2011. augusztus 04., 08:292011. augusztus 04., 08:29
A Pricske-tetőn, az egykori országhatárnál az ásatásokat egyébként már 2009-ben elkezdték, ugyanis 1600-ból származó leírások említést tesznek egy vámról, ám annak pontos helyét még nem sikerült beazonosítani. Mint Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, az általuk tavaly kutatott egyik ház égésrétegében 17. századi kerámiát találtak, ám ez nem tükrözte egyértelműen, hogy a fejedelemség kori vámházhoz tartoznának. A kutatások során egyébként feltárták egy ház pincéjét és egy másik tárolóvermét.
„Két, 12×8 méter alapú ház teljesen kőből épült, és úgy véljük, ez a katonák lakhelyéül szolgált” – magyarázta Demjén Andrea, kifejtve, hogy mivel az 1600-as évek végén pestisjárvány dúlt, 1694-ben az osztrákok vesztegzárakat hoztak létre az országhatáron. Mint mondta, aki egyik országból a másikba akart menni, negyven napig kellett a vám területén rostokolnia, járvány esetén pedig akár 70–80 napig is. A kereskedőknek harmincadot kellett fizetniük az árujuk után, illetve egy svéd utazó leírásából az is kiderül, hogy dohos faházakban szállásolták el az utazókat, naponta orvos vizsgálta őket, aki ecetes vízzel mosatott le mindenkit, illetve pálinkát itattak velük, hogy a pestisjárványt megfékezzék. Mint a régésztől megtudtuk, abban az időben is voltak emberek, akik túljártak a hatóságok eszén, ugyanis tudomásuk van arról, volt rá példa, hogy az árut az egyik kereskedő elvitte a határig, ott átadta egy másiknak, aki továbbvitte a másik országba. Így kerülték ki a vesztegzárat. „Az eddigi munkánk eredményeként az egyik házról háromdimenziós rekonstrukció készült” – ecsetelte Demjén Andrea. Hozzátette: mivel kevés leletet találtak a házakban, további kutatómunkát igényel a Pricske-tetői vámházak és környéke. Kifejtette, ha lesz rá anyagi fedezet, a jövőben folytatják a megkezdett munkát.
Mint korábban beszámoltunk, ugyanez a régészcsoport Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély szomszédságában a Bástya mezőgazdasági társulás udvarán kialakított régészeti kutatóárkokban 3–4. századi épület maradványaira, népvándorlás kori kerámiára és veretre bukkant.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
szóljon hozzá!