajzot, a szociális munkát, a pszichológiát, a jogot. A diákok sokszor határozatlanok, de egyre gyakorlatiasabb célokat követnek. Választásaikkal a túl elméleti és „mellébeszélős” képzés sírját ássák – jól teszik!
Milyen előnyük származik a diákoknak az uniós csatlakozásból az ösztöndíjak, áthallgatási lehetőségek terén? Számítanak-e esetleg arra, hogy idéntől több diák választja majd a külföldi egyetemeket az itthoni képzés helyett?
Az Európai Unió legkevésbé az oktatást és a kultúrát próbálja egységesíteni, ezért a mostani változások elsősorban nem a csatlakozásból származnak. Már alkalmazzuk azt a rendszert, amelynek alapelveit 1999 júniusában több európai ország oktatáspolitikusai Bolognában lefektették. Ennek a rendszernek egyik előnye, hogy áthallgathatási lehetőséget biztosít a diákok számára az intézetek között. Az uniós csatlakozással főleg az utazási, a külföldön való tartózkodási és egyes ösztöndíjszerzési lehetőségek javulnak. Elsősorban nem arról van szó, hogy valaki végig egy külföldi intézetben tanul. Az a jellemző, hogy a diák itthoni egyetemre jár, de a tanulmányai egy részét egy külföldi egyetemen folytatja. Amikor visszajön a BBTE-re, az ott eltöltött időt, megszerzett tudását, azaz osztályzatait beszámítjuk.
Számíthatunk-e arra, hogy a csatlakozás következtében visszaszorul az egyetemeken a tanulmányi és az érettségi eredmények alapján történő felvételi gyakorlata?
Most is van lehetőség felvételi próbákat tartani, de a legtöbb egyetem nem él ezzel. A régi felvételi rendszer merev volt: a korrupciót és a szubjektivitást kikerülendő iskolai tantárgyakra, azon belül is tankönyvekre alapozott, és nem tükrözte megfelelően a felvételiző képességeit. A mostani rendszer viszont nem valamely területre való alkalmasságuk és tényleges érdeklődésük szerint választja ki a leendő hallgatókat. Általában a jobb diákok azok, akik céltudatosan választanak egyetemi szakot, és felvételi vizsgára is készülnek. Ez szólna a felvételi próbatétel mellett, amit viszont akkor lehetne ismét bevezetni, ha az egyetemek ebben egymás között megegyeznének. Mindenesetre törekszünk arra, hogy a magyar középiskolások minél pontosabb, hitelesebb információt kapjanak egyetemünkről, hogy választásuk valódi érdeklődésüket, jövőképüket tükrözze. Az idén több mint háromezer magyar tagozatos elsőévest várunk, és ők majdnem hatvan szak közül választhatnak. Valamennyien biztosítani fogjuk a magyar nyelvű képzést.
A szó szoros értelmében vett oktatáson kívül milyen szabadidős tevékenységeket, lehetőségeket ajánl a frissen felvételizett diákoknak?
Most a ballagások idejét éljük, és szokás lett az ünnepségen kivetíteni a falra az elmúlt diákévek fényképeit. Ilyenkor látjuk, hogy mennyire élményteli a kolozsvári magyar diákok élete: kirándulások, közös zenélés, klubok, kávéházak, szakkörök, kutatótáborok, egyházi együttlét, sportolás, vetélkedő és sok-sok buli. Azt mondtam a szülőknek a ballagási beszédemben: „Nézzék ezeket a fiatalokat – íme, az önök gyermekei: szépek és életrevalóak!” Az okos tekintetek és az életrevalóságot sugárzó képek segítenek nekem is, hogy higgyek abban, amit most csinálok a BBTE magyar tagozatán.
Magyar tagozatvezető rektorhelyettessé való megválasztásakor azt mondta a magyar tagozat oktatóinak, hogy nem tud „politikai” felelősséget vállalni a magyar nyelvű feliratok ügyében. Mégis sikerült valamennyit előrelépni ebben a kérdésben. Mik a fejlemények?
Ezután a BBTE-n minden újabb tájékoztató, útmutató és köszöntő három nyelven, de legalábbis románul és magyarul megjelenik: ebben megegyeztem mindazokkal, akikkel szükséges volt. Az utóbbi hetekben főleg a felvételivel kapcsolatos anyagokon dolgoztunk, és most már többféle plakátot is terveztünk. Kezdeményeztem, hogy a Kolozsvári Magyar Diákszövetség által rendezett Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia idején az egyetem főbejáratán kétnyelvű köszöntő legyen. A helyiségek feliratozása is napirenden van, őszre pedig jó minőségű, reprezentatív bemutatókötetet készítünk a magyar tagozatról. Egyébként minden bemutatófüzetnek elkészítjük az igényes magyar megfelelőjét, mellőzve a suta tükörfordításokat, bikkfanyelvet, propagandát.
A továbbtanulás és karrierépítés útján elindulva sokakban felmerül a dilemma: egyetemre menni, vagy szerezni egy szakképesítést és belevágni a munka világába? A döntés nem könnyű, és számos tényezőt figyelembe kell venni.
Az eMAG több mint 420 ezer kedvezményes, tavalyinál is olcsóbb terméket és új technológiákat ajánl az új iskolai évben a romániai gyerekeknek.
A gyerekek nevelésében a szülőknek és a tanároknak központi szerepe van. Az ország több mint 90 after school központjában 4300 diák alkotja azt a közösséget, amelyet a „Fundația Nouă ne pasă” Alapítvány hozott létre és amelyet az eMAG-kliensek támogatnak.
Erdély-szerte pedagógusfórumokat szervez az RMDSZ ebben az időszakban A közösségért kormányzunk – országos konzultáció részeként. Ezeknek a találkozóknak a céljáról, tervekről és az oktatási eredményekről kérdeztük Szabó Ödön parlamenti képviselőt.
A test és a szellem közötti harmónia kialakítása talán a legnagyobb kihívás a mai ember számára – fejtette ki a Krónika megkeresésére Matei Linda kolozsvári testneveléstanár, akit a gyerekek mozgásra való neveléséről kérdeztünk.