Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:292009. augusztus 03., 09:29
A jelenlevőket Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója köszöntötte, majd Ferencz Éva magyartanárnő olvasott fel egy alkalomhoz illő részletet Ignácz Rózsa egyik művéből. Ezt követően Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta Ignácz Rózsa életútját.
| Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) író, műfordító, színművész. 1931-ben végzett a színiakadémián Budapesten. 1931– 1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. 1945-1947 között lektorként dolgozott a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet című lap szerkesztője lett. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Románból és franciából fordított. |
„Bár ő maga Titánia szerepében aratott színpadi sikereket, az általam megismert Ignácz Rózsa mégis egy igazi Puck, egy átváltozóművész. Ha nem ilyen egyéniség lett volna, hogyan lehetett volna annyi arca: író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román nyelv elsőrangú műfordítója, drámaíró, bábszínházi, és rádiójáték-szerző. Hogyan tehetett volna emberpróbáló utazásokat Moldvától a távoli Afrikáig és Hawaii-ig. De, mind térben, mind időben is rendkívüli utakat járt be munkássága során, hiszen első regénye, az Anyanyelve magyar, a II. világháború előtti Kolozsvár embereit mutatja be, posztumusz megjelent utolsó műve pedig a Szent László korába kalauzol” – magyarázta Szebeni Zsuzsa.
A kiállítást az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékév keretében szervezték, de igazi szerepe az, hogy felhívja a figyelmet egy méltatlanul elfeledett életműre. A tárlat augusztus 25-éig látogatható a Vigadóban, majd Ignácz Rózsa szülővárosán, Kovásznán át Kolozsvárra, Budapestre Sümegre és Bukarestbe szállítják az anyagot. A helyszínek közül Kovásznán és Kolozsváron tudományos konferencia is kíséri a megnyitót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok