Kolozsvári kötődésű szerzők: Demeter Zsuzsa, Király Farkas és Egyed Emese
Fotó: Balázs Imre József
Verseskötetet, regényt és monográfiát – Egyed Emese, Demeter Zsuzsa és Király Farkas tavaly megjelent kötetét díjazta hétfőn a Román Írószövetség kolozsvári fiókja.
2018. július 17., 11:512018. július 17., 11:51
Három erdélyi magyar szerzőnek a tavalyi évben megjelent kötetét díjazta hétfőn a Román Írószövetség kolozsvári kirendeltsége:
A díjazandó magyar nyelvű művek odaítélésében illetékes bizottságban Balázs Imre József irodalomtörténész és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke foglalt helyet, ők terjesztették fel a könyveket az elismerésre. Balázs Imre József megkeresésünkre kifejtette, az írószövetség kincses városbeli fiókja olyan szerzőket díjaz, akik valamilyen módon kolozsvári kötődésűek. Ilyenformán a három fontos műfajt, a prózát, a verset és az esszét fedik le ezekkel az elismerésekkel. A szabály szerint a kötetek mind 2017-ben láttak napvilágot, a díj egyik legfontosabb hozadéka, hogy a közönség figyelmét ráirányítja a kötetekre.
„Ez a díjkiosztás a román íróközösségben Kolozsváron mindig fontos ünnepi eseménynek számít, ilyenkor az írókollégák találkoznak, felolvasnak, méltatják a díjazottakat, akik mondanak egy-két szót magukról” – mondta Balázs Imre József. Kérdésünkre, hogy a díjazás segíthet-e abban, hogy a román olvasóközönséghez is közelebb kerüljenek az erdélyi magyar művek, Balázs Imre azt mondta,
ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy például Király Farkas Sortűz című, az 1989-es forradalomról szóló regényét érdemes és lényeges lenne lefordítani, hogy románul is elolvashassák az olvasók, viszont az, hogy egy könyvet más nyelvre ültessenek át, természetesen számos tényező függvénye.
Az irodalomtörténész azt mondta, Király Farkas regénye a ’89-es események részben aradi és bukaresti történéseire összpontosít, hiszen a szerző a forradalom idején katona volt, így prózájában életszagúan, saját élményanyagból építkezik. Amint a Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában megjelent Sortűz ismertetőjében olvasható,
„Általuk mi is átélhetjük mindazt, amit csakis egy kiskatona láthatott, tapasztalhatott. A mentális és fizikai hadviselésben felkészületlen egységeiket a decemberi események kellős közepébe vezényelték, ugyanolyan (ön)fegyelmet várva el tőlük, mint a hivatásosoktól, miközben lábukkal alig értek szilárd talajt: néhány nap alatt felkavarodott és átláthatatlanul zavarossá vált körülöttük a világ, a hadsereg rendjét is kikezdte a bizonytalanság, a félelem. A kisregény főszereplői: egy magyar, egy román, egy szász és egy szerb ifjú különböző egységeknél, más-más helyszínen szolgálnak. Közülük van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. (...)
– áll az ismertetőben.
Egyed Emese költő, irodalomtörténész Paian című verseskötete a Lector Kiadónál látott napvilágot, amint egy évvel ezelőtt a szerző 60. születésnapján tartott kötetbemutatón elhangzott, ez a versvilág, költői univerzum az 1988-ban megjelent első, Délvidék című kötettől kezdve sajátos hangot képvisel az erdélyi líratermésben.
– méltatta a kötetet Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész.
Demeter Zsuzsa irodalomkritikus a 2014-ben elhunyt Kinde Annamária költészetéről írt monográfiát, a Szandra May a hóhullásban című könyv szintén a marosvásárhelyi Lector Kiadónál jelent meg. „Célja szerint a kötet monográfiának készült, de kizárólag a költészetére fókuszált, a Kinde-verseskötetek együttes olvasatából próbáltam a sokféle Kinde-arc közül kiolvasni és elmondani a saját olvasatomat, azért szerencsésebb afféle olvasónaplónak tekinteni” – mondta el korábban a Krónikának adott interjúban Demeter Zsuzsa.
{K1}
Tévéfilmek és streamszolgáltatásra készülő alkotások gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet (NFI). A szervezet négy dokumentumfilm és két animációs sorozat elkészítésének finanszírozásában vállal szerepet.
A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
szóljon hozzá!