Marie a halál után. A német ipari metálzenét játszó színészzenekar a szatmári előadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Rendhagyó, egyszersmind erőteljes, az érzékekre és érzelmekre is különleges módon hat a szatmári Harag György Társulat Woyzeck című előadása, amelyet a színház nemrég rendezett miniévada keretében is láthatott a nagyérdemű. Albu István rendezése szerves egységbe hozza Büchnernek az emberi lélek brutális és leheletfinom rezdüléseire egyszerre reflektáló drámáját a német ipari metálzenével, amelynek hangzása, szövege, hegy-völgyei szintén magukban hordozzák a brutalitás és a költői szépség összefonódó árnyalatait.
2023. április 10., 09:372023. április 10., 09:37
A szatmárnémeti Harag György Társulat magyar és román tagozatának produkcióit tekinthette meg a közönség a március 28. és április 2. között tartott miniévadon. A mindössze 23 évesen elhunyt Georg Büchner befejezetlenül, töredékes formában maradt drámája, a Woyzeck kiválóan alkalmas arra, hogy a 21. században is szembesítse az emberi lelket azokkal a nagy kérdésekkel, amelyek köré a 19. század első felében élt német drámaíró örök érvényű műve épül.
Durva zene és finom lelki rezdülések
Hol kezdődik és hol ér véget az emberi lélek magánya? Hol húzódhat az a hártyavékony határvonal, amely elválasztja a megrendült hit és féltékenység okozta nyomást a bekövetkezendő tragédiától?
Halálközelség a Büchner-drámában. Nagy Csongor Zsolt és Budizsa Evelyn
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Mikor válik bűnössé az ártatlan és mikor tekinthető bűne ellenére ártatlannak a vétkes? Hol húzhatóak meg az emberi tűrőképesség határai?
Ahogy a társulat ismertető szövegében olvasható, „a szöveg rendkívüli költőiségét a német indusztriális metál zene ellenpontozza, vagy éppen erősíti fel a Harag György Társulat színészzenekarának áthangszerelésében és előadásában”.
A Woyzeck című előadás szereplői zenészként is részt vesznek a produkcióban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Bár első hallásra úgy tűnhetne, hogy távol áll egymástól a 19. századi dráma és a hard rockot, az ipari metált és az elektronikus zenét ötvöző zene, aki megtekinti az előadást, rájön, hogy ez koránt sincsen így. Albu István rendezése szerves egységbe hozza Büchner egyszerre durva, ugyanakkor az emberi lélek leheletfinom rezdülésire reflektáló drámáját a 30 éve működő Rammstein zenéjével,
Profin oldja meg a nagy feladatot a színészzenekar
Schöpflin Aladár irodalomtörténész azt írta a drámaíróról a huszadik század első felében, hogy a német zseni művein keresztül egyaránt föllelhető Büchner, a logikus, valamint Büchner, a költő. És tegyük hozzá, örök érvényű, ma is élesen ható büchneri gondolatiságról, logikáról és költőiségről van szó – ezt pedig sikeresen mutatja föl, húzza alá a szatmári előadás.
Nagy Csongor Zsolt és Diószegi Attila az előadásban
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A németül nem értő néző a kivetítőn megjelenő fordításoknak köszönhetően pontosan követheti a szövegeket. Szintén a produkció javára válik, hogy a Szőke Zsuzsi által alkotott forgószínpados díszlet és az időtlenséget sugalló jelmezek erőteljes hármas egységet alkotnak a zenével: erősítik egymást, egyszersmind kiválóan érzékeltetik az elemi erejű érzelmek, a magány, a szerelem, a tragédia- és halálközelség közegét, amelyben a dráma játszódik.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
A metál számoknak a produkcióba való beemelése szokatlannak tűnő, de nagyszerű ötlet: a dalok érzelmileg felerősítik a drámai helyzeteket – ilyenformán kiemelendő a zenei vezetők munkája, amit a társulat színészei: Moldován Blanka, valamint a Woyzecket játszó Nagy Csongor Zsolt végez.
Az ártatlan bűnösök és a kutya
Büchner drámája megtörtént esetből kiindulva született meg: az 1820-as években Lipcsében nagy port kavart a bűnügyi eset, amelyben egy fiatalember, Johann Christian Woyzeck féltékenységi felindulásból brutálisan meggyilkolta barátnőjét.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Az ügy sajtóvisszhangja, a nyilvánosságra hozott rendőrségi dokumentáció, az esetet rögzítő jegyzőkönyvek ihlették Georg Büchner harmadik és egyben utolsó darabját. Az előadás a dráma egyik nagy kérdését is tovább gondolja: vajon beszámítható állapotban volt-e a gyilkos tette elkövetésének idején.
Rappert-Vencz Gábor, Nagy Csongor Zsolt és Diószegi Attila
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Albu István rendezésében valamennyi, az elkerülhetetlen tragédia felé vivő úton felbukkanó, a drámai folyamatot előrevivő szereplő a „helyén van”, erőteljesen hozza a karakterét, és mindannyian szervesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Woyzeck-féle, a magány, halálközelség, bűn, bűnhődés tengelyén forgó univerzum megteremtődhessen.
De kiemelendő Budizsa Evelyn ártatlanságában bűnös vagy bűnösségében is ártatlan Marie-ja, aki több jelenetben is hatásos, árnyalt és érett játékot mutat föl.
Budizsa Evelyn (Marie) és Nagy Csongor Zsolt (Woyzeck)
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Ilyen például az, amikor a bűntudat és a halál közelségének szinte „tapintható” lelki közegében ismételgeti: „Megváltóm, hogy megkenném a lábadat illatos kenettel”. Marie figurája többek közt amiatt a pillanat miatt is emlékezetes marad, amikor – immár meggyilkolása után – úgy folytatja a zenekarban való tevékeny részvételét, hogy a rendezői koncepciónak köszönhetően szép, szimbolikus szituációba kerül.
Szintén emlékezetes a Rappert-Vencz Gábor által megformált, határozott és erőteljes körvonalú doktor-figura, vagy a Diószegi Attila által játszott kapitány alakja is.
Nemcsak a zene, a mozgás is erőteljes lendületet ad a Harag György Társulat előadásának
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Érdekes – bár az erdélyi színházakban nem előzmény nélküli ötlet – a kutya szerepeltetése az előadásban. Woyzeck barátjának, Andresnek a „szerepében” Paco, a színpadi közeghez ügyesen alkalmazkodó németjuhász lép fel. A rendezői ötlet egyrészt jó, mert aláhúzza Woyzeck magányának különféle dimenzióit, illetve a magányból való kitörés felé mutathat utat.
Szabó János Szilárd és Nagy Csongor Zsolt
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Másrészt kicsit az a néző érzése, hogy az eb jelenléte nem mutat túl eléggé önmagán: amikor a kutyás jelenetek zajlanak, akkor a jól idomított Paco „mutatványára” figyel inkább a néző, a gondolatok felszínén maradva, és nem arra, amit a kutya jelenléte üzenhet.
Az igazi dráma pedig a néző szeme előtt, füle hallatára jön létre a színpadon Büchner töredékesen maradt, zseniális, költői és filozofikus szövegéből.
Nagy Csongor Zsolt és az Anders „szerepét” alakító, Paco nevű németjuhász kutya
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Két zsúfolt házzal indul hódítóútjára a szatmárnémeti Harag György György Társulat következő produkciója, a Hegedűs a háztetőn című musical.
Mindenképpen érdemes megnézni a szatmári Harag György Társulat előadásában a Csongor és Tündét: a Sardar Tagirovsky rendezte produkció több mint négy órán keresztül tartja bűvkörében a nézőt úgy.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
szóljon hozzá!