Fotó: A szerző felvétele
2011. március 25., 09:212011. március 25., 09:21
A Ludium (Játékosság) című tárlaton a Munkácsy-díjas festőművész aprólékosan kidolgozott miniatűröket, komoly műgonddal megalkotott grafikákat, lenyűgöző szürreális festményeket, szoborinstallációkat és használati tárgyakat is megmutat. Sántha Imre Géza művészettörténész, a megnyitó házigazdája szerint az alkotásokat a nagy lendület, a szabadságvágy, az „eloldott kéz”, ugyanakkor a restaurátor precizitása jellemzi. Bogdán László író legutolsó Vinczeffynek ajánlott versét olvasta fel a megnyitón. „Évek óta írom a Vinczeffy László képtár című versciklust, a képzőművész alkotásai nehezen fordíthatók le az értelmezhetőség nyelvére, de a vers rokon forma” – mondta Bogdán.
„A művész egész munkássága olyan, mintha a nézőt tükörterembe vezetné, művészetének fontos eleme az ismétlés, a különböző részek újrajátszása. Vinczeffy László festett székely sorstragédiát, megidézte a virtuális középkor szürreális bornírtságát, képeiben tetten érhető a kimondhatatlan rettegés, a bujkáló rettenet” – tette hozzá Bogdán. Az alkotásokon egyébként gyakran feltűnik az emberen túli világ, polipok, halak harsány és lélegzetelállító színekben. Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, Vinczeffy László legfontosabb jellemzője, hogy rendületlen erővel és inspirációval dolgozik. „Művészetének egyik kulcsszava a játékosság, az alkotói munka intenzitása nemcsak a képekben, hanem a bennünk rejlő energiában, zabolátlan felszabadultságban és katartikumban is megmutatkozik.
A szürreális formavilág annyira megfoghatatlan, hogy leginkább a költészet és a zene közelítheti meg” – fejtette ki Vargha Mihály. Hozzátette: a 20. századi képzőművészet törekvése, hogy a zenével egyenrangú autonóm egész maradjon, nem az ábrázolt valóságot próbálja lenyomni a néző torkán. „Vinczeffy erőteljes, tragikus kezdeti műveiben és jelenlegi precíz és játékos alkotásaiban árnyalatnyi különbség érhető tetten, éppen az, hogy a művész egy árnyalattal mindig továbblép” – mondta Vargha Mihály. A tárlat április 17-éig tekinthető meg a Gyárfás Jenő Képtárban.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
szóljon hozzá!