Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának 34. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. A 140 tagú gyermekkórus és zenekar koncertekkel, fáklyás felvonulással, táncházzal és nótaesttel ünnepelte a születésnapot. Haáz Sándor karnaggyal beszélgettünk.
2016. május 10., 19:052016. május 10., 19:05
– Miben volt egyedi és a korábbiaktól eltérő az idei Filinapok?
– Minden évben különleges a gyermekfilharmónia születésnapja. Az évfordulókon mindig rácsodálkozunk arra, hogy enynyi év után is működik és képes újjáépülni a mintegy 140 tagot számláló zenekar és kórus. Tulajdonképpen addig jó a születésnap, amíg nem másabb a megszokottnál. Ha megváltozna, azt jelentené, hogy valami miatt ez a folytonosság csorbát szenved, és azt nem igazán akarom.
Ami a tavalyi születésnapunkhoz képest újdonság volt, hogy repertoárunkon idén is tudtunk újítani. Három nagyszerű darabot sikerült idén előadni: egy indulót, ami egy igényes és nagyon nehéz zenekari mű, ugyanakkor egy jópofa, tréfás gyerekdalcsokrot, valamint egy egyházi éneket, amiben a régi filisek is, mostani kolléganőim egy gregorián énekszólót kaptak. Ez utóbbi különleges élmény volt, mert a korosztályokat eddig nem „vegyítettem”. Úgy vettem észre, hogy a kórus meghatódottan kísérte a „betétdalt”, amit a régi filisek énekeltek.
– Hogyan látja a zenekar jövőjét, van-e utánpótlás?
– Már megszokott, hogy a Filinapokon van a legnagyobb létszámú kórus, hiszen itthon vagyunk, és ilyenkor a kisebek is fellépési lehetőséget kapnak. Engem nagyon feldob, hogy ötsoros kórusnak tudok vezényelni, mert tudom, hogy ebből az alsó két sor a „jövő zenéje”, mivel rájuk négy-öt év múlva is tudok számítani, ami azt jelenti, hogy biztosított a folytonosság. Amire egy kicsit félve gondolok, az a zenekar, hiszen jelenleg zömében 16–18 éves gyerekekből áll, és ők jövőre már várhatóan pakolnak s távoznak a fili kötelékéből.
Sok munkával zenekar-utánpótlást kell biztosítanom, ami egy 70–80 darabos repertoár esetében nem könnyű, hiszen mindezt újra kell tanulni. Azoknak, akik elmennek a zenekarból, sok van a tarsolyukban, azoknak viszont, akik a helyükbe jönnek, nem fog egyhamar ilyen színvonalon szólni a hangszerük. Mindezek ellenére azért már látom a 3–4 év múlva a mostaniak helyébe lépő következő generációt. Remélem, hogy jövőre, a gyerekfili 35. születésnapjára sikerül már sínre tenni az új zenekart.
– A vendégek és a programok számát tekintve egy kissé viszszafogottabb volt az idei születésnap.
– Két oka van annak, hogy ezúttal nem többszázas közönségnek szerveztük a Filinapokat: egyrészt ami tíz-húsz éve zajlott itt a születésnapjaink alkalmából, az majdnem megismételhetetlen, hiszen akkoriban nagy létszámú diákkórusokat hívtunk meg, ilyenek pedig ma már nem léteznek. A kisebb létszámnak az is az oka, hogy nem kerek évfordulót ülünk, továbbá egészségi állapotom miatt sem mertem nagyobb kaliberű programsorozatot vállalni.
Az idei születésnapon két meghívott csoport szerepelt: pénteken este a budapesti Járdányi Pál Zeneiskola diákjai egész estés kamarazenekari előadással örvendeztették meg a szentegyházi közösséget, szombaton este a házigazda gyermekfilharmóniáé volt a színpad, vasárnap pedig az ózdi Bolyky Tamás Általános Iskola zenészei mutatkoztak be. Az ózdiakhoz is erős szállal fűződik a gyerekfili, hiszen náluk már kétszer is énekeltünk, és ezen a nyáron is hivatalosak vagyunk magyarországi és lengyelországi turnénk alkalmával.
Egyebek közt ezért is fontos számunkra a személyes kapcsolatok kialakítása és ápolása több zenekarral, iskolával. A meghívott zenekarok növendékei a fellépéseken kívül az esti táncházakért, nótaestekért is jöttek, ahol nagyon jól érezték magukat, hiszen késő estig nótáztak, és húzták nekik a talpalávalót zenészeink. Tulajdonképpen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia idei zenei napjainak rendezvényén elértük azt, hogy határok nélkül együtt lehettünk határon túli barátainkkal, közönségünkkel is.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!