A Darvas-ház Várad egyik legértékesebb szecessziós építészeti kincse, 1909 és 1912 között építették a Vágó testvérek
Fotó: Balogh Levente
A szecessziós művészet nemzetközi napja, június 10. alkalmából Nagyváradon és Marosvásárhelyen is rendezvényeket szerveznek a 19–20. század fordulóján született művészeti irányzat jegyében. Az art nouveau (új művészet) szellemi irányzat, tulajdonképpen nem csupán művészeti törekvésként, hanem az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződéseként tartják számon.
2022. június 09., 08:092022. június 09., 08:09
Nagyváradon, ahol a szecessziónak számos szép emléke található, négynapos rendezvénysorozatot tartanak június 9. és 12. között – olvasható a városháza közleményében. A programban vezetett séták, filmvetítések, kiállítások szerepelnek. A Körös-parti város amúgy az egyetlen romániai város, mely tagja a brüsszeli székhelyű Art Nouveau Networknak, a gazdag szecessziós örökséggel rendelkező városok európai hálózatának.
Olyan városok lehetnek tagjai a szervezetnek, melyekben jelentős számú és értékű, szecessziós stílusban emelt épület van: Nagyvárad mindenképpen megfelel ennek a kritériumnak. A polgármesteri hivatal főépítészeti osztálya és további nyolc európai partner uniós támogatást nyert a szecessziós kulturális örökség népszerűsítésére a 2020–2022 időszakban. Ebből a több mint 1,8 millió eurós forrásból fogják megrendezni a nagyváradi ünnepséget is – közölte Adriana Lipoveanu, a főépítészeti osztály igazgatóhelyettese.
A Váradon született Vágó László és József építészek a magyar szecesszió legismertebb képviselői voltak, számos bérház mellett ők tervezték a budapesti Nemzeti Szalont, a Gutenberg-házat, a Feld-féle Városligeti Színkört, az Árkád-bazárt is.
A rendezvénysorozat keretében a Nagyváradi Egyetemen az intézmény építészet szakos hallgatói mutatják be a Vágó testvérek innovatív építőművészetét. A városközpontban tizenöt reklámpannó lesz látható, ezek a múlt század fordulójának hangulatát, reklámjait, nyomdászati látványvilágát idézik meg.
Tartanak román és magyar nyelvű idegenvezetést is, végig lehet majd járni a pannókon jelzett útvonalat.
További részletek a programról a nagyváradi Art Nouveau Napok Facebook-oldalán találhatóak.
A séta a palota előcsarnokából indul, ahol többek között Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai, Ortner Ferenc és Gábor Nándor monogramját tekinthetik meg az érdeklődők – írta közleményében a Maros Megyei Múzeum. Ezt követően Falus Eleknek, a magyar könyvillusztrátorok egyik jeles képviselőjének díszítőfestését és munkásságát ismertetik. A séta felvezet a Tükörterembe, ahol bemutatják a Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor rajzai alapján készült ólomüveg ablakok feliratait és díszítőelemeit. A tárlatot magyar nyelven Oniga Erika vezeti.
A fiatalok megismerik a Kultúrpalota monogramjainak szecessziós betűit, megtanulják felismerni ezt a stílust, és rajzolással, kézírással, lenyomat alapján készített kollázsokkal vagy a stílus jegyében szabadon készíthetnek borítókat, illusztrációkat, plakátokat a palota múzeumpedagógusainak útmutatásai alapján. A gyerekeknek magyarul Farkas Noémi, románul pedig Eliodor Moldovan tart műhelyfoglalkozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!