Fotó: Krónika
2008. április 11., 00:002008. április 11., 00:00
A csapda vetítése eredetileg Szrdan Golubovics rendező és több meghívott szereplő jelenlétében történt volna, a film által nyert NeuroAward különdíjat azonban Szerbia és Montenegró milánói konzulátusának képviselője vette át. Míg a hivatalos bejelentés szerint Szrdan Golubovics azért maradt távol, mert útlevelét ellopták, értesüléseink szerint a rendező egyszerűen elveszítette az okmányt, és már nem maradt idő egy új kibocsátására. A csapdával ismert filmet tüntetett ki a milánói fesztivál: az alkotást idén a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscarra jelölték, tavaly Törökországban elnyerte a Golden Goose nemzetközi filmdíjat, a Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb filmért járó Stella Artois nagydíjat, a német GoEasten a legjobb rendezés és a kritika nemzetközi díját, valamint a 15. Nemzetközi Artfilm Fesztiválon a legjobb rendezésért járó Kék Angyal díját. A Gli invisibili (A láthatatlanok) dokumentumfilm vetítése kedden még kevesebb érdeklődőt vonzott a Mexico moziba, amely egyike azon keveseknek Milánóban, amely még nem vándorolt át valamelyik nagyvállalat tulajdonába, és így függetlenségét is megőrizte.
A fesztivál legérdekesebb momentuma talán a filmkészítés problémáiról szóló kerekasztal-beszélgetés volt. A résztvevők szerint Olaszországban lenne közönsége a „különleges és minőségi” filmeknek, de a piac ezen szegmense betöltetlen marad a filmterjesztési politika miatt. „A filmrendezők azonban önvizsgálatot is kellene hogy tartsanak a munkájuk minőségét illetően. Elterjedt szokás mostanában egyfolytában csak panaszkodni, pedig tény, hogy egyes kortárs filmek terjeszthetetlenek. Hogy ne fogalmazzak másképp” – állította Angelo Signorelli szakértő. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az olasz filmek pozíciója kritikussá vált a nemzetközi mezőnyben. „A film művészet, de biznisz is” – összegzett Andrea Galante, a MIFF ötletgazdája és igazgatója (képünkön jobbra), aki az idei fesztivál nehézségeivel kapcsolatban elmondta, az ilyen események átlagéletkora három év, akkor fulladnak ki, amikor a kreativitás és a kereset között nem alakul ki kapcsolat. „A filmkészítők egyre inkább a fesztiválokra bízzák alkotásaik terjesztését, azonban egy filmszemle nem pénzgyártó gép” – tette hozzá Galante, előrebocsátva, hogy új kontextusban kezdtek el gondolkodni a MIFF következő kiadásairól. Szerinte a mozi immár luxus – amit a belépőjegyek árai igazolnak leginkább Olaszországban – és a mozizás kezd ismét ünnepi eseménnyé alakulni, akár a mozgókép hőskorában. A Mexico mozi tulajdonosa, Antonio Sancassani inkább azt sajnálta, hogy a kisvárosi mozitermek semmilyen támogatást sem kapnak a fennmaradáshoz. „Közönség akad, és legtöbbször a minőségi filmekre vágyó inkább menne a lakásához közeli moziba, mint a városon kívüli multiplexbe” – állította a függetlenségéhez ragaszkodó, mozitulajdonos, azt panaszolva, hogy „aki a lobbin kívül reked, bezárhat, ha maga akarja megválasztani a filmeket”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.