Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:292009. augusztus 03., 09:29
A jelenlevőket Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója köszöntötte, majd Ferencz Éva magyartanárnő olvasott fel egy alkalomhoz illő részletet Ignácz Rózsa egyik művéből. Ezt követően Szebeni Zsuzsa, az Országos Színháztörténeti Múzeum határon túli referense, a vándorkiállítás kurátora méltatta Ignácz Rózsa életútját.
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) író, műfordító, színművész. 1931-ben végzett a színiakadémián Budapesten. 1931– 1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1939–1940 között a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól, és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. 1945-1947 között lektorként dolgozott a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet című lap szerkesztője lett. 10 évi kényszerű hallgatás után jelenhetett csak meg 1957-ben elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Románból és franciából fordított. |
„Bár ő maga Titánia szerepében aratott színpadi sikereket, az általam megismert Ignácz Rózsa mégis egy igazi Puck, egy átváltozóművész. Ha nem ilyen egyéniség lett volna, hogyan lehetett volna annyi arca: író, színész, újságíró, meseíró, mesegyűjtő, a francia és román nyelv elsőrangú műfordítója, drámaíró, bábszínházi, és rádiójáték-szerző. Hogyan tehetett volna emberpróbáló utazásokat Moldvától a távoli Afrikáig és Hawaii-ig. De, mind térben, mind időben is rendkívüli utakat járt be munkássága során, hiszen első regénye, az Anyanyelve magyar, a II. világháború előtti Kolozsvár embereit mutatja be, posztumusz megjelent utolsó műve pedig a Szent László korába kalauzol” – magyarázta Szebeni Zsuzsa.
A kiállítást az Ignácz Rózsa centenáriumi emlékév keretében szervezték, de igazi szerepe az, hogy felhívja a figyelmet egy méltatlanul elfeledett életműre. A tárlat augusztus 25-éig látogatható a Vigadóban, majd Ignácz Rózsa szülővárosán, Kovásznán át Kolozsvárra, Budapestre Sümegre és Bukarestbe szállítják az anyagot. A helyszínek közül Kovásznán és Kolozsváron tudományos konferencia is kíséri a megnyitót.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.