X-Men – Apokalipszis: emberfeletti, túlságosan emberfeletti

X-Men – Apokalipszis: emberfeletti, túlságosan emberfeletti

KÖZELKÉP – Mindig a harmadik rész a legrosszabb – mondja önironikusan kikacsintva az új X-Men széria harmadik, 1983-ban játszódó epizódjában a fiatal Jean Grey, miután kijön a moziból A jedi visszatér megtekintése után.

Balogh Levente

2016. május 25., 14:242016. május 25., 14:24

Ettől azonban nem kell tartani: bár az X-Men – Apokalipszis, ha nem is hat annyira az újdonság erejével, mint az X-Men – Az elsők, és egy kicsivel elnagyoltabb is, mint Az eljövendő múlt napjai, rossznak azért nem nevezhető.

Az alkotók folytatták a hagyományt, és a történet ezúttal is a múltban játszódik: míg az első rész a kubai rakétaválság idejébe röpített vissza, a második pedig a hetvenes évekbe, a vietnami háborút lezáró béketárgyalások korába, a harmadik epizód a hidegháború végének megágyazó időszak, a nyolcvanas évek elejének atmoszféráját idézi fel. Ekkor Xavier profeszszor fiatal mutánsok képzését szolgáló intézete már javában működik, Magneto egy lengyelországi acélműben dolgozva, családos emberként, inkognitóban próbálja élni az átlagemberek egyszerű életét, Mistique pedig a világot járja, hogy kimentse és biztonságos helyre vigye az emberek által üldözött mutánsokat.

Eközben azonban Egyiptomban egy titkos szekta éppen azon ügyködik, hogy felélessze En Sabah Nurt, minden mutánsok atyját, aki több mint öt és fél ezer éve alussza kényszerű álmát egy összeomlott piramis mélyén. Próbálkozásukat siker koronázza, a feltámasztott, isteni erejű mutáns pedig eldönti, hogy tanítványokat gyűjt, majd segítségükkel elpusztítja az emberi világot, hogy létrehozza saját birodalmát. Ehhez megnyeri Magnetót is, akinek családja a hatóságok áldozatául esik, így az X-Men csapatnak, illetve néhány, tinédzserkorú mutánsnak kell felvállalnia a szinte reménytelen harcot ellenük.

A korábbi X-Men sorozatból megismert alapkarakterek találkozásának történetét, és a klaszszikus X-men csapat létrejöttét bemutató harmadik részben a rendező Bryan Singer nagyon kimaxolt mindent, történetben és látványvilágban is: itt már nem ballisztikus rakétákkal, nem mutánsvadász robotokkal, hanem magával az apokalipszissel kell megküzdeniük a szereplőknek. A látványvilág ehhez mérten grandiózus, csakhogy ebben az esetben is igaz, hogy a kevesebb több lett volna. A sztori ellentmondása éppen az, hogy – ahogy a korábbi epizódokban – az X-ek itt is megpróbálnak beilleszkedni az emberi társadalomba, de éppen hogy itt tesznek tanúbizonyságot a leginkább emberfeletti hatalmukról. Apokalipszis szinte már valóban isten, az általa „felturbózott\" Magneto egyedül is képesnek tűnik elpusztítani a bolygót – a fiatal Jean Grey pedig már itt is jelzi, hogy erejéhez jóformán senkié nem mérhető.

A túlságosan is grandiózus történet ellenére néhány esetben még a korrekt karakterábrázolásra is maradt energia. Michael Fassbender továbbra is telitalálat, kitűnően alakítja a holokauszttúlélő, az emberi világgal szembeni gyanakvásán túllépni csak időlegesen képes Magnetót, és a Trónok harca Sansa Starkjaként megismert Sophie Turner is nagyon jó Jean Grey szerepében. A magát néha túl komolyan vevő sztorit néha azért humorral próbálják feldobni – és ez sikerül is, a szupergyors Higanyszál lassított felvételeken bemutatott mentőakciói ezúttal is ütnek. Mindent egybevetve az X-Men – Apokalipszis nem a legjobb darab az új szériában, mivel mindent nagyon túltolnak benne, de azért távol áll attól, hogy kiábrándító legyen. A képregény kedvelőinek pedig egyenesen kötelező darab.

X-Men – Apokalipszis (X-Men: Apocalypse – amerikai sci-fi akciófilm, 144 perc, 2016). Rendezte: Bryan Singer. Szereplők: Michael Fassbender, James McAvoy, Oscar Isaac, Jennifer Lawrence, Sophie Turner, Evan Peters, Rosy Byrne. Írta: Bryan Singer, Michael Dougherty, Dan Harris, Simon Kinberg. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman.

Értékelés az 1-10-es skálán: 7

Ettől azonban nem kell tartani: bár az X-Men – Apokalipszis, ha nem is hat annyira az újdonság erejével, mint az X-Men – Az elsők, és egy kicsivel elnagyoltabb is, mint Az eljövendő múlt napjai, rossznak azért nem nevezhető. Az alkotók folytatták a hagyományt, és a történet ezúttal is a múltban játszódik: míg az első rész a kubai rakétaválság idejébe röpített vissza, a második pedig a hetvenes évekbe, a vietnami háborút lezáró béketárgyalások korába, a harmadik epizód a hidegháború végének megágyazó időszak, a nyolcvanas évek elejének atmoszféráját idézi fel. Ekkor Xavier profeszszor fiatal mutánsok képzését szolgáló intézete már javában működik, Magneto egy lengyelországi acélműben dolgozva, családos emberként, inkognitóban próbálja élni az átlagemberek egyszerű életét, Mistique pedig a világot járja, hogy kimentse és biztonságos helyre vigye az emberek által üldözött mutánsokat. Eközben azonban Egyiptomban egy titkos szekta éppen azon ügyködik, hogy felélessze En Sabah Nurt, minden mutánsok atyját, aki több mint öt és fél ezer éve alussza kényszerű álmát egy összeomlott piramis mélyén. Próbálkozásukat siker koronázza, a feltámasztott, isteni erejű mutáns pedig eldönti, hogy tanítványokat gyűjt, majd segítségükkel elpusztítja az emberi világot, hogy létrehozza saját birodalmát. Ehhez megnyeri Magnetót is, akinek családja a hatóságok áldozatául esik, így az X-Men csapatnak, illetve néhány, tinédzserkorú mutánsnak kell felvállalnia a szinte reménytelen harcot ellenük.A korábbi X-Men sorozatból megismert alapkarakterek találkozásának történetét, és a klaszszikus X-men csapat létrejöttét bemutató harmadik részben a rendező Bryan Singer nagyon kimaxolt mindent, történetben és látványvilágban is: itt már nem ballisztikus rakétákkal, nem mutánsvadász robotokkal, hanem magával az apokalipszissel kell megküzdeniük a szereplőknek. A látványvilág ehhez mérten grandiózus, csakhogy ebben az esetben is igaz, hogy a kevesebb több lett volna. A sztori ellentmondása éppen az, hogy – ahogy a korábbi epizódokban – az X-ek itt is megpróbálnak beilleszkedni az emberi társadalomba, de éppen hogy itt tesznek tanúbizonyságot a leginkább emberfeletti hatalmukról. Apokalipszis szinte már valóban isten, az általa „felturbózott” Magneto egyedül is képesnek tűnik elpusztítani a bolygót – a fiatal Jean Grey pedig már itt is jelzi, hogy erejéhez jóformán senkié nem mérhető.A túlságosan is grandiózus történet ellenére néhány esetben még a korrekt karakterábrázolásra is maradt energia. Michael Fassbender továbbra is telitalálat, kitűnően alakítja a holokauszttúlélő, az emberi világgal szembeni gyanakvásán túllépni csak időlegesen képes Magnetót, és a Trónok harca Sansa Starkjaként megismert Sophie Turner is nagyon jó Jean Grey szerepében. A magát néha túl komolyan vevő sztorit néha azért humorral próbálják feldobni – és ez sikerül is, a szupergyors Higanyszál lassított felvételeken bemutatott mentőakciói ezúttal is ütnek. Mindent egybevetve az X-Men – Apokalipszis nem a legjobb darab az új szériában, mivel mindent nagyon túltolnak benne, de azért távol áll attól, hogy kiábrándító legyen. A képregény kedvelőinek pedig egyenesen kötelező darab. n Balogh Levente X-Men – Apokalipszis (X-Men: Apocalypse – amerikai sci-fi akciófilm, 144 perc, 2016). Rendezte: Bryan Singer. Szereplők: Michael Fassbender, James McAvoy, Oscar Isaac, Jennifer Lawrence, Sophie Turner, Evan Peters, Rosy Byrne. Írta: Bryan Singer, Michael Dougherty, Dan Harris, Simon Kinberg. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: John Ottman. Értékelés az 1-10-es skálán: 7

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat