Úttörő munkák Budapesten

Mi lehetne ellentétesebb annál, hogy valaki épületeket fényképez, míg a másik fürdőruhában szaladgáló nőket? A Lucien Hervé és Martin Munkácsi közötti hasonlóság mégsem csupán abban merül ki, hogy mindketten fotósok és mindkettejük munkáiból látható jelenleg kiállítás Budapesten.

Kiss Csaba

2010. december 24., 09:032010. december 24., 09:03

Sokan próbáltak már magyarázatot találni arra, mi az oka annak, hogy a fotográfia huszadik századi felemelkedését vizsgálva megkerülhetetlenek a magyar származású, de külföldön karriert építő zsenik – akiket a világ úgy ismer, mint André Kertész, Brassai, László Moholy-Nagy, Robert Capa. Vagy éppen Lucien Hervé és Martin Munkácsi.

Az Elkán László néven, 1910-ben Hódmezővásárhelyen született Hervé munkáiból nyílt tárlat, amely január 23-áig látható a Szépművészeti Múzeumban, nem ad ugyan választ erre a kérdésre, inkább az intézmény gyűjteményébe került száz fotót és számos dokumentumot bemutatva ismerteti a művész szakmai fejlődését. Hervé pályája ugyanis igen szokatlanul indult: miután 18 évesen elhagyta Magyarországot, 29 évesen kezdett el cikkeket írni és fotókat készíteni egy párizsi magazin számára. Közben felvette művésznevét, és újabb tíz év telt el addig, amíg pályája gyökeresen megváltozott: 1949-ben találkozott Le Corbusier-vel, aki az akkor épülő marseille-i lakótömbje építkezéséről készített anyagát látva meghívta állandó fotósának. Hervé ettől kezdve végigfotózta az építész összes alkotását, és hamarosan számos más kortárs építésztől is kapott megbízást.

Életművének legnagyobb részét ezek a képek teszik ki, de dolgozott a Közel-Keleten, Indiában és Amerikában is, nyaralásai során pedig több ezer felvételt készített Franciaországban és Olaszországban. A fény-árnyék ellentétekre épülő, a geometrikus formákat hangsúlyozó fotóinak többségén az építmény a lényeg; ha fel is tűnik rajtuk, az ember inkább dekoratív elem, a kompozíció része, mintsem főszereplő. A Szépművészetiben látható kiállítás különlegessége, hogy a korábbi Hervé-tárlatoktól eltérően nem valamiféle tematika alapján kiválasztott képeket csoportosít, hanem a teljes életművet próbálja bemutatni.

A három éve elhunyt Hervét ma az építészeti fotó legeredetibb és legfontosabb képviselőjeként tartják számon. Bár Martin Munkácsi is számos különböző műfajban dolgozott, Hervéhez hasonlóan ő is úttörőnek számít a fotográfia területén: az 1896-ban Kolozsváron született művészt a divatfotózás megreformálójaként ismerik el. Ám, ahogy az a Ludwig Múzeumban január 9-éig nyitva tartó kiállítás anyagaiból is kiderül, ő jóval több ennél. A szegény családból származó Munkácsi már 18 éves korától sajtófotósként dolgozott, előbb Budapesten, majd Berlinben, és ilyen minőségében nemcsak a hétköznapok emberét, de történelmi eseményeket (például Hitler 1933-as potsdami hatalomátvételét) is megörökítette. Sajtófotóinak, életképeinek szokatlan dinamikája (amelyért Munkácsi sokszor kockázatos megoldásokat is bevállalt) köszön vissza azokon a fotókon is, amelyet 1933-ban New Yorkban készített a Harper’s Bazaar számára.

Azzal, hogy megkérte Lucile Brokaw modellt, hogy fusson el a lencséje előtt, és így az addig merev divatfotókat a műtermekből kivitte a szabadba, forradalmat indított el ebben a műfajban; nagyon sokáig számított hivatkozási alapnak az utókor sztárfotósai körében. A Hamburg, Berlin, New York, San Francisco és Szentpétervár után a budapesti kortárs művészeti múzeumban látható kiállításon rengeteg ismerős arc is visszanéz ránk a falakról: Fred Astaire, Louis Armstrong vagy Marlene Dietrich mind-mind belenézett az időközben Amerika legjobban fizetett fotósává előlépett Munkácsi lencséjébe.

Gondolkodj, mielőtt exponálsz! – vallotta, és bár 1963-ban azelőtt érte a halál, hogy befejezte volna a Martin Munkácsi varázslatos világa című albumát, a kiadvány vázlatából látható néhány oldalpár a tárlaton. Ezeken egyedi látásmód szerint állított párhuzamba felvételeket, így kerülhettek egymás mellé masírozó katonák és gőgicsélő kisgyermek, afrikai erdő és amerikai vasútállomás, vagy éppen – Katie és Hepburn címen – a hollywoodi filmcsillag két portréja. Amelyeken a színésznő két énje közötti különbség pont annyira érzékelhető, amennyire azt csak egy igazi művész tudja visszaadni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten

Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.

Erdélyiek is átvehették a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait Budapesten
2025. május 14., szerda

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása

A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.

Táncban, zenében életre keltett festészet – Bukarestben vendégszerepel a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadása
2025. május 13., kedd

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása

Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
2025. május 12., hétfő

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban
2025. május 12., hétfő

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon

Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon
2025. május 11., vasárnap

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok

Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok
2025. május 10., szombat

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház

Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház
2025. május 09., péntek

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat

Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat
2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját